Õszi búza állományok késõi posztemergens gyomirtása

Az okszerû vetésforgó és a rendszeres gyomirtás következtében a kalászos gabonák gyomspektruma szûkül ezért az alkalmazandó technológiát egy–három gyomra „hegyezzük” ki.

A ragadós galaj õszi és kora tavaszi kelésû egyedekbõl álló populációban jelenik meg. Az ország nagy részén a tavaszi kelésû a domináns. Magvai április közepéig tömegesen kelnek, ezért rövid hatástartamú készítményekkel végzett korai gyomirtásnál az állomány utólagosan elgyomosodhat, erõs fertõzésnél a tábla betakarításkor „egyben” mozoghat.

A veronika fajok késõ õsszel és igen korán tavasszal kelõ, nehezen írtható, a talajfelszín közelében élõ növények. Érésük június hónapban bekövetkezik, mérhetõ terméskiesést csak kiritkult állományokban okoz, jelenléte a betakarítást nem zavarja.

A pipitér és szikfûfajok herbicid érzékenysége megközelítõen azonos, bár életformájából adódóan a gyomirtás idõszakában elõbbiek lényegesen fejlettebbek.

Az ugari szulákpohánka elsõsorban fejletlen, ritka állományok gyomnövénye, zárt, kiegyenlített állományban mérhetõ termésveszteséget nem okoz.

A folyondár (apró) szulák évelõ tarackos gyomnövény, mely magról, gyökér, vagy tarackok feldarabolásával egyaránt szaporodhat. Írtásuk 2,4-D; MCPA; fluroxipir hatóanyagú készítményekkel, illetve kezeléskombinációkkal megoldható.

A mezei acat mélyre hatoló karógyökérrel rendelkezõ évelõ, szúrós gyomnövény. A fõgyökérrõl vízszintesen-ferdén szaporító oldalgyökerek erednek. Magról és a talajmûvelés által feldarabolt gyökérdarabkákról egyaránt szaporodhat. Habitusából adódóan térfoglalása, árnyékoló és növényelnyomó hatása miatt egyre nagyobb károkat okozó, életmódjából adódóan nehezen írtható évelõ gyomnövény.

Tavaszi kezeléssel a rendelkezésre álló gabona gyomirtására engedélyezett herbicidekkel a mezei acat magról kelõ egyedeit ki tudjuk irtani, de az áttelelõ növényeket nem. Ezeket a gyomirtókkal fejlõdésükben visszafogjuk (törpítjük), vagy a földfeletti részeit lepusztítjuk, ezáltal biztosítjuk a gabonák életterét betakarításig.

A eredményes védekezés feltétele, hogy a gyom a herbicidek felvételéhez szükséges lombtömeggel (8–15 cm-es növénymagasság) rendelkezzen. Ezt a fejlettségét általában a búza bokrosodásának végéig éri el (felsõ levelei a kultúrnövény leveleivel egy magasságban vannak, vagy túlnõtték). A búza szárba indulás kezdetéig a faj ellen hatékony szulfonilureákon túlmenõen hormonhatású herbicidekkel, herbicid kombinációkkal is eredményesen védekezhetünk.

A gyomnövény szaporító gyökerein a rügydifferenciálódás november közepétõl december közepéig megy végbe. Ezen idõszakban ha a talaj 20–30 cm-es felsõ szintje átfagy (1998; 2001; 2002;) a rügydifferenciálódás csak a mélyebben (40–50 cm) elhelyezkedõ szaporító gyökereken tud végbemenni, a hajtásoknak mélyebbrõl kell elõtörni, ezért az irtásukhoz szükséges fejlettségét csak a búza egy-két szárcsomós állapotánál éri el. Ekkor azonban már a kultúrnövény generatív szervkezdeményeinek károsítás kockázata nélkül az állomány 2,4-D; MCPA és Dikamba hatóanyagú herbicidekkel és ezek kombinációjával nem kezelhetõ.

Amint az 1. ábrán látható 2005. november–december viszonylag meleg volt, az idõjárási tényezõk a rügydifferenciálódás idõbeliségét nem zavarták, ezért 2006. év tavaszán a mezei acat ellen már a kalászosok bokrosodásának idõszakában eredményesen védekezhetünk – akár hormonhatású anyagokkal is.

A bokrosodást követõen a generatív szervek differenciálódása miatt a búza herbicid érzékenysége ugrásszerûen megnõ, ezért a fitotoxicitás kockázata nélkül alkalmazható gyomirtó szer választék jelentõsen szûkül.

A karfentrazon+tifenszulfuronmetil hatóanyagú herbicid(ek) a mezei acat, aprószulák, tyúkhúr, útszéli zsázsa, sebforrasztó zsombor kivételével elfogadható-jó hatékonysággal alkalmazható a magról kelõ kétszikû gyomok irtására a kultúrnövény egy szárcsomós fejlettségének végéig.

A jodoszulfuron+amidoszulfuron+mefenpir dietil hatóanyagú herbicid aprószulák, árvacsalán és a mezei árvácska kivételével jó hatékonysággal alkalmazható az õszi gabonaállományok két nóduszos stádiumának végéig a magról kelõ és évelõ kétszikû gyomok, valamint a nagy széltippan ellen. Nedvesítõ és/vagy ammonium-nitrát hozzáadásával a hatássebesség gyorsítható, a gyomirtó hatás erõsebb lesz.

A szulfuszulfuron széles gyomirtó hatásspektrummal rendelkezõ herbicid, mely évelõ és néhány magról kelõ kétszikû (poloskafû, füstike, árvácska vetési hérics) gyom kivételével jó hatékonysággal alkalmazható õszi búza állományokban a magról kelõ egy- és kétszikû gyomok ellen egyaránt. Magasabb dózis kijuttatását követõ egy évig a területen cukorrépa, cirok, zöldségnövények, valamint csemegekukorica nem vethetõ.

Az õszi búza a fluroxipir, a tribenuronmetil és a tifenszulfuronmetil hatóanyagokat kiválóan tolerálja, ezért ezen hatóanyagokat tartalmazó készítmények az elsõ zászlóslevelek megjelenéséig kijuttathatóak. A fluroxipirt speciális galajirtóként szoktuk emlegetni, bár kétszikû gyomirtó spektruma ezen jóval túlmutat, nagyon jó hatékonysággal irthatjuk vele a szulák,- keserû fûféléket, az ugari szulákpohánkát és a tyúkhúrt egyaránt. Mivel az egyéb kétszikû gabonagyomok elleni hatása gyenge-nagyon gyenge ezért késõi posztemergens gyomirtásban elsõsorban tribenuronmetil kombinációs partnereként alkalmazzuk. A két hatóanyag tankkeverékben kijuttatva az árvácska és a veronika fajok kivételével jó hatékonysággal írtja a magról kelõ és évelõ kétszikû gyomokat egyaránt.

A tifenszulfuronmetil+tribenuronmetil kombináció olyan jó kultúra- állapotú területen javasolt, melynek szulák,- galaj,- szarkaláb,- veronika és ugari szulákpohánka fertõzöttsége nem számottevõ.

A tavaszi gyomirtás ellenére elõfordulhat, hogy a területet betakarításig a gaz felveri. Ebben az esetben érésgyorsításra, a betakarítás elõsegítésére, illetve évelõ gyomok irtására a viaszérés kezdetén, betakarítás elõtt 10–14 nappal jó hatékonysággal alkalmazhatjuk a glifozát-izopropilamin sókat. Ez a kijuttatási idõpont a nehezen írtható nád, a mezei acat és az egyéb nehezen írtható évelõ gyomok irtására egyaránt optimális, mivel a gyomok generatív fázisban vannak, az asszimiláták és ezzel együtt a kijuttatott herbicidek szállítása az áttelelõ képletek felé rendkívül intenzív. Különösen száraz évjáratban a készítmények hatását nagymértékben javíthatjuk nedvesítõk, hatásfokozók és/vagy ammonium-nitrát hozzáadásával. Nehezen írtható évelõ gyomokkal fertõzött területeken a glifozátok magasabb dózisát juttassuk ki, minimum 1,5%-os koncentrációban, mert nagyobb mértékû hígítás a hatékonyság csökkenését okozhatja.

Az õszi búza késõi posztemergens gyomirtásánál a növény érzékenysége miatt fokozottan figyeljünk a kijuttatás elõírásainak (hõmérséklet, hígítás, vetés korlátozás, kárencia idõk) betartására.