MENÜ

Az almaecet használatának tapasztalt elõnyei kérõdzõ állományokban

Oldalszám:
2014.04.30.

Szinte alig van gyógyszer és vitamin költség

  • Jobb az állat étvágya, nõ a napi súlygyarapodás
  • Nyomelem és magas B-vitamin tartalma roboráló hatású
  • Tartalmazza az esszenciális aminosavakat, így tökéletesíti a fehérje beépülést
  • Antioxidáns hatása van, ami korrigálja az esetleges takarmányozási hibákat
  • A legelõn tartott állatok nyári itatásakor használatával megelõzhetõ az ivóvízben a káros mikroorganizmusok elszaporodása
  • Savas hatást alakít ki a bélflórákban, gátolja a baktériumok szaporodását
  • Elõsegíti a hasznos bélflóra kialakulását, korlátozza a rothasztó és más mikroorganizmusok tevékenységét.
  • Száraz a széklet, kevesebb ammónia szabadul fel, ezáltal jobb az állat közérzete
  • Részt vesz az állatok energiaháztartásában, mert egy része emésztéskor elbomlik a bendõben, másik része felszívódik, és energiaforrásul szolgál
  • Javítja a tejtermelést
  • Tõgyegészségügyi szempontból igen elõnyös a használata, mert csökkenti a szomatikus sejtszámot
  • Juhoknál a magas Zn tartalma javítja a gyapjútermelést mennyiségi és minõségi szempontból
Adagolás: 100 liter vízbe 1 liter almaecet

Az almaecet jótékony hatásának tudományos vizsgálata

 Az Európai Uniós követelmények, a hozamfokozóként használt antibiotikumok tiltása az állatok takarmányozásában, az emberek igénye a természetes eredetû szerekre, félelmük az antibiotikum-rezisztens baktériumok miatt kialakuló betegségektõl, mind-mind alternatívák keresésére ösztönzi az állattartókat.

Az antibiotikumok kiváltására létrejött sok új irányzat közül az egyik a szerves savak használata. A szerves savak elõnye, hogy könnyen felszívódnak a baktériumok sejtfalán s roncsolják azok DNS-ét, lehetetlenné téve ez által szaporodásukat. A béltraktus pH-jának csökkentésével gátolják a káros baktériumok fejlõdését. Gátolják továbbá a patogén baktériumok szaporodását az elfogyasztott takarmányban. Számos szervessav-készítmény közül kiemelkedik az almaecet, egy õsidõk óta meglevõ, de feledésbe merült szer, melyet már az ókori rómaiak is használták frissítõ italként.

Az ecetbaktériumok  saját szervezetük fenntartásához, szaporodásukhoz szükséges energiát etilalkohol ecetsavvá történõ oxidálásával állítják elõ. A kizárólag biológiai erjesztéssel készülõ almaecet különbözõ szerves kötésû elemeket tartalmaz, savasságával a bélben olyan pH-t teremt, mely a patogén baktériumok életfeltételeit rontja.

Az almaecetben a makro- és mikroelemek közül – szám szerint tizennyolc – jelentõs mennyiségben fordul elõ a kalcium (34,05 mg/l), magnézium (8,64 mg/l), vas (5,46 mg/l, foszfor (5,09 mg/l), és a szilícium (2,38 mg/l). Tartalmaz  továbbá nyolc esszenciális aminosavat: fenilalanint, izoleucint, leucint, lizint, metionint, treonint, triptofánt, valint. Vitaminok közül a riboflavint (10-65 U/l), nikotinsavat (100-260 U/l) és pantoténsavat (50-165 U/l) tartalmazza. Kiemelten magas káliumtartalma  (216,5 mg/l) a szervezet sav-(lúg)bázis egyensúly és az egészséges növekedés fenntartásában vesz részt.

Napjainkban a kutatók érdeklõdését felkeltette az almaecet-alkalmazás hatásának vizsgálata az állattartásban. Dr. Bárdos László,  egyetemi tanár, a  gödöllõi  Szent István Egyetem Állatélettani és Állat-egészségtani Tanszék vezetõje kutatócsoportjával 2000-2002. között  kísérleteket  folytatott almaecet alkalmazásával nevelt állományokban.  E kísérletek  eredményei  is igazolják az állatorvos sokéves gyakorlati tapasztalatát az almaecet jótékony  hatásáról az állattartásban. 

Kísérleti eredmények

Kiss és Bárdos (2001-ben) egy 30 tehenes magyartarka tejelõ állományban kiválasztottak 14 egyedet, s ezekbõl 2 x 7-es csoportot alkottak. A kísérleti csoportnak fél-fél liter almaecetet adtak fejéskor a 4-5 kg-os abrakadagra locsolva. A laktáció leszálló ágában a tejmennyiség csökkent, a tejzsír tartalom természetesen nõtt egy kicsit. Szembetûnõen, 0,58 %-kal (3,78-ról 4,36-ra) emelkedett a kísérleti csoportban. A kontroll csoport tejzsírtartalma mindössze 0,28 %-kal, 4,49-rõl 4,77-re változott.

A tej szomatikus sejtszámát is vizsgálták, s az kedvezõbben alakult, mint a kontrollcsoportnál. A kísérlet 6 hete alatt a 401<x103/ml szomatikus sejtszámú egyedek száma egyenlõ lett mindkét csoportban. A 101-400 kategóriában az almaecettel kezelt állatok részaránya nem változott, a kontroll csoportban viszont nõtt. A legjobb minõségû ( 0 – 100000 sejtszámú) tejet termelõ tehenek aránya a kezelt teheneknél csak kicsit csökkent, míg a kontroll teheneknél ez felére esett vissza.

Szomatikus sejtszám-változás almaecet etetési kísérlet során:

Sejtszám értékhatárok

(x103/ ml)

Almaecetes csoport

kísérlet kezdetén – végén (%)

 Kontroll csoport

kísérlet kezdetén – végén (%)

0-100

101-400

401 – fölött

57                               43

28                               28

15                               29

58                               28

14                               43

21                               29

A szerzõpáros megállapítása szerint az adagolt almaecet ecetsav tartalma a tejzsír képzõdésében vett részt. Az illózsírsavak közé tartozó ecetsav a tõgyben zajló zsírszintézis során könnyen felszívódó rövid és középhosszú zsírsavakká alakul. Kísérletük bizonyítja, hogy az almaecet egyértelmûen növeli a tejzsírtartalmat és szerepet játszik a tõgy egészségének fenntartásában, ezáltal a szomatikus sejtszám alacsony szinten tartásában.