A szõlõperonoszpóra- elõrejelzés és a védekezés lehetõségei

A szõlõ növényvédelmi stratégia esõs idõjárásban mindig e kórokozó elleni védelemre épül

Az elõrejelzésrõl



A szõlõperonoszpóra-fertõzés idõjárási körülményei jól körülírhatóak és jól mérhetõek. A peronoszpóra minden életszakaszában fontos körülmény a víz jelenléte. A kórokozó az elõzõ évben fertõzött és talajra hullott levelekben spórákkal telel, ez az alak nagyon ellenálló az idõjárás viszontagságaival szemben, de a levelek hosszabb ideig tartó kiszáradása az áttelelõ képletek pusztulását okozhatja. Tavasszal az oospórák fejlõdéséhez és az elsõdleges fertõzéshez 1–2 napon belül legalább 10 mm csapadék és 10–13 °C napi középhõmérséklet kell, és az éjszakai hõmérséklet sem csökkenhet 10–11 °C alá. A további fertõzésekhez már 3–5 mm csapadék, vagy az éjszakai harmatképzõdés is elegendõ, a lényeg a néhány órás levélnedvesség hogy a sporangiumokban kialakulhassanak a rajzóspórák.

A csapadék és levélnedvesség idõtartam mellett, a hõmérséklettõl függ a fertõzéstõl a tünetek megjelenéséig eltelt, un. inkubációs idõ. Tehát ezen paraméterek ismeretében a betegség tüneteinek megjelenése jól elõrejelezhetõ. Az idõjárási paraméterek méréséhez legkevesebb egy minimum-maximum hõmérõre, légnedvesség-mérõre és egy csapadék- mérõre van szükség. Térben minél közelebb van a mérés helye az adott szõlõültetvényhez, minél gyakoribb a mérés, és minél több fontos paramétert mérünk, annál pontosabb lesz az adatok alapján készített elõrejelzés. Hasznos segítség a ma már több hegyközség és borvidék által kiépített automata meteorológiai mérõállomás-hálózat, melyek adatai a gazdák számára hozzáférhetõk. A készülékek (Agroexpert, Boreas, Matrix, Lufft, Metos) lényegében hasonló mûködési elven szolgáltatják a mért adatokat. A szükségletek alapján különbözõ adapterekkel lehet felszerelni õket (léghõmérséklet-, talajhõmérséklet-, légnedvesség-, talajnedvesség-, csapadék-, levélnedvesség-, szélirány-, szélerõsség- stb. mérõ mûszerek); az adatátvitel módja is a felhasználó igényeihez illeszthetõ (helyben letölthetõ vagy GSM-modullal számítógépre küldhetõ). Az idõjárási elemek változatos alakulása miatt a mérõmûszer felállításánál a domborzati viszonyok figyelembevétele elengedhetetlen. Az elõrejelzés csak a megfigyelési hely idõjárási körülményeivel azonos viszonyok között alkalmazható megbízhatóan.

Az automata állomások használatával kiváltható a napi mérés az ültetvényben, a különbözõ szoftverekkel egy központi számítógép segítségével el lehet készíteni az elõrejelzéseket. Kézi mérések esetében a 2. táblázat segítségével jelezhetjük elõre a tünetek várható megjelenési idõpontját. A peronoszpóra számára optimális, 20–25 °C napi középhõmérsékleten a legrövidebb az inkubációs idõ, csak 3–4 nap. Nagyon lényeges, hogy június végétõl a fürtökben megnyúlik az inkubációs idõ, hosszabb lesz mint a levelek esetében, s ebben az idõszakban a bogyók már csak egyedileg fertõzõdnek. Még gyakorló növényvédõsökkel is elõfordul, hogy nyáron a fertõzés után nem megfelelõ készítménnyel védekezve, megnyugodnak, amikor a tünetek csak a leveleken jelennek meg, de a fürtök még mentesek, holott csak az eltérõ hosszúságú inkubációs idõrõl van szó. Amikor hosszabb idõ elteltével a fürtökön is megjelennek a tünetek, gyakran a készítmények hatástalanságáról beszélnek, pedig a védekezéskor követtek el hibát.

Bonyolítja a peronoszpóra elleni védekezést, hogy fertõzõ anyaga helyi áttelelés híján, távoli ültetvényekbõl, vagy akár a déli országokból is gyorsan eljuthat hozzánk a mediterrán ciklonokkal. A szállított fertõzõ anyagból kedvezõ idõjárás esetén gyorsan kialakulhat a járvány, akkor is, ha elõtte évekig nem volt fertõzés a területen (1. táblázat, 1995).

A szõlõperonoszpóra elleni védekezés

A szõlõperonoszpóra elleni védekezés ma még elképzelhetetlen növényvédõ szerek nélkül. Az összes készítményt terjedelmi korlátok miatt nem tudjuk közölni ebben a cikkben, de a hatóanyagokat és besorolásukat az integrált termesztésben a 3. táblázatban közöljük. Szerencsére a szõlõperonoszpóra ellen engedélyezett hatóanyagok egyben használhatók az integrált védekezésben is, persze némi korlátozással. A felszívódó vagy mélyhatású hatóanyagok esetében általában kontakt partnert írnak elõ (a hatóanyagok többsége már eredetileg is kombinációban kerül forgalomba), ill. sok hatóanyag évente csak 3 alkalommal használható (a hatóanyagcsoport más tagjaival együtt).

Az elõrejelzésen alapuló növényvédelemnél úgy kell megállapítani a gépkapacitást, hogy a terület 3–4 nap alatt, a legrövidebb inkubációs idõn belül is levédhetõ legyen. Ennek elõsegítésére az ültetvényt is úgy kell kialakítani, hogy nagy esõzések után is járhatóak maradjanak az utak, és az ültetvény soraiban se süllyedjen el a permetezõgép. Jó megoldás lenne a sorközök füvesítése, de a nálunk általában uralkodó arid körülmények ezt nem teszik lehetõvé. A jelenlegi szerkezetben, amikor a növényvédelmet nagyrészt vállalkozók végzik, a 3–4 napos permetezési forduló álom marad csupán, de az okszerû védekezés érdekében törekednünk kell erre.

Az elsõ védekezésekre általában kontakt készítményeket alkalmazzunk, és a gyors növekedés miatt rövid permetezési fordulót tartsunk. A rezes kezeléseket viszont inkább a tenyészidõszak második felében ajánljuk, mert a réztartalmú készítmények használatakor a szõlõ életfolyamatai akár 3 napra is blokkolódnak, ez az intenzív hajtásnövekedés és a termés kialakulásának idõszakában nagyon kedvezõtlen lenne. A fürtök szempontjából fürtkezdemények megnyúlásától a borsó nagyságú bogyó fenológiai stádiumig tart a legkritikusabb idõszak, ilyenkor rendkívül érzékenyek a fertõzésre, akár néhány nap leforgása alatt megsemmisülhet a teljes termés, néhány napos késedelem az esõs idõjárás miatt végzetes lehet. Ebben a stádiumban jól kihasználható a felszívódó készítmények esõállósága és hosszabb hatástartama, vagy ekkor érdemes a széles hatásspektrumú strobilurinokat is alkalmazni, hiszen ezek jól kötõdnek a fejlõdõ fürtökön, és kiegészítéssel vagy anélkül a szõlõ mindhárom járványveszélyes kórokozója ellen hatnak. Mind a felszívódó, mind pedig a mélyhatású készítményeket érdemes blokkban alkalmazni (egymás után 2–3 kezelés), figyelembe véve természetesen az integrált besorolás (max. 3 alkalommal használhatók) és a gyártó cégek ajánlásait.

A növekedõ bogyók késõbb már csak egyedileg a kocsánykorona felõl fertõzõdnek peronoszpórával, a lombozat viszont az egész vegetációs idõben nagyon érzékeny marad. A tenyészidõszak második felében a réz és kombinációi alkalmazása általában már elegendõ védelmet nyújt.

A 2005. évi szõlõperonoszpóra-fertõzés alakulása

2005-ben az elõzõ évi nagy peronoszpórajárvány után úgy gondoltuk, hogy kedvezõ idõjárás esetén soha nem látott nagy erõvel támad majd a peronoszpóra. Hogy ez mégsem következett be, annak több oka lehet. Télen voltak hosszabb csapadékmentes idõszakok, mikor az áttelelõ levelek kiszáradhattak, így az oospórák egy része elhalt. Áprilisban, még a szõlõ fakadása elõtt, többször alakult ki az oospórák csírázására kedvezõ idõjárás, de a fertõzések célfelület híján nem jöhettek létre. Ide sorolhatjuk még a preventív növényvédelmet, amelyet a gazdák a fenyegetõ elõzmények hatására idõben és jó technológiával kezdtek.

Mindenesetre június elején az elsõ peronoszpóra olajfoltok csak észlelési szinten jelentek meg még a kezeletlen területeken is. A hirtelen jött kánikulában pedig a foltok „kivirágzása”, azaz a spóraképzõdés sok területen létre sem jött. Az elsõ fertõzéseket nem követte helyi felszaporodás. A szõlõperonoszpóra-fertõzés második hulláma a júliusi esõkkel jött, a fürtök általában már nem károsodtak, de a fiatal leveleken megtelepedett és megerõsödött a kórokozó. A folyamatosan kedvezõ idõjárás mellett júliustól nagyon erõs volt a fertõzési nyomás. Õszre gyakori volt a közepes–erõs lombfertõzés, s fõleg a házikertekben a részleges lombhullás is.

Mi várható 2006-ban?



Tavaly õsszel az erõsen fertõzött levelekben megindult az oospóra képzõdés. Télen folyamatosan bõséges volt a csapadék, így csapadékos május és június esetén, idén ismét rendkívül nagy lesz a peronoszpórás megbetegedés veszélye. Ha száraz a tavasz, akkor sem hagyhatjuk abba a peronoszpóra elleni védekezést, hiszen a szállított fertõzõanyagból induló járványokra bármikor számíthatunk.