GMO – vele vagy nélküle?

Termelõi csoportjuk az országban legelsõként alakult termelõi szervezõdés, a siklósi központú Ormánsági Szója Szövetkezet, 65 taggal. Háromezer hektáron folytatnak szójatermesztést, s ez mintegy tíz százaléka az ország szójaterületének. Szolgáltatásaik a termelés, termeltetés, vetõmag-elõállítás, vetõmag-értékesítés és ipari szója értékesítésén túl a szaktanácsadást is felölelik. Így természetesen érdekeltek hazánk jelenlegi GMO-mentességének megtartásában, ameddig ez csak lehetséges. Az ipari szója értékesítésénél a feldolgozók a hazai termelésû szójánál is kérik a GMO-mentesség igazolását. Ez év tavaszán termelõi csoportjuknak kifejezetten kedvezett, hogy GMO-mentes szójafajták vetõmagjait állították elõ, hiszen ezzel vált lehetõvé számukra egy jelentõs Romániába irányuló vetõmagexport.
Tekintsük át röviden, tulajdonképpen mi is a GMO! Az ilyen növények, állatok genomjába idegen eredetû DNS-t juttatnak be a génsebészeti technika segítségével. /Genom: egy élõlény génjeinek, illetve egy sejtjében lévõ DNS-ének összessége, DNS (dezoxiribonukleinsav): az élõlények öröklési anyaga, többnyire kettõsláncú óriásmolekula. Maga a biotechnológia pedig a hagyományos nemesítéssel szemben sejtszinten módosítja az örökítõanyag összetételét. Egyetlen módosított sejtbõl fejlõdik a növény, amely minden sejtjében hordozni fogja a beültetett tulajdonságot. A géntechnológiai úton módosított szervezet (GMO szervezet)/. Géntechnológiai módszerekkel olyan tulajdonságok teremthetõk, amelyek az eredeti növényben nem voltak megtalálhatók és örökölhetõen módosítják az eredeti növény egy vagy több tulajdonságát. (Például, ha hóvirághagyma génjét juttatják be a burgonyába, akkor a burgonyabogár nem tesz kárt benne.) Elmondható tehát, hogy ezekkel a beavatkozásokkal az ember eddig soha nem látott és képzelt módon avatkozik a természet törvényeibe.
Hogy valóban indokoltak és szükségesek-e ezek a beavatkozások, azt érvek sokaságával lehet alátámasztani – mellette és ellene is szólnak vélemények.
A transzgénikus szója termesztésének elõnyei: egyszerûbb a gyomirtás, szélesebb a gyomirtás hatásspektruma, kisebb a szója károsításának veszélye, tágabb a kijuttatási idõszak, a vetésforgó nem behatárolt, a módosított tápanyag-összetétel (beltartalmi minõség javulás) elérhetõ, a növénykárosodás 20 százalékkal kevesebb, 9 százalékkal kevesebb gyom megy át a következõ év növényállományába, minimális talajmûvelési stratégiával 33 l/ha gázolaj lehet a megtakarítás és 112 óra a munkaerõ megtakarítás, a hozamok 5 százalékkal magasabbak (134 kg/ha többlet 100 ha-on, kb. 3000 USD bevételtöbblet), Magyarországon 3,0 t/ha termelésnél 0,15 t/ha
többlet, 50 000 Ft/t értékesítési árnál 7500 Ft/ha többlet.
A glifozát alapú gyomirtásoknál fennáll a gyomrezisztencia kialakulásának veszélye. (A glifozáttal mint totális gyomirtószerrel kezelt területeken minden növényt kipusztítunk, egyedül a GMO szója marad meg.) Az elsõ ilyen szója 1996-ban került a köztermesztésbe az USA-ban. Az európai fogyasztót azonban zavarja az, hogy kevés az eltelt 10 év ahhoz, hogy az esetleges genetikai defektusok kiderüljenek. A hatályos törvények szerint a GMO-t tartalmazó élelmiszer kiegészítõknél ezt a tényt fel kell tüntetni (pl. párizsiban a génmódosított szója feltüntetése).
Hazánkban a 2003/556 számú EK irányelv alapján készült törvény védzáradéka ideig-óráig lehetõséget nyújt a GMO fajták termesztésének tilalmára. Amennyiben rövid idõn belül ez alapján a Parlament nem fogadja el a koegzisztencia törvényt, már jövõre, 2007-ben korlátlanul és ellenõrizhetetlenül vethet GMO növényt bárki.
Magyarország elemi érdeke a GMO- mentesség fenntartása, hiszen ez a hazai termelõk számára gazdasági elõnyöket jelent.