Sertések meddõsége 3.

Néhány fertõzõ betegség meddõséget vonhat maga után. Ezek közül a legfontosabb a sertésorbánc, parvovirózis, leptospirózis és PRRS.



1. Sertésorbánc. Az Erysipelotrix rhusiopathiae nevû baktérium okozza. Ez a baktérium csaknem minden sertéstelepen elõfordul, és az állatok mandulájában telepedik meg. Jelentkezése gyengítõ feltételekhez kötött. Ilyenek a súlyos fertõzések, stressz, bõrsérülések, de fõleg a meteorológiai frontok jelentkezése. A sertés meteorotróp állat. Tünetei: magas lázas állapot, étvágytalanság, szabálytalan kiemelkedõ bõrfoltok. A lázas állapot miatt embriofelszívódást, aciklusos visszaivarzást, vetélést okozhat. Kanoknál a spermiogenezis zavarát váltja ki. Gyógykezelése egyszerû, az antibiotikumok széles skálája hatékony ellene akár egyetlen retard hatású kezeléssel. Megelõzése vakcinázással történhet. Célszerû a parvo vakcinával együtt adni kombinált vakcinaként. A jelenlegi orbánc vakcinák védettsége 6 hónapos, így a parvo vakcinázással kombinálva az állatok fél évente biztosan megkapják a vakcinát.



2. Parvovirózis. Parvovirus okozza, amely gyakorlatilag minden sertésállományban jelen van. Az állatok szájon át fertõzõdnek, és a vírus az izületekben és az éretlen nemi szervekben koncentrálódik, és az ivari éréskor (pubertás) beinduló nemi hormon szintek emelkedésével aktiválódik. A parvovírus váltja ki az ú.n. SMEDI szindrómát, ami a tünetegyüttes angol kezdõbetûibõl összeállított szó. (S-holtellés, M-mumifikáció, ED-embrió elhalás és I-meddõség). A vírus képes a placentán áthatolni, és a magzatot elölni. A hatás a fertõzés idõpontjától függ. 35 napos vemhesség elõtt embriófelszívódást és rendellenes visszaivarzást, ill. csökkent almok születését okozza. 55 napon túli fertõzéskor mumifikálódást okoz, és az alomban a normálisan született malacok mellett különbözõ korú mumifikált magzatok is jelentkeznek. Így a parvovirózis tünetei: az anyákon semmilyen tünet sem jelentkezik. Csak a magzatok károsodnak. Mumifikált magzatok, embrióelhalás, megnövekedett holtellés, csökkent alomszám, alom-kiegyenlítetlenség, gyenge, életképtelen malacok születése, aciklusos visszaivarzások, üresen maradó kocák számának növekedése, álvemhesség a fõbb tünetek. Vetélés ritkán fordul elõ, bár ha a teljes alom mumifikálódik, az utolsó magzat elhalásakor a koca elvetél. A maternális immunitás bár állományonként eltérõ, kb. 5 hónapos korig tart. A kocasüldõk ivarérése 6,5 hónapos korra tehetõ. Az elsõ vakcinázást ezért 6 hónapos korban végezzük el, majd 2-3 hét múlva ismételjük meg. Kocasüldõknél harmadik vakcinázás nem szükséges. Azért kell az ivarérés elé vakcinázni, mert a vadvírus kiváltotta magas ellenanyag titer mellett a vírus petefészek és magzat károsító lehet. Kocák emlékeztetõ vakcinázása 10 nappal a választás elõtt. A parvovirózis nem mentesíthetõ. Idegen telepekrõl behozott állatokat is csak 6 hónapos korban kell elõször vakcinázni. Amennyiben idõsebb állatokat hozunk be az állományba, azokat az eladónál a fent leírt módon kell vakcinázni.



3. Leptospirózis. Spirál alakú leptospira kórokozók váltják ki a megbetegedést. Rengeteg szerotípusa van. A leggyakoribb kórokozók a L. pomona, L.tarassovi és a L. bratislava. Tünetei: heveny állapotban étvágytalanság és depresszió. Csökken a fialási arány. Fõleg a kocasüldõk betegednek meg. Késõi vetélések (90–100 nap között), hüvelykifolyások, megemelkedett holtellés, mumifikált magzatok és életképtelen malacok születése. Nõ a rendszeresen visszaivarzó állatok aránya. A betegség jelentkezését a PRRS jelenléte aktiválhatja, súlyosbító a hideg, nedves környezet, rágcsálók jelenléte. A késõi vetélések a gyanút mindenképpen a leptospirózisra terelik, de a végleges diagnózis csak szerológiai, ill. bakteriológiai vizsgálattal állapítható meg biztosan. Minden vetélést ki kell vizsgáltatni a vetélt magzatok és a vetélt kocák vérmintájának intézetbe küldésével a további súlyos kártétele megelõzése, ill. csökkentése érdekében. Vakcina a leptospirózis ellen nincs forgalomban. Antibiotikumok rendszeres tartós és emelt szintû adagolásával a betegség jól kezelhetõ. Különös figyelmet kell fordítani az állományba bekerülõ kocasüldõkre, mivel ezek fogékonyak lehetnek és fellobbanthatják az esetleg nyugvóponton lévõ infekciót.

A leptospirózis emberre is veszélyes lehet!



4. PRRS vírus okozta betegség. A megnevezés betûi jelentik a tünetegyüttes jelentkezését (P-sertés, R-szaporodási, R-légzõszervi, S-szindróma). Tehát a PRRS virus szaporodás-biológiai és légzõszervi problémákat okoz. Szaporodás-biológiai szempontból a betegség jelentkezésekor az étvágytalanság és a lázas állapot mellett embrióelhalás, koraellés (105–110 nap között), életképtelen malacok születése, nagyobb arányú mumifikált magzatok és holtellések jelentkezése, ciklusos és aciklusos visszaivarzások arányának emelkedése, elhúzódó fialások, elhúzódó anösztrusz és választás utáni elhúzódó újraivarzás a fõbb tünetek. Megnyugodott PRRS esetén gyakran az egyetlen tünet az 50% körüli fogamzási arány vegyesen ciklusos és aciklusos visszaivarzások mellett. A fertõzõdés szájon át és fertõzött spermával is történhet. A betegség diagnosztizálása a tünetek alapján csak laboratóriumi vizsgálattal igazolható biztosan. Meg kell említeni, hogy a negatív laboratóriumi eredmény nem feltétlenül jelenti a PRRS mentességet. A PRRS nem gyógykezelhetõ.



A PRRS ellen léteznek élõ és inaktivált vakcinák. Alapelvként elmondható, hogy hevenyfertõzés esetén célszerû élõ vakcinát használni, egyéb esetekben a vírusürítés elkerülése érdekében inkább az inaktivált vakcina használata ajánlott. Szerintem járhatatlan út a fertõzött telepeken házilag készített „vakcinák” spray-ként való alkalmazása, mivel ez folyamatos és tömény vírusürítést eredményez, a cél pedig az állományok mielõbbi vírusmentesítése. Mindenképpen a laboratóriumi vizsgálatok és a helyi körülmények adják meg a megfelelõ védekezési stratégia kialakítását.

A nemzetközi irodalom szerint a PRRS-nek három végfolyománya lehet:

• eltûnik a betegség szerológiailag és klinikailag,

• a kórokozók megbújnak, és idõközönként a fertõzés fellobbanhat,

• fogékony állatok behozatalával a fertõzés fellobbanhat.

Szisztematikus védekezéssel természetesen az elsõ megoldás a cél. Idegen telepekrõl történõ állatbehozatal esetén az állatokat a karanténban vakcinázni kell. Ha egy mód van rá, csak mentes telepekrõl vásároljunk állatokat még PRRS szerint pozitív telepre is.



www.szapmen.hu