A minõséghez nitrogéntrágyázás kell!

A nitrogénmûtrágyák értékesítési adatait is figyelembe véve arra a következtetésre jutunk, hogy az elmúlt vegetációs periódusban hektáronként átlagosan a szükségesnél 50 kg-mal kevesebb nitrogén-hatóanyag került kijuttatásra. A magas hozamok gyakran negatív hatást eredményeztek, amely alacsony fehérjetartalomként jelentkezett.

A környezeti tényezõkre, így például az idõjárásra a gazda nincs hatással, ugyanakkor lehetõsége van a tudatosan minõségorientált gazdálkodásra, melyben fontos szerepet játszik a mûtrágyázás. E téren a következõ tényezõk döntõk:

• a mûtrágya fajtája
• a mûtrágyázás idõpontja
• a mûtrágya mennyisége

A mûtrágya fajtája

A nitráttartalmú mûtrágyák a hozamra és a minõségre gyakorolt hatás tekintetében egyaránt felülmúlják a tiszta karbamid mûtrágyákat és a folyékony UAN-oldatot (ammonnitrát-karbamid-oldat) is. A mészammonsalétrom (LINZER NAC) még szûkös vízellátottság mellett is aránylag biztos hatást gyakorol. Ezzel szemben karbamid esetén az átalakulás során gáz formájú nitrogénveszteség lép fel, emiatt a hozam és a minõség nem növekszik olyan mértékben, mint NAC esetén.  

A mûtrágyázás idõpontja: hozam vagy minõség?

A nitrogén elraktározódása szempontjából fontos a második szórás idõpontja. Korai idõpontban történõ trágyázással még hatást gyakorolhatunk a kalászonkénti szemszámra (hozamorientált fejtrágyázás). A késõbbi idõpontban történõ trágyázás elsõsorban az ezerszemtömeget és a fehérjetartalmat növeli.  Bajorországi kísérletek bizonyítják, hogy ezáltal 100–200 kg-mal mérséklõdik a hozam, ugyanakkor 1 százalékkal nõ a fehérjetartalom.

A mûtrágya mennyisége

130 kg nitrogén-hatóanyag elegendõ 4800 kg minõségi búza (mag + szalma) megtermeléséhez. Az optimálisnál rendszeresen kisebb mennyiségû mûtrágyázás hatására csökken a talaj tápanyagszolgáltató képessége. Ugyanakkor magasabb minõségû és hozamképességû fajták jelennek meg a piacon, amelyek magasabb tápanyagigénnyel rendelkeznek.

Röviden tehát a következõ mûtrágyázási tényezõkön múlik a minõségorientált búzatermelés sikere:

1. Az õszi nitrogénmennyiséget célirányosan kell megválasztani
   (30–50 kg N/ha)
2. Hangsúlyos elsõ tavaszi szórás: 50 kg N/ha
3. Második tavaszi mûtrágyázás: 10 kg N-hatóanyag a hozamelvárás minden tonnájára, illetve N-teszter szerint