MENÜ

A repce érésének NEM szükséges következménye a pergési veszteség

Oldalszám: 54
Rikk István 2014.04.30.

A csapadékos tavasznak köszönhetõen a repcék általánosan jól fejlõdtek. A nagy zöldtömeg már elõrevetíti, hogy idén mindenképp szükség lesz állományszárításra a betakarítás elõtt.

A repcére jellemzõ, hogy érése hosszan elhúzódó folyamat. A növények természetes biológiai adottsága, hogy az elhúzódó virágzás miatt a fõ- és az oldalhajtások, valamint a növény alsó és felsõ része között a becõk nem érnek egyszerre. Az idõjárási viszonyok, a talaj heterogenitása, a domborzati különbségek miatt, további különbségek lehetnek a táblán belül is. Mire a növények zöme a betakarításhoz megfelelõ, (alacsony nedvességtartalmú) szintre szárad, addigra a termés egy része már túlérik, a legalsó becõk felnyílnak, a mag pedig kipereg.

Állományszárítás nélkül?
Korai betakarítás esetén, ha az már akkor megkezdõdik, amikor még sok növény túlságosan zöld és magas a nedvességtartalma, akkor a sérült, tört szemek aránya nõ, az avasodás veszélye fokozódik. A többszöri szárítás és tisztítás pedig növeli a költségeket.
Késõre halasztott betakarításkor az elõször beérett magvak jelentõs része a már említett természetes elszóródás, a madár-, rágcsáló- és szélkárosítás miatt veszendõbe mehet. További veszteséget jelenthet, hogy az elsõként beérett becõkbõl a szemek még a legkíméletesebb gépi betakarítás ellenére is kipereghetnek. Az elszóródásból származó árvakelés pedig több éven át gyomosító problémát jelent.
Csapadékos idõjárás esetén – különösen ritka repceállományokban, a már érésnek induló repce felgyomosodhat. Gyakran teljesen zöld gyomnövények találhatóak a már érõ, vagy beérett növények között. Ha nagy tömegben vannak jelen, gyomirtó hatású állományszárítás nélkül teljesen lehetetlenné tehetik a betakarítást.
A csapadékos idõjárás a különbözõ gombabetegségeknek is kedvez. A Phoma, az Alternaria, vagy más kórokozók jelentõs mennyiségi és minõségi veszteséget okozhatnak.

Az állományszárítás szükséges
A repce biztonságos és jó minõségben történõ betakarítása általában csak megfelelõ deszikkálással oldható meg.

Természetes forrásból
A Zopp hatóanyaga egy talajbaktériumban (Streptomyces virido-chromogenes) megtalált aminosavnak a szintetikusan elõállított változata. Mivel a molekula-szerkezete nagyon hasonló a glutaminsavhoz, könnyen elfoglalja annak helyét a növények „ammónia eltüntetõ” mechanizmusában. Ennek következtében olymértékben felhalmozódik a szabad ammónia a sejtekben, hogy azok károsodnak, ami a növények fokozatos pusztulásához vezet.

Kíméletes szárítás
A Zopp hatáskifejtése gyors, de nem azonnali, hiszen a gyomirtó, deszikkáló hatás fõként a sejten belüli természetes biológiai folyamatokból származó ammónia túlzott feldúsulásának az eredménye. A kezelést követõen a sejtek életfolyamatai néhány nap alatt leállnak, majd a növények nedvességtartalma fokozatosan csökken a betakarításra és tárolásra megfelelõ szintre.

Megfelelõ utóérés
A Zopp közvetlen hatása a szárra és a levelekre terjed ki, azokat fokozatosan szárítja le. A termést, magát a magot, ilyen közvetlen hatás nem éri, így annak a természetes érési folyamatban csökken a nedvességtartalma. Az utóérés alatt a beltartalmi érték tovább javul. Ezért a Zopp vetõmag elõállításban is használható.

Ha szükséges gyomirtás
A hatóanyagot csak a zöld növényi részek veszik fel. A Zopp a növények szöveteibe könnyen és gyorsan bejut, ezért még az ellenálló, viaszos levelû gyomnövények ellen is jó hatékonyságú.

Fertõzés blokkolása
A Zopp blokkolja a kialakult fertõzéseket, és megállítja a  betegségek továbbterjedését. Mivel a kezelést követõen mind a gazdanövény, mind a gomba sejtjeinek életfolyamatai hamarosan leállnak, a különbözõ kórokozók további kárt már nem okoznak.

Javasolt technológia
A Zopp jól idõzített alkalmazásával egységesen éretté lehet tenni az állományt. Minden becõ beérik, a repce és a gyomnövények maradéktalanul leszáradnak. A kíméletes szárítás következtében a becõk nem nyílnak fel, és a bennük lévõ termés nem szóródik ki. A kezelést a természetes érés kezdetére kell idõzíteni, amikor a becõk 2/3-a aranysárga színû, illetve amikor a fõhajtás középsõ harmadában, a becõkben lévõ magok legnagyobb része már vörösesbarna, sötétbarna színû.