MENÜ

Tendenciák a világ holstein-fríz tenyésztésében

Oldalszám: 62
2014.04.25.

A világ szarvasmarha állományát számos fajta alkotja. Ezek a fajták különbözõ hasznosítási csoportokba sorolhatóak. A fajták elterjedtsége különbözõ, a helyi jelentõségûektõl a nemzetközi elterjedésûekig. Napjainkra elmondható, hogy a világ tejtermelését alapvetõen a holstein-fríz – mint világfajta – határozza meg.

A holstein-fríz egyoldalúan tejtermelésre szelektált fajta, mibõl arra a következtetésre juthatnánk, hogy nemesítése egyszerûen a minél nagyobb tejmennyiség elérésére irányul. A helyzet ennél sokkal összetettebb – mind térben, mind idõben változó.

Az 1. grafikon mutatja, hogy valamennyi jelentõs tejtermelõ országnak megvan a maga szelekciós indexe, amely annak összetevõiben, az összetevõk egymáshoz viszonyított arányában jelentõsen eltér egymástól. A fennálló különbségek ellenére a kitûzött cél egységes: a gazdaságos tejtermelés! A sokszínûség mellett egyértelmûen látszik, hogy a gazdaságosságot nem a tejtermelés túlzott növelésében látják elérhetõnek ezek az országok, sõt! Az indexekben a tejmennyiség Spanyolország kivételével negatív elõjellel szerepel.

Jól látható, hogy a termelési tulajdonságok mellett szereplõ egyéb indexalkotók jelentõs szerepet kapnak a legtöbb ország esetében.

Nagyon tanulságos a változás nyomon követése az idõben, mely egyértelmûen megmutatja a tenyésztésrõl alkotott elképzelések fejlõdését. A Holstein International rendszeresen közli a fenti táblázatban szereplõ adatokat, melyekbõl kiszámolva az egyes tulajdonságok valamennyi országra vonatkoztatott átlagát megfigyelhetjük a tenyésztési filozófia világméretû változását (2. grafikon).

A grafikonból jól látszik, hogy 10 évvel ezelõtt a szelekció egyértelmûen a termelési tulajdonságokra, ezen belül is elsõsorban a fehérjemennyiségre történt. Ennek következtében ugrásszerûen nõttek a termelési eredmények, valamint ezzel együtt az állományok egészségügyi problémái is. Természetesen ezek a problémák megfelelõ környezeti viszonyok mellett kezelhetõek voltak – és azok ma is – de felvetették a genetikai okok vizsgálatának szükségességét, mert szuboptimális körülmények között egyre több problémát okoztak, nagyban rontva ezzel a termelés hatékonyságát. A változtatás szükségszerûségét érezve elõször a funkcionális küllemi bírálat szerepe értékelõdött fel, de ezzel párhuzamosan elindult a gazdaságossági tulajdonságok fejlesztése is.

Az elmúlt 10 évben jelentõsen továbbfejlesztet-

ték a már meglévõ tulajdonságok tenyészérték becslésének módszereit, illetve számos új tulajdonság került bevezetésre. Természetesen a kezdeti lépéseknél a módszerek, eredmények megbízhatósága alacsonyabb volt, ezért sokan vitatták azok létjogosultságát. Már ebben az idõben meghatározó tenyésztõknek az volt a válasza erre a dilemmára: „Akkor is jobb, mint ha nincs adat!”

A változás eddigi irányát a tenyésztõi igények határozták meg a gazdaságosság érdekében. Napjaink egyre fokozódó élelmiszerhigiéniai követelménye is szükségessé teszik ennek a tendenciának a továbbhaladását a tenyészértékbecslés, a tenyészbika-elõállítás valamint a termelõ állományok nemesítésében egyaránt.

Drágossy Zsolt, tenyésztésvezetõ

Érdeklõdni: Génbank-Semex Magyarország Kft.

Tel.: 68/566-200 • www.genbank.hu