A fajtaválasztás néhány gazdasági kérdése

A talajerõ gazdálkodás területén folytatott tanácsadás néhány jól mérhetõ, vagy elfogadott módszerekkel megállapítható talajtulajdonság, s a kezelésükre kialakult – folyamatosan fejlõdõ – gyakorlatra épül. A talajjavításra és a talaj termékenységének fokozására – tápelem-feltöltöttség, kondicionálás, növényi sorrend stb. – tett javaslatok eredményét általában közvetve, és több termelési cikluson keresztül mérik, vagy tapasztalják. Az aktuálisan megállapított eredményeket vagy nem is lehet közvetlenül összehasonlítani más eljárások és anyagok használatának eredményeivel, vagy az összehasonlítás sokkal bizonytalanabb, sok esetben csak megérzéseken alapszik. Ez persze nem jelenti azt, hogy a talajok termõképességének fokozására vonatkozó szaktanácsadás ne lenne kísérletesen, tudományosan megalapozott. Az eredmények üzemi megismétlése azonban nehéz és körülményes, kevés gazda vállalja fel a velük való bíbelõdést.

A fajták teljesítménye sokkal könnyebben ellenõrizhetõ. Az egymás mellé vetett parcellák termését, a szem nedvességtartalmát, hektoliter tömegét (adott nedvességtartalomnál) már akár a kombájn is közvetlenül méri.

A fajtapiac rohamos fejlõdése, az óriási választék, a kiélezett verseny, és a minden évben megismétlõdõ döntéskényszer, amelynek ideje gyakran egybeesik – esetleg meg is elõzi – az elõzõ év eredményeinek megismerését, mégis nehéz helyzet elé állítja a döntéshozót. Szinte nincs is más alapja döntésének, mint a konzervativizmus és a márkába, kereskedõbe, vetett bizalom – esetleg az önbizalom, amelynek tudásháttere nem mindig kérdõjel nélküli. A fajtamegújítás sebessége fõleg attól függ, hogy ezek a tényezõk milyen arányban vezetik a gazdát a döntéshozatal során. A fajtaválasztásban általában sokkal több a szubjektív elem, mint az egyéb inputok beszerzési folyamatában. Az is igaz, hogy szinte minden termelõnek van módja a fajták elõzetes kipróbálására, szemrevételezésére, s a termék (ez esetben a fajta) fõbb gazdasági tulajdonságainak – fõként kereskedelmi irányultságú – konferenciákon való megismerésére. Mégis, valami hiányzik. Az a fajta tanácsadás, amely hitelesít, s szükség szerint kiszélesíti a horizontot.

Nyilvánvaló, hogy a fajtatulajdonságokról alkotott véleménynyilvánítás során nagyon óvatosnak is kell lenni! Jóllehet a technológiai és gazdasági mutatók jól mérhetõk, a környezeti hatások nagy része a mérések során rejtve marad. Soha sem lehet tudni, hogy mikor okoz egy-egy, talán anomália számba nem is vehetõ környezeti jelenség meglepetést. Különösen érvényes ez a fajták gazdálkodási eredményre gyakorolt közvetlen hatásának megítélésére.

A független tanácsadási tevékenység kialakulását a költséges háttértevékenység mellett a támadhatatlanságot biztosító módszerek ismerete és a piaci – elsõsorban a kereskedelmi oldali – szereplõk lojalitásának kialakulatlansága is fékezi.

A kukoricafajtákra vonatkozó tanácsadás a hibrid-nemesítés korábbi szakaszaiban egyszerûbb és könnyebb volt. A kevés, legfeljebb néhány tíz hibrid között lényegesen könnyebb volt az eligazodás, s mind a termõképességben, mind a lényeges agrotechnikai tulajdonságokban (szárszilárdság, stressztolerancia) szembeötlõ volt a különbség. A tanácsadás forrása közelebb volt a tudományos intézetekhez, mint a forgalomba hozóhoz. A konkrét döntésben nem a fajták közötti választás, hanem a vetõmaghoz jutás lehetõsége volt az elsõdleges szempont.

Az éles verseny, a kifejezetten marketing szemléletû tanácsadás a rendszerváltás után vált uralkodóvá. Ebben az idõszakban mind a kereskedõk, mind a választható, és a valóban kapható fajták száma rohamosan nõtt. Szinte lehetetlenné vált, hogy a gazdák döntéseiket a fajták ténylegesen megismert tulajdonságaira alapozzák. Az Európai Unióhoz való csatlakozás várhatóan nem növeli meg lényegesen a forgalomba hozók számát, de az új fajták megjelenésének gyakorisága megnõ, s a fajtatulajdonságok, különösen az agro-ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodóképesség ismerete bizonytalanná válik.

Egyre fokozódik egy, a fajták piaci és gazdasági szereplését átfogóbban, a piaci versenytõl független, az értékeket hiteles és „felhasználóbarát” módszerekkel bemutató rendszer kialakulása iránti igény. Az új rendszerû tanácsadásnak az agrotechnikai és biológiai folyamatok eredményét közgazdasági mutatókban is ki kell fejezni.

Közgazdasági mutatók megjelenítéséhez olyan tényezõket kell figyelembe venni, amelyek hatása a költségek elszámolása, vagy az eredmények piaci realizálása során követhetõk, és a hatás mértéke többé-kevésbé megbízhatóan kimutatható.

Az alábbiakban egy olyan gondolatmenetet vázolunk fel – példákkal is illusztrálva – amely közelebb hozhatja az élethez mindazokat a törekvéseket, amelyek segítséget szándékoznak nyújtani a kukoricatermesztés rendkívül gazdag és világszínvonalon álló biológiai alapjainak mind eredményesebb felhasználásához.

Példánk szemes abrakkukoricára vonatkozik, s feltételezzük, hogy az egyes fajták vetõmagjának és a bérszárításnak a költsége rögzített. Közösen el kell fogadnunk, hogy a gazdasági elemzések csak regisztrált gazdaságokra értelmezhetõk, s az értékesítési árakat egy adott idõpontban rögzített átlagáron vesszük figyelembe. Meg kell egyeznünk egy, az alapszámítások során figyelembe vehetõ átlagos, közvetlen termelési költségszintben is. A gondolatmenet egyszerûsítése érdekében közösen elhatározzuk azt is, hogy a fajtára vonatkozó döntésünk közvetlenül csak a vetõmag hektáronkénti költségét, a várható relatív (más fajtákhoz viszonyított) terméseredményt és a vízelvonás egységre vonatkozó várható költségét befolyásolja.

Elfogadjuk, hogy a többi tulajdonságból eredõ gazdasági hatás a kockázatvállalási képesség, vagy más, fõleg agrotechnikai intézkedésen keresztül, közvetve hat a fajtahasználat eredményességére. Ide vonatkozó számításokat is fel lehet vállalni a tanácsadás során, de elõre elvégezni õket a lehetséges variációk nagy száma miatt csak konkrét esetre érdemes.

A fajtatulajdonságok megismerésének több forrása is lehetséges. Példáinkban kizárólag az OMMI által közzétett adatokat használunk fel, jóllehet különbözõ tanácsadási rendszerek ettõl eltérhetnek. Jelenleg azért járunk el így, mert a korábbiakban Magyarországon nem mûködött általánosan elfogadott, a fajták tulajdonságait bemutató, közvetlen piaci érdekektõl nem függõ rendszer. A hazai fajta elismerési rendszerben a fajták termesztési és gazdasági tulajdonságait a forgalomba hozatali engedély kiadása elõtt két, vagy három éven keresztül vizsgálják, s az adatokat közzéteszik. A fajtaelismerés során keletkezett adatokhoz tehát bárki, bármikor hozzáférhet, s ezzel teljesül az átláthatóság, ellenõrizhetõség követelménye.

Korábban, a Biológiai Alapok támogatási programjának segítségével az államilag elismert fajtákra vonatkozó vizsgálatok is megfelelõ színvonalon, a fenti igények kielégítése mellett folytak, így a rájuk vonatkozó publikációk is sok, a tanácsadásban felhasználható információt tartalmaznak.

A fajták kiválasztásának közgazdasági hatását a fentiek szerint három adat (vetõmag-költség, termõképesség, szemnedvesség-tartalom) alapján mutatjuk be. Szemléltetésre a fedezeti összeghez hasonló árbevétel-maradék számítást (összes árbevétel, mínusz vetõmag ár, mínusz szárítóüzemi költség) használjuk. A fedezeti összeget megközelítjük, ha a vetõmag költség és a szárítási költség levonása után még kivonjuk a teljes árbevételbõl a becsült átlagos technológiai költségeket és a földbérletet, valamint hozzáadjuk a támogatást.

A számítások elvégzésének és bármikor történõ megismételhetõségének érdekében elkészítettünk egy Excel munkafüzetet. Külön-külön ablakokban létrehoztunk egy táblázatot, és egy háromdimenziós diagrammot. A harmadik ablakot használjuk adatbevitel céljára, ahol megjelöltük az egyes költségtényezõket, illetve bevételi forrásokat. Az adatbeviteli részt kitöltöttük egy „átlagos gazdaság” „átlagos” adataival. Az adatbeviteli mezõ celláit nem részesítettük védelemben, így azok tetszés szerint módosíthatók. (A munkafüzet a www.magyarkukoricaklub.hu honlap Hasznos iratok rovatában regisztrálás nélkül hozzáférhetõ, ingyenesen letölthetõ.)



Az 1. táblázatban (adatbeviteli mezõ, a munkafüzetben „Munkatábla” felirattal jelölve) látható, hogy az csak a termeléssel és a föld használatával kapcsolatos közvetlen költségeket tartalmazza. A támogatás és a földbérlet mértékét azonosnak vettük. Ez egyben arra is utal, hogy az eredménytáblában egy alapvetõen földbérletre alapozott gazdaság adatait láthatjuk. A saját földtulajdonnal rendelkezõk ezt az adatot a földvásárlási befektetés várt megtérülési rátájának megfelelõ adattal módosíthatják. A közvetlen költségek egyébként nagy határértékek, hektáronként 150 ezer és 210 ezer forint között változhatnak.






 

Miután fölülírtuk a beviteli mezõ adatait saját gazdaságunk jellemzõ értékeivel, kiválasztjuk a „Diagram” ablakot, s mindjárt szemünkbe ötlik a termelés gazdaságossági határának (bruttó árbevétel, plusz támogatás, mínusz a táblázatban szereplõ költségadatok = 0) vonala (1. ábra).






 

A rácsozat segítségével könnyen megbecsülhetjük, hogy a várt termésátlag mellett milyen szemnedvesség értékig kell a napra bízni a szárítást ahhoz, hogy a maximális, vagy legalábbis az elvárt pénzügyi eredményt elkönyvelhessük.

Nem mindenkinek a szeme olvassa jól az ábrákat. Akik a számokat szeretik jobban, az „Eredménytábla” feliratú ablakot választhatják (2. táblázat).








 A táblázatban a piros számok negatív értékek, azaz a „0” vonal alattiak. A táblázat oszlopfejei a betakarítási szemnedvességet, a sorok elsõ adata a várható termést tartalmazza. Ha tudjuk, hogy mit várhatunk és mit várunk el, a táblázat „dolga” megmutatni a harmadik, keresett adatot. Most nézzük meg, miként lehet ezt a gondolatmenetet a fajtaválasztás során hasznosítani: ha megterveztük a kukoricatermesztésre fordítható költségeinket és az árbevételt, ugyanennek a „maradékelvnek” a segítségével kiszámíthatjuk, hogy mekkora fedezetünk marad vetõmag és szárítási költségre. Most már „csak” a kísérleti eredményeket, saját és a szomszéd által szerzett tapasztalatokat, a vetõmag forgalmazó cég területi képviselõjének meggyõzõ ajánlatait, és a többi ajánlattévõtõl íróasztalunkon tornyosuló prospektushegy adatait kell egybevetni. Ezután megszülethet a döntés a termesztési célnak legjobban megfelelõ fajtáról.



Elsõ példa

Az elsõ számítást az OMMI és néhány forgalomba hozó által 2005-ben közösen kivitelezett fajtakísérletek eredményeire alapozzuk. A vetõmag árakat az interneten bõven fellelhetõ ajánlatok közül véletlenszerûen választottuk ki – a Google keresõbe egyszerûen begépeltük egy jól ismert hibrid nevét, és az elsõ táblázatot, amely a keresésre felbukkant, felhasználtuk. (A „keresõ” hibrid adatait egyébként késõbb nem használtuk, s nem kutattuk a táblázat kibocsátóját sem.) A táblázat neve „Munka1”, s az alábbi hivatkozáson volt található:

http://www.google.hu/search?q=pr37m81&hl=hu&lr=&start=20&sa=N. A hitelesség és szemléltetés kedvéért kivágtunk, s itt közlünk a táblázatból egy részletet (3. táblázat).








Kiválogattuk a kísérletbõl azokat a fajtákat, amelyek vetõmagjára vonatkozóan az ártáblázatban adatot találtunk, s elvégeztük a fenti számítást.

Számításainkhoz az alábbi kritériumokat rögzítettük:

• A termés értékesítési átlagára 2006. õszén: 27500 forint/tonna

• Vetõmag ár: 2006. áprilisi jegyzékár

• Átlagos vízelvonási költség, bérszárítást feltételezve, 2006. õszén: 600 Ft/tonna*szemnedvesség %

Termés és betakarítási szemnedvesség: OMMI, Államilag elismert hibridek kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletei (hivatkozás: http://www.ommi.hu/kiadvany/fajtakis/aekukorica.doc).

Ezután már csak a fajták közötti sorrendet kellett megállapítani (4. táblázat).

A táblázat „Sor 1” oszlopa a termésátlag szerinti sorszámokat jelzi, míg a Sor 2 a gazdaságossági mutató szerint rendezi az adatokat.

Sokszor teszik fel azt a kérdést is, hogy különbözõ évjáratok és termõhelyek eltérõ adottságaira azonosan, vagy eltérõen reagálnak-e a hibridek? A fajták reakcióit számos kísérleti eredmény alapján világították már meg, s megállapították, hogy az egyes hibridek környezeti reakciói között jelentõs lehet az eltérés. A fajtareakció egyedi tulajdonság, nincs értelme általánosítani még akkor sem, ha vannak az egyes fajták között (már csak a genetikai rokonság miatt is) hasonlóságok. Az OMMI korábban végzett kísérletei igazolják, hogy a már elismert, s ezért kellõ szûrési folyamat után fennmaradt fajták egymáshoz viszonyított helyzete meglehetõsen állandó. Ez abból fakad, hogy a kísérletek egyik legfontosabb célja éppen a kellõ alkalmazkodóképességgel rendelkezõ fajták kiválasztása. A nagyon eltérõ idõjárású 2003. és 2004. évi, államilag elismert hibridekkel folytatott kísérletek adatai alapján végzett számítások eredményei is azt mutatták, hogy eltérõ jellegû évjáratokban és eltérõ termõhelyeken például a korrelációs együttható (r2) értéke minden esetben meghaladta a 0,8-at. Ez elegendõen szoros összefüggésnek tekinthetõ ahhoz, hogy összehasonlításokban a fajta pozícióját elég jól meghatározottnak tekinthessük. A szoros összefüggés rávilágít, hogy egyedi eseteket csak akkor indokolt megvizsgálni, ha a keresett hibrid egyes években, vagy termõhelyeken szélsõségesen viselkedett. Figyelembe kell még venni, hogy a környezeti tényezõk hatása nem lineáris (az eredmények többnyire harmadfokú egyenlet megoldási értékei mentén rendezõdnek el), s ezért a lineáris regressziós számítások eredményeit csak szakmailag indokolható korlátok között tekinthetjük érvényesnek.

Az egyes adatsorok statisztikai vizsgálatából kitûnik, hogy 2005-ben sem a vetõmag ár, sem a termésátlag nem gyakorolt következetes hatást az árbevétel maradékra. A szárítási költség, és a betakarítási szemnedvesség viszont szoros összefüggésben volt vele (r2=0,71, ill. r2=0,83). A fajták sorrendje fontos szempont, de, mint látni fogjuk, a döntéshozatal során nem ez a végsõ érv! A várható pénzügyi teljesítmények csupán a keretet adják meg a szakmai döntésekhez. Miután megismertük mozgásterünk pénzügyi határait, áttekinthetjük szakmai céljainkat is. Kiválaszthatjuk az õszi kalászosok elõveteményeit, meghatározhatjuk, hogy kitõl vásároljuk meg a gyomirtó szer rezisztens hibrideket stb. A táblázat kijelöli a mozgástereket a minimum és maximum sorokkal. A különbségek mértékét a szórással jellemeztük, és a jobb szélsõ oszlopban feltüntettük a fajták között számított különbséget is.



Második példa

A fenti kételyek a jövõben nyilvános fajtakísérleti programokkal oszlathatók el. Rájuk épülhet a fajtahasználati szaktanácsadás rendszere. Ha korábban elismert fajtáról szeretnénk véleményt alkotni, rendelkezésünkre állnak a bejegyzési kísérletek során megállapított hivatalos megfigyelési és mérési eredmények. Példánkban 2001, 2004 és 2005-ben használt hivatalos sztenderdek adatait mutatjuk be. (A 2002. és 2003. évi rendkívül aszályos évek adatait szándékosan nem vettük figyelembe példaszámításaink során, jóllehet a fajták stresszreakcióinak becsléséhez értékes információkat tartalmaznak.) A hibridek termésátlag és szemnedvesség szerinti sorrendje alig változott az egyes évjáratokban. Mind a termés, mind a szemnedvesség-tartalom adatok egymáshoz való viszonya nagy állandóságot mutat. A maradékösszeg és az egyes változók összefüggése – érthetõen – kevésbé szoros, mint az államilag elismert hibridek 2005. évi kísérleteinél.



Összefoglalás, következtetések

Megállapíthatjuk, hogy a vetõmag vásárlási döntés kihatásai a termelési folyamat végeredményére jelentõsek. A döntés-elõkészítés során fontos teendõ, hogy megismerjük a megvételre felkínált hibrid szemnedvességének várható alakulását. A nagy, és feltehetõen tovább dráguló energiaárak mellett, a vetõmag beszerzési költségének a gazdasági eredményre gyakorolt hatása háttérbe szorul, s a vetõmag árakat csak közel azonos vízleadású hibridek esetében érdemes döntõ tényezõnek tekinteni. A várható termésszint is csak a szemnedvesség alakulására vonatkozó ismeretek birtokában értékelhetõ reálisan.

A fajta-elismerési és a Biológiai Alapok által támogatott kísérletek a korábbi idõszakban, ha korlátozottan is, de elfogadható szintû forrást szolgáltattak a tájékozottság megalapozásához. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás után a kereskedelmi forgalomba kerülõ fajták száma országon belül elvileg nem korlátozható, s a Biológiai Alapok támogatási forma megszûnt. A korábbi államilag elismert hibridek kísérletéhez hasonló, az OMMI szervezésében folytatott kísérletekben szereplõ fajták a vetésterület csak kisebb hányadát (25–30%) képviselik. Rontja a helyzetet, hogy a kísérletekben szereplõ hibridek választéka – minthogy a költségvállaló megegyezik a forgalomba hozóval – fõként az eladáshoz fûzõdõ érdek szerint áll össze, s egyáltalán nem biztos, hogy tükrözi a kínálati palettán szereplõkét.

A megváltozott helyzetre, a kiélezett piaci versenyre és a nagy fajtaválasztékra tekintettel nem várható el, hogy a gazdák önállóan készüljenek fel a vetõmagvásárlásra. Halaszthatatlanul szükség van a független, széles adatbázissal és megbízható módszerekkel rendelkezõ szaktanácsadási rendszer, vagy rendszerek kialakulására és elterjedésére.