MENÜ

Szántóföld

Szakfolyóirat > 2006/11-12 > Szántóföld cirok növénytermesztés vetőágy

A cirokfélék helye, szerepe, versenyképessége a növénytermesztésben

A cirokfélék kiváló szárazságtûrõ-képességük, gyengébb talajokon való jó alkalmazkodóképességük révén perspektivikus növényei a hazai növénytermesztésnek. A hosszú távú meteorológiai elõrejelzések szerint egyre szárazabbá és melegebbé válik klímánk, és fel kell készülnünk a szárazsággal szembeni védekezésre. Sajnos, Magyarországon a szántóföldi növénykultúrákat csak nagyon kis területen öntözik, és e téren lényeges javulás a jövõben sem várható. Így különösen nagy jelentõsége lesz a jobb szárazságtûrõ növényfajoknak, mint például a takarmányciroknak.

Szakfolyóirat > 2006/11-12 > Szántóföld Termesztés fehérje Technológia

A csupasz zab értékei, a sikeres termesztés technológiája

A csupasz zab egyik legértékesebb gabonánk, kitûnik nagy fehérje- (18–21%) és olajtartalmával (6–9%), kedvezõ aminosav- és zsírsav-összetételével, táplálkozás-élettani hatásával, széles körû hasznosíthatóságával. Vetésterülete hazánkban még csekély, de a táplálkozásban betöltött szerepének növekedésével, a feldolgozóipari háttér jobb kiépülésével és az ökotermesztés további térhódításával a csupasz zab egyik perspektivikus növényünknek tekinthetõ.

Szakfolyóirat > 2006/11-12 > Szántóföld Kukorica Termesztés kukoricabogár

A monokultúrás termesztés veszélyei

Hogy kerül a csizma az asztalra? Ezt kérdezhetjük a cím elolvasása után. Hiszen magára valamit is adó növénytermesztõ nem termeszti kétszer („uram bocsá” többször) egyazon termõhelyen ugyanazt a növényt. Nos hát ebbõl adódik a dilemma, mert hát manapság Magyarországon vagy nem teljesen igaz ez az állítás, vagy igaz, de akkor mégis akadnak olyan növénytermesztõk, akik nem sokat adnak magukra.

Szakfolyóirat > 2006/11-12 > Szántóföld műtrágya talaj

Meddig hat a korábban kijuttatott foszfor mûtrágya?

Mint ismeretes, a növények által fel nem vett P a talajban akkumulálódik, növelve annak nemcsak összes, hanem könnyen oldható tápanyagtartalmát is. Az intenzív mûtrágyázás idõszakában – 1970 és 1990 között – hazánkban országos átlagban csaknem kétszer annyi foszfor kerül a talajba, mint amennyit a terméssel kivonunk.