Szóráskép és mûtrágyázási hatékonyság

Mit tehetnek a gazdák?

Még hatékonyabban kell mûködtetniük gazdaságukat, azaz:

• Az õszi alaptrágyázás helyett a közvetlen igényhez igazított trágyázást kell választani (mûtrágyázás idõpontja).
• A tápanyagokat az igények alapján kell megválasztani: kénbõl napjainkban még elegendõ a talajkészlet, a 10 kg/ha feletti kijuttatás nem kifizetõdõ.
   A vegetáció kezdetén vagy tavasszal kijuttatott indító PK-mennyiség növeli a hozamot és kifizetõdik.
   A nitrogént még célzottabban igényhez idõzítve kell kijuttatni: kísérleti eredmények kimutatják a N-alultrágyázás miatti hozamkiesést, ami a nettó árbevétel csökkenését jelenti!
• Az egyenletes mûtrágyaeloszlás a hatékony mûtrágyázás alapja: a szóráshibák (egyenetlen szóráskép) negatívan hatnak a hozamra és a minõségre.
• Az átállás komplex mûtrágyáról monomûtrágyákra nem kifizetõdõ, mivel az egykomponensû tápanyagok, mint a DAP, a MAS vagy a 60-as káli szintén drágák lettek. A hatóanyag-alapú összehasonlítás igen sokatmondó!

NPK-kalkulátor = olyan program a www.linzeragrotrade.hu–n, melynek segítségével a gazda az egyes mûtrágyák gazdaságosságát egyszerûen és objektív módon, hatóanyag-alapon tudja összehasonlítani.
Komplex vagy keverék mûtrágya?
A keverék mûtrágyákat sokszor a komplex mûtrágyák gazdaságos alternatívájaként tüntetik fel. A gyakorlatban sokszor nem tudatosul, hogy a keverék mûtrágyák eloszlási hibákat, hozam- és minõségvesztést okoznak. A szóráspróbák bizonyítják a különbséget.

Mi a szóráshibák következménye?
A szóráshibákat a „technikai sávbetegség”-rõl lehet felismerni. Ezek a sávok olyan területek, amelyeken a kultúra túlzott vagy nem elegendõ mértékben jutott fõleg nitrogén tápanyaghoz. Az egyenetlenséget a zöld szín különbözõségérõl lehet felismerni. A hozam- és minõségromlás mellett számolni kell egyéb következményekkel is, mint a környezeti terhelés növekedése, magasabb fertõzésveszély, megdõlt gabona, betakarítási problémák vagy szárítási költségek.

Hogyan lehet megelõzni a szóráshibákat?
Az eloszlási pontosságot mindenekelõtt a mûtrágyaszemcsék felszíne befolyásolja. A minõségi mûtrágyákat egységesen granulált, sima felületû szemcsék, megfelelõ szemcsekeménység és gömbölyû szemcseforma jellemzi. Ezen felül a minõségi mûtrágyák messzemenõen pormentesek. Ezzel ellentétben az NPK-keverékmûtrágyák egyes összetevõinek a szemcseformája nagyon különbözõ (kerek szemcséjû P- és K- összetevõk szögletes, érdes szemcséjû kálival keverve).