Fajtakiválasztás a martonvásári bemutatókon

Mindenkiben felmerül a kérdés: milyen fajta vetõmagját vessem? Melyik a legjobb fajta számomra?

A válasz kissé összetett, de megfogalmazható.
Olyan fajták minõsített vetõmagjából kell vásárolni, amely a legmagasabb áron adható el a gabonapiacon, és ezzel arányos termelési költséggel a legtöbbet képes teremni.

Legmagasabb ár, értékesítési biztonság
A búzát már most is csak akkor lehet eladni a helyi, térségi kereskedõnek vagy malmi feldolgozónak, ha jó a minõsége. Egyébként õk is azt keresik, amit majd jó eséllyel tovább tudnak adni, azaz a verseny elõször csak „háziverseny” jelleget ölt. A termelõ célja nem lehet más – és ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni – mint a jól eladható, stabil minõségû és nagy mennyiségû búza elõállítása, mert azzal elõzheti meg a szomszédját, elkerüli az intervenciós felvásárlási tortúrát, és várhatóan elõbb jut a pénzéhez. Ez utóbbi sok esetben éppen a túlélést, máskor az igényes munka feltételeinek biztosítását jelenti.

A magyar termelõknek sem elég már azt várni, hogy a kereskedõk felkeressék és megvegyék terményüket. Kínálni kell az árut, amit persze érdemben csak akkor lehet, ha jó a minõsége, szakszerûen tárolt, és piacképes. Eljön az idõ, amikor a hazai nagy búzatermelõk amerikai mintára kereskedõket bíznak meg az értékesítéssel, akik járják a „világot”, és nekik dolgoznak a cél érdekében. A cél pedig az egységesen jó minõség elérése, amely a kereskedelmi oldalról is könnyebb és eredményesebb értékesítési munkát ígér.

Termelési költségek, vetõmaghasználat
A búzafajták kiválasztását megelõzõen az elérhetõ termés, a várható beltartalom megismerésén túl fontos szempont a termesztés jövedelmezõségének javítása érdekében a fajták egyéb agronómiai jellemzõinek (fagyállóság, betegségekkel szembeni ellenállóság, szárszilárdság stb.) ismerete és az információk tudatos összevetése. A mennyiség és minõség stabilitásának alapja az igazolható származású, fajtaazonos, minõsített, azaz fémzárolt vetõmag használata. A vetõmag minõsége esetenként nagyobb hatást gyakorol a termésre, mint a fajta. Az aszályos 1983. év üzemi eredményei alapján elvégzett átfogó, országos elemzés szerint amíg a másodfokú vetõmaggal termesztett búzák termése 3,9 t/ha volt, addig a vetõbúzáké csak 2,6 t/ha. Ezt a markánsan megmutatkozó, kedvezõtlen hatást azért szükséges hangsúlyozni, mert az ország búza vetésterületének döntõ hányadán az elmúlt esztendõben is minõsítés nélküli vetõmagot vetettek el.

Lesz-e elegendõ jó minõségû vetõmagunk az õszi vetésekhez a martonvásári õszi kalászos fajok különbözõ fajtáiból?
Indokolt, hogy a fajtabemutatókon áttekintsük a martonvásári érdekeltségû kalászos gabonák várható vetõmag-ellátottságát, és felhívjuk a figyelmet azokra a fajokra és fajtákra, amelyek vetõmagját jóval a vetések elõtt érdemes megrendelni.

Az elmúlt évek csökkenõ mértékû országos õszi búza vetõmag fémzárolása a martonvásári fajták piaci pozícióját nem rontotta, de a kisebb összmennyiség a vetõma-gelõállítás összetételének megváltoztatását vonta maga után. A visszafogott alapanyag kihelyezések és a kisebb vetõmag-elõállító terület miatt csak akkor lehet kielégíteni a várható vetõmag-igényeket, ha a megtermett nyers vetõmag teljes mértékben fémzárolásra kerül. A nagy gazdasági kockázat miatt a vetõmag-elõállítók csak konkrét megrendelések alapján fémzároltatnak és csáváznak, ezért ha az igények csak közvetlenül a vetés elõtt jelentkeznek, komoly vetõmag-hiány léphet fel. Az idei évben nem lehet arra számítani, hogy az elmúlt évek gyakorlatával megegyezõen az egész szezonban a teljes fajtaválaszték elérhetõ legyen. A vezetõ búzafajták – Mv Magdaléna, Mv Csárdás – szaporító területe mintegy 30%-kal csökkent, de aki idejében gondoskodik a vetõmagról, várhatóan hiánytalanul hozzájuthat. Hasonlóan kiegyensúlyozott ellátás várható az Mv Verbunkos, Mv Palotás és Mv Magvas fajtákból. Már most látszik, hogy relatív vetõmag hiány várható az Mv Emese, Mv Mezõföld fajtákból, és az olyan helyi jelentõségû búzákból, mint pl. az Mv Matyó.

Az új, kiváló minõségû búzák iránti igény nehezen becsülhetõ. A vetõmag-ellátásban prioritást élveznek azok a partnerek, akik több éves együttmûködés keretében vállalkoztak e fajták termesztésére vagy termeltetésére. Velük aratást követõen véglegesítjük az igényeket és e területekre a vetõmag fajta- és mennyiségi korlátozás nélkül biztosítható lesz. Bár partnereink jelentõs mennyiségû Mv Ködmön, Mv Suba, Mv Toborzó és Mv Süveges vetõmagot állítanak elõ, várhatóan a szezon második felében e fajtákból az elõre nem egyeztetett igényeket már nem lehet mindenütt kielégíteni. Az Mv Mazurka vetõmagjának vetõmag-elõállítását a korábban felmért igényeknek megfelelõen a KITE Rt. koordinálja. Ha a forgalom megélénkül, helyi hiány léphet fel a bõtermõ Mv Marsall és az Mv Mambó vetõmagjából is.

A felsorolt fajtákhoz képest kisebb mennyiségben, kipróbálásra lesz elérhetõ az Mv Walzer, Mv Béres, Mv Regiment és az Mv Hombár.

A kalászos gabonákon belül növekvõ igény jelentkezik a jó minõségû õszi durum fajták iránt. Az árutermõ terület felfutásával arányosan növekszik az Mv Makaróni vetõmag-elõállító területe is, így a malomipar által igényelt vetésterületre megfelelõ szervezés esetén elegendõ vetõmag fog rendelkezésre állni.

A tervezéskor úgy becsültük meg, hogy az õszi árpa iránti tavaly megnövekedett igény idén nem ismétlõdik meg, a tritikálé vetõmag forgalom pedig stagnálni fog, vetõmag-elõállításainkat ezekbõl a fajokból ennek megfelelõen méreteztük.