MENÜ

A csupasz zab értékei, a sikeres termesztés technológiája

Oldalszám: 47
Prof. Dr. Izsáki Zoltán 2014.04.25.

A csupasz zab egyik legértékesebb gabonánk, kitûnik nagy fehérje- (18–21%) és olajtartalmával (6–9%), kedvezõ aminosav- és zsírsav-összetételével, táplálkozás-élettani hatásával, széles körû hasznosíthatóságával. Vetésterülete hazánkban még csekély, de a táplálkozásban betöltött szerepének növekedésével, a feldolgozóipari háttér jobb kiépülésével és az ökotermesztés további térhódításával a csupasz zab egyik perspektivikus növényünknek tekinthetõ.

A csupasz zab értékei, a sikeres termesztés technológiája

A csupasz zab egyik legértékesebb gabonánk, kitûnik nagy fehérje- (18–21%) és olajtartalmával (6–9%), kedvezõ aminosav- és zsírsav-összetételével, táplálkozás-élettani hatásával, széles körû hasznosíthatóságával. Vetésterülete hazánkban még csekély, de a táplálkozásban betöltött szerepének növekedésével, a feldolgozóipari háttér jobb kiépülésével és az ökotermesztés további térhódításával a csupasz zab egyik perspektivikus növényünknek tekinthetõ.

A csupasz zab termesztése Európában és hazánkban nem annyira elterjedt, mint a pelyvás zabé, pedig a csupasz zabok több elõnyös tulajdonsággal is rendelkeznek:

• szemtermésüket hántolni nem kell, a csupasz szemtermésbõl készült végtermék 25–30%-kal kisebb költséggel és energiaigénnyel állítható elõ;

• a pelyvás zabokhoz képest a szemtermés legalább 20–30%-kal több fehérjét és lipidet tartalmaz, vagyis fehérjetartalma 18–21%, olajtartalma 6–9%, energiaértéke magasabb, s ugyanakkor emészthetõ élelmi rostokban (béta-glucan) is gazdag;

• felhasználásuk széles körû: élelmezés, takarmányozás, gyógyászat;

• a csupasz zabok kiválóan alkalmasak különbözõ étkezési pelyhek, darák, instant készítmények, kevert extrudátumok elõállítására;

• kedvezõ táplálkozás-élettani hatásuk a gyógyászatban is hasznosítható, pozitív terápiás eredményeket értek el vele az érrendszeri, az emésztõszervi betegségek és diabetes kezelésben;

• abraktakarmányként nagy biológiai értékû keverékekben is használhatók, zöldtakarmányként pillangósokkal (borsó, bükköny) társítva termeszthetõ, szalmája a többi gabonaszalmánál magasabb takarmányértékû, s így kérõdzõkkel etethetõ;

• a csupasz zab értékes tulajdonságai miatt ökotermesztésre kiválóan alkalmas.



A csupasz zab hátrányaként említhetõ, hogy a pelyvás zabokhoz képest

– a pelyva tömegével arányosan – kissé kevesebbet terem és túlérésben pergésre hajlamosabb.

A csupasz zab vetésterülete hazánkban még csekély, de a táplálkozásban betöltött szerepének növekedésével, a feldolgozóipari háttér jobb kiépülésével és az ökotermesztés további térhódításával a csupasz zab, mint perspektivikus növényünk jelentõséget fog kapni. A csupasz zabnak különleges agrotechnikai igényei nincsenek, a pelyvás zabokhoz hasonlóan termeszthetõ, de célszerû azonban e cikk alapján áttekinteni sikeres termesztésének fõbb elemeit.



Fajtamegválasztás

A fajta megválasztásakor érvényesüljenek a fajta azon alapvetõ értékmérõ tulajdonságai, mint: a jó termõképesség (genetikailag 3–4 t/ha), extenzív és intenzív termesztési feltételekhez való jó alkalmazkodóképesség, korai érés, jó szárazságtûrés, szilárd szalma, jó állóképesség, megfelelõ pergésellenállóság, betegségekkel (lisztharmat, levélrozsda, Helminthosporium sp., vírus) szembeni rezisztencia vagy tolerancia, kiváló minõség, azaz magas fehérje- és olajtartalom, kedvezõ aminosav- és zsírsav-összetétel. Tekintettel a csupasz zab hazai kis vetésterületére az államilag elismert fajták (GK Zalán, Abel, Cacko) kielégítik a termelõk igényeit, jól megfelelnek a termesztéstechnológiai és felhasználási követelményeknek.



Területkiválasztás

A csupasz zab a talajra kevésbé igényes, mert a szélsõséges talajok (sülevényes homoktalajok, szikes talajok, sekély termõrétegû, erõsen kilúgzott talajok) kivételével szinte minden talajon termeszthetõ. Legnagyobb termést azonban a jó vízgazdálkodású, gyengén savanyú, középkötött csernozjomokon és barna erdõtalajokon adja. A mély fekvésû, magas talajvízállású, belvíznek kitett területek nem megfelelõek, rajtuk a talajmunka és a vetés is csak késõbb kezdhetõ meg. A csupasz zab az egész ország területén termeszthetõ, de biztonságosan jó terméshozamra a mérsékelten melegebb, kedvezõbb csapadék-ellátottságú és eloszlású területeken számíthatunk, ahol tenyészidõ alatti 250–280 mm-es vízigénye kielégíthetõ.

Elõveteményre nem igényes. A tábla kiválasztásakor azonban vegyük figyelembe, hogy növénykórtani okok miatt cukorrépa, burgonya, dohány és önmaga után ne következzék.

Tápanyagellátás

Az agrotechnikai tényezõk között a tápanyagellátottság, mely a terméshozamot és a minõséget leginkább befolyásolja. A tápanyagellátás alapelvének ismertetése a GK Zalán fajtával, Szarvason végzett tartamkísérleteink eredményeire alapozódik. A csupasz zab fajlagos tápanyagigénye 1 tonna szemterméshez a hozzátartozó mellékterméssel együtt: N-bõl 60 kg, P2O5-ból 20 kg és K2O-ból 50 kg. E fajlagos értékek jelentõsen meghaladják a pelyvás zab fajlagos tápanyagigényét, mert a csupasz zab szemtermése magasabb fehérjetartalmú, foszforban gazdagabb, szalmája N-tartalma nagyobb és kisebb hozama miatt egységnyi szemtermésre több melléktermés esik.

A csupasz zab N-trágyaigényét a talaj 0–60 cm-es rétegének vetés elõtti NO3-N tartalma alapján határozzuk meg. Kísérleteink szerint a szemtermés a talaj 0–60 cm-es rétegének vetés elõtti 125–170 kg/ha-os NO3-N

ellátottsági szintjéig növekedett. E N-ellátottságig a fehérjetartalom jelentõsen emelkedett, míg az olajtartalomban érdemi csökkenés nem mutatkozott. A talaj 170 kg/ha-nál nagyobb NO3-N készleténél a szemtermés már csökkent a termésmaximumhoz képest, a fehérjetartalom jelentõsen már nem növekedett, de az olajtartalom hanyatlott (1. táblázat).

A csupasz zab N-trágyaigényét a tervezett termés, a talaj humusztartalma és a talaj 0–60 cm-es rétegének vetés elõtti NO3-N tartalma alapján az alábbiak szerint célszerû meghatározni:

Ntr= „a” – Nnitrát, ahol:

Ntr= N-trágyaigény kg/ha N-hatóanyag

„a”= talajtól, növénytõl, terméshozamtól függõ paraméter (2. táblázat)

Nnitrát= NO3-N-tartalom a 0–60 cm-es talajrétegben vetés elõtt, kg/ha

Például: a talaj humusztartalma 2,4%, a tervezett termés 2,5 t/ha, a talaj 0–60 cm-es talajrétegének vetés elõtti NO3-N-tartalma 45 kg/ha, akkor a N-trágyaigény: 120–45= 75 kg/ha.

A csupasz zab N-trágyázását a vetést megelõzõen végezzük el maximum 100–120 kg/ha-os N-hatóanyaggal.

A P-trágyázás a csupasz zab szemtermését jelentõsebben csak gyenge és közepes P-ellátottságú talajon növeli. Kísérleteinkben a talaj mûvelt rétegének 120–360 mg/kg AL-P2O5-ellátottsági tartományában a szemtermés és a fehérjetartalom az évek többségében szignifikánsan nem változott. Azonban a szem olajtartalma 155 mg/kg AL-P2O5-ellátottság felett már jelentõsen csökkent. A csupasz zab P-trágyázása akkor javasolt 40–60 kg/ha-os P2O5 dózissal, ha a mûvelt talajréteg AL-P2O5-tartalma 100–120 mg/kg alatt van (3. táblázat).

A csupasz zab fajlagos K-igénye magas. A K-ellátottság terméshozamra és minõségre gyakorolt hatása mérsékeltebb, mint a nitrogéné és a foszforé. Kísérleteinkben a talaj mûvelt rétegének 250–560 mg/kg AL–K2O intervallumában a terméshozam és a minõség érdemben nem változott. A csupasz zab K-trágyázása ott indokolt 80–120 kg/ha-os K2O adaggal, ahol a mûvelt talajréteg AL–K2O-ellátottsága nem éri el 130–160 mg/kg értéket.

A csupasz zab táplálkozás- és takarmányozás-biológiai értékét nem csak fehérje- és olajtartalma határozza meg, hanem aminosav és zsírsav összetétele. A többi gabonaféléhez viszonyítva a csupasz zab fehérje minõsége, aminosav-garnitúrája a legjobb. Az esszenciális aminosavak fehérjén belüli aránya meghaladja a 40%-ot, a limitáló aminosavak, mint a lizin, a metionin, a cisztin részesedése nagyobb. Míg a jó N-ellátottság a fehérjetartalmat növelte, addig a fehérje aminosav összetételét lényegesen nem befolyásolta. Ezzel szemben a P-ellátottság a fehérjetartalmat nem módosította, de jó P-ellátottsági szinten növekedett az arginin, a fenilalanin, a hisztidin, a lizin, a szerin és az alanin fehérjén belüli részesedése. A fehérje aminosav összetételét az évjárat nagyobb mértékben módosítja, mint az agrotechnikai tényezõk (4. táblázat).

A csupasz zab zsírsav összetétele igen kedvezõ, a telítetlen zsírsavak aránya meghaladja a 80%-ot, az esszenciális zsírsavak (linolsav, linolénsav) részesedése az összes lipiden belül közel 45%-ot tesz ki. A csupasz zab zsírsav összetétele igen stabil, az agrotechnika és az ökológiai tényezõk csak csekély mértékben módosítják (5. táblázat).



Vetés

A csupasz zab csírázása 4–5 °C-on már kellõ agronómiai eréllyel megindul, korán vethetõ. Ezért tavaszi talajelõkészítését, amint a talajra rá lehet menni kezdjük el. Korai kitavaszodás esetén vetése március elején megkezdhetõ. A vetésidõ optimuma az évek többségében március közepe. Március végéig vetését be kell fejezni, mert megkésett vetésben gyengébben bokrosodik, kevesebb produktív bugát hoz, kevésbé fejlett gyökérzete miatt a szárazságra érzékenyebb lesz, a nyári aszály szemszorulást okozhat, és 25–30%-os terméskieséssel számolhatunk. A vetést 3–5 cm mélyen, gabonasortávolságra, 4,0–4,5 millió/ha csírával, 110–120 kg/ha vetõmagmennyiséggel végezzük.



Növényápolás

A növényvédelmi munkálatok jelentõsen csökkenthetõk a helyes vetésváltással, a jó minõségû talajmunkával, a harmonikus tápanyagellátással és a korai vetéssel. Az idõben vetett, homogén, jól fejlett állomány gyomelnyomó képessége igen jó, ilyenkor a vegyszeres gyomirtás elhagyható. A zab a „legegészségesebb” gabonanövényünk, a lisztharmat, a fuzáriozis, a helminthosporium és a rozsda kevésbé károsítja, mint a búzát és az árpát. Így kémiai növényvédelme – a csávázást kivéve – az évek többségében nem indokolt, nem gazdaságos. Mindez tovább növeli ökológiai-gazdálkodásban betöltött szerepét. Kártevõi (vetésfehérítõ, levéltetû, talajlakó kártevõk) általában jelentõs gazdasági kárt nem okoznak. Amennyiben egyes években szükségessé válik a vegyszeres növényvédelem, akkor a pelyvás zaboknál használt növényvédõ szerek alkalmazhatók.



Betakarítás

A zab egyenetlenül érik, a buga érése a csúcstól az alsó elágazódásig halad lefelé. A csupasz zab aratása akkor kezdhetõ meg, amikor a bugák csúcsán, felsõ harmadában a szemek a teljes érés kezdetén vannak, szemnedvességük 15% körüli, és a buga alsó részében a szemek elérték a biológiai érettséget, a viaszérésben vannak. A csupasz zabot kíméletesen kell aratni, mert a csupasz szem sérülékenyebb, ezért lehetõleg gumi verõlécet használjunk. A szem nagyobb olajtartalma miatt a sérült szemek törésfelülete könnyen oxidálódik és avasodik. Nagyon fontos a késedelem nélküli aratás, mert virágszerkezetébõl adódóan a csupasz zab túlérésben pergésre hajlamosabb.