Gépesített uborkatermelés ökonómiája

A konzervipar a 6–9 cm és a 9–12 cm hosszúságú uborkából általában évente 50–60 000 tonnát igényel. Az ennél kisebb méretfrakciók (6 cm hosszúság alatt) szedése ugyan csökkenti a termésmennyiséget, viszont e frakció nagyobb értéke miatt az árbevétel jelentõsen növelhetõ. A termeltetés, forgalmazás legfontosabb láncszeme a biztos belföldi feldolgozóipari háttér, amely a frissáru exporthoz is elengedhetetlen.

A cikk a konzervuborka korszerû, gépesített termeléstechnológiáját mutatja be. A tapasztalatok értékelésével és közreadásával a termeléshez szükséges gépek üzemi és gazdaságossági mutatóink ismertetésével a korszerû uborkatermelési technológia elterjesztését kívánjuk elõsegíteni.

A termeléstechnológia fõbb gépeinek ismertetése
Az alábbiakban elsõsorban a technológia szempontjából fontos speciális gépeket ismertetjük.

A vizsgált technológia, csepegtetõ öntözéses, talajtakarásos termesztési módra alapozódik, amelyhez HORTUS HPD-165 ágyáskészítõ gépet és AF1 fólia- és csõfektetõ gépet (1. ábra) használnak.

A koraiság növelése, valamint a termésbiztonság fokozása érdekében lehetõség van növénytakaró fóliaalagút készítésére is, az AFF-1000 típusú gép (2. ábra) segítségével. A betakarításhoz szedõszalagos STIEGER szedõgépek szolgálnak, melyekkel hetenként 2–3 alkalommal is meg lehet szedni a területet anélkül, hogy a szedés taposási károkat okozna a növényzetben.

A termelés-technológia bemutatása
A termelés gépi technológiájának bemutatása a táblázat alapján történik. A táblázat tartalmazza a munkamûvelet megnevezését, az adott mûvelet során alkalmazott munkagépet és az ahhoz kapcsolt erõgép típusát, a gépkapcsolat mûszakteljesítményét. Ökonómiai adatok közül a munkagép beszerzési árát, és mûszakórára jutó használati költségét, valamit a gépkapcsolat használati költségét. [1]

Az elõvetemény szármaradványainak bedolgozása és a gyomosodás megelõzése céljából elengedhetetlen a tarlóápolás, tárcsás borona segítségével. Ezt követi a mélylazítás. A tápanyag-utánpótlás a szervestrágyázás és a mûtrágyaszórás mûveletét öleli fel. E tápanyagok talajba juttatása mélyszántással valósul meg. A következõ mûvelet a tavaszi fejtrágyázás és annak bedolgozása a szántás elmunkálásával. A megfelelõ minõségû talajfelszín kialakítása magágykészítéssel kezdõdik, ezt követi a felszínegyengetés majd az ágyáskészítés. Következõ mûvelet a talajtakarás és az öntözõcsõ behuzás. A víz- és palánta-szállítás a palántázás mûveletéhez kapcsolódik. Ezután a fóliaalagút kialakítása van soron. A termesztett kultúra vegetációs szakaszában, a minõségi végtermék és a jobb hozamok miatt szükséges a csepegtetõ rendszerû öntözés. Növényvédelmet mintegy 12 alkalommal alkalmazunk.

Betakarításkor tekintettel kell lennünk arra, hogy az uborka gyakori szedése révén az értékesebb kisebb hosszúságú méretfrakciók aránya nagyobb lesz, ami befolyásolja az egész termesztés sikerét és gazdaságosságát. Síkmûvelés esetén ajánlatos a heti kétszeres szedés. Szedéskor nem csak a teljesen ép, hanem a selejtes méretet is le kell szedni, mert ezek terhelik és gyengítik a tövet. Fontos szempont továbbá, hogy a szedés során a növény ne károsodjon, nem szabad taposni, az indákat forgatni, vagy törni.

A fenti igények kielégítésére alakították ki a STEIGER szalagos uborka-szedõkocsit (3. ábra), amely a termény kézi betakarításának megkönnyítésére készült. A gépet – kialakítástól függõen – 16–28 kézi szedõmunkás szolgálja ki, akik fekvõ testhelyzetben dolgoznak, így szedés közben nem tapossák a növényzetet. A traktorra szerelt gép gyûjtõszalagja összegyûjti és az erõgép által vontatott pótkocsiba juttatja az uborkát. A gép kialakítása és üzemeltetésének módja lehetõvé teszi a hazai technológiai sorba való beillesztését.

A gép az uborka 43%-ának az 5–9 cm szabványos mérettartományba esõ méretaránya mellett 0,20–0,22 ha/h területteljesítménnyel, illetve 63,4 kg/(hxfõ) fajlagos tömegteljesítménnyel mûködtethetõ. Az elhagyott termény felszedéséhez 2–4 fõ gyalogmunkás alkalmazása szükséges. A vizsgálatok szerint a szedõkocsival történõ szedés kb. 20%-kal növeli a szedõk uborkatömegben mért teljesítményét a hagyományos kézi szedéshez képest.

Gépi költségek ismertetése
A táblázatban a 20 ha-on végzett uborkatermelés ökonómiai vizsgálatának eredményei olvashatók. Látható, hogy az egyes munkamûveletekhez kapcsolódóan meghatározásra került a gépkapcsolatok esetében a 20 ha termõterület mûveléséhez szükséges gépi munkaidõ. Eredményül kaptuk az egyes mûveletek 20 ha-os volumenéhez kapcsolódó költségeit, amelyek összegzésével megkapjuk a 20 ha uborkatermelés összköltségét, s a hektáronkénti fajlagos költséget is. A táblázatban részleteiben bemutatjuk a szabadföldi termelés és betakarítás költségeit.

Megállapítható, hogy a munkagépek használati költsége (2804 E Ft) a felét teszi ki az erõgépek használati költségének (5647 E Ft), az össz géphasználati költség pedig 8451 E Ft. Egy hektárra vetített értéke 422 E Ft.

A mûveleti költségarányok ismeretében megállapítható, hogy az összköltség mintegy 16%-át a palántázás, 12%-át pedig a fóliaalagút-készítés teszi ki. A betakarítás szintén az össz termelési költségek 12%-át emészti fel. Az elõosztályozáshoz történõ traktoros beszállítás és az azt követõ feldolgozó üzembe történõ közúti szállítás 7, ill. 10%-os költséghányadot képvisel. A technológia többi munkamûveleteibõl jelentõs a növényvédelem 10%-kal, a ágyáskészítés, talajtakarás-öntözõcsõ behúzás, öntözés 6–6%-kal, a többi mûvelet költségaránya pedig gyakran az 1–2% körüli.

A termelés-technológiában alkalmazott gépek beruházási költsége 127 599 E Ft. Ezen belül a munkagépek beszerzési értéke 49 325 E Ft-ot tesz ki, ami 39%-a az össz beruházási költségnek, amíg az erõgépek kalkulált beszerzési értéke 78 274 E Ft, ez pedig mintegy 61%-a az össz gép árának.

Az erõgépek esetében megfigyelhetõ, hogy a nehéz talajmunkák végzéséhez 1 db 140 kW motorteljesítményû erõgép szükséges, míg a tápanyag-utánpótlás, az ágyáskészítés, a talajtakarás, öntözõcsõ-behúzás, palántázás, a fóliaalagút-készítés, a növényvédelem, betakarítás és traktoros szállítás feladatait egy 90 kW-os vezérgép és egy 60 kW-os segédtraktor látja el. A termény közúti szállítását, pedig alacsony költségû közúti pótkocsis szállító jármûvel végezzük. Az erõgépek ilyen rendszerû alkalmazásával alacsonyabb beszerzési költség, valamint jobb erõgép-kihasználtság valósul meg.

20 ha-on a uborkatermelés gépi munkaigénye 1080 mûszakóra, amelybõl a két kisebb teljesítményû traktor mintegy 800 mûszakórát teljesít E mellett a nagy teljesítményû erõgép talajmûvelés során teljesített 44 órás mûszakteljesítése eltörpül. A közúti szállítás 150 mûszakórás kapacitásával az idõigényes mûveletek közé sorolható.

Következtetések
Vizsgálataink bizonyítják, hogy a szabadföldi fóliatakarásos uborkatermelés gépi munkaköltségei az egyéb szabadföldi zöldségfajták termelési költségeihez viszonyítva is jelentõsek.

E termékre jellemzõ a jelentõs kézi munkaerõ-igény, amely mind a palántázáskor, mind a fóliaalagút készítésekor, de legjelentõsebben a betakarításkor jelenik meg, amikor akár 28 fõ szakszerû és minõséges munkavégzését kell kialakítani.

A jó minõségû végtermék a kézi betakarítás segítségével biztosítható. Mindennek azonban ára van. A 16–28 fõs betakarító személyzet számottevõ bérköltséget képvisel, azonban a hazai bérszintek ismeretében ez a költség még nem jelentõs, és így biztosítható a versenyképes termelés.

A cikkben csupán a gépi munkák költségeit vettük figyelembe, amelyek által mintegy 12 t/ha termésátlaggal számolva 35 Ft/kg-os termelési költség adódik. A termelés során alkalmazott kézi munka díját, valamint a termeléshez szükséges anyag és egyéb inputok költségeit nem határoztuk meg. Mindezek biztosítása további jelentõs ráfordítást igényel, amely által a termelés és a végtermék elõállítási költsége tovább nõ.

Megállapítható, hogy a leginkább figyelmet igénylõ gépi munkamûveletek a betakarítás-terményszállítás, az ágyás- és fóliaalagút-készítés, valamint a palántázás, amelyek a legjelentõsebb költségviselõk, s az össz gépi munkaköltség mintegy 70%-át teszik ki.

Kapcsolódó irodalom:
1. Gockler L., Hajdú J.: Mezõgazdasági gépek ára és üzemeltetési költsége 2004-ben, Mezõgazdasági Gépüzemeltetés 2004. No.1.,
FVM Mezõgazdasági Gépesítési Intézet. Gödöllõ, 2004.
2. Dimény I., Fenyvesi L., Hajdú J.: Piactudatos zöldségtermelés. MGI könyvek,
FVM Mezõgazdasági Gépesítési Intézet, No. 3. 2004, 234. p.