MENÜ

Szántóföld

Szakfolyóirat > 2006/04 > Szántóföld Zöldség tápoldatozás zöldségtermesztés

A tápoldatos zöldségtermesztés fontosabb szabályai

A zöldségtermesztés a belsõ és exportpiacait csak úgy képes a jövõben megtartani, ha a termelési költségek leszorítása mellett, a termesztéstechnológia fejlesztésével a termésbiztonságot és a termésátlagokat, jelentõsen tudja javítani, aminek egyik feltétele a tápanyag- és talajigényére épülõ tápanyag-utánpótlás új alapokra történõ helyezése és korszerûsítése.

Szakfolyóirat > 2006/04 > Szántóföld termés Napraforgó Trágyázás

A trágyázás hatása a napraforgó termésére és olajtartalmára

Már a régi szerzõk – köztük Cserháti is –, kifejezetten „zsaroló” növénynek tartották, a napraforgót és ezzel a növény kitûnõ tápanyag- és vízfelvevõ képességére is utaltak. A jó tápanyagfelvevõ-képesség mellett, (illetve annak ellenére) ki kell emelnünk, hogy a napraforgóval végzett trágyázási kísérletek az esetek többségében nagyon rossz trágyareakcióról árulkodnak.

Szakfolyóirat > 2006/04 > Szántóföld Napraforgó Hozam agrotechnika

Az agrotechnikai tényezõk hatása a napraforgó hozamára, termésbiztonságára

A napraforgó Magyarország legfontosabb olajnövénye. A napraforgó termesztés az elmúlt évtizedben jelentõs változáson ment keresztül. A fajták mellett általánossá vált a nagy olajtartalmú hibridek termesztése, amelyek olajtartalma általában 45–53% között változik. A termésmennyiség mellett az olajtartalom alakulását is nagymértékben befolyásolják a termesztett hibridek mellett az ökológiai- és agrotechnikai tényezõk. Az ökológiai tényezõk változásával függ össze, hogy napjainkban fõleg mezõségi talajon foglalkoznak a termesztésével és csak kisebb mértékben homoktalajon.

Szakfolyóirat > 2006/04 > Szántóföld termés Öntözés burgonya

Az öntözés és az évjárat hatása a burgonyafajták termésére és minõségére

A burgonya termõterületének nagysága az elmúlt évtizedekben jelentõsen lecsökkent, 2005-ben már csak 24 ezer ha volt. Hazánkban az országos termésátlagok is kedvezõtlenül alakultak, az elmúlt évtizedek során csak néhány alkalommal haladta meg a 20 t/ha-t (1 ábra). Az elmúlt 2 évben a 24–25 t/ha-os termésátlag a kedvezõ évjárathatásnak tulajdonítható. A versenyképességünket az EU-n belül rontja, hogy az EU 25 országának az átlagos termésmennyisége 30 t/ha, a Nyugat-európai országok terméseredménye 35–40 t/ha között változik.

Szakfolyóirat > 2006/04 > Szántóföld búza fajta termőhely

Búzanemesítés a gyakorlat szolgálatában

A növénytermesztés kezdete óta a gazdák a legjobb táblarészek, vagy a legszebb növények termését külön gyûjtötték a következõ évi vetésekhez, tudva (vagy remélve) hogy a jobb teljesítményû növények utódai is nagyobb termést adnak. Történelmi távlatokban mérve így alakultak ki kultúrnövényeink, és a termesztett fajok tájfajta változatai. Alig több, mint száz évvel ezelõtt, egy új szakma, a növénynemesítés alapjai kezdtek kirajzolódni, hogy aztán alig néhány évtized alatt forradalmi változások zajljanak le ezen a területen is.

Szakfolyóirat > 2006/04 > Szántóföld búza Posztemergens õszi

Õszi búza állományok késõi posztemergens gyomirtása

Mély fekvésû, rossz vízgazdálkodású területeken a belvíz az állományok megritkulását, részleges, vagy teljes kipusztulását okozta. A kipusztult foltokban, a megritkult állományokban a gyomok élettere megnõ, ezért ezeken a területeken fokozott gyomnyomással kell számolnunk. Amennyiben a táblák elvizesedése, a csapadékos évjárat miatt a gyomírtást a búza bokrosodásának a végéig nem tudjuk elvégezni, vagy rövid hatástartamú herbicides kezelést követõen a gyomok tömeges kelése indul, vagy a kezelést követõ éjszakai lehûlés (0 °C alatti radiációs hõmérsékleti minimum) miatt a herbicid hatása nem kielégítõ a búza szárba indulását követõen kell gyomirtani, vagy a gyomirtást megismételni.