A puding harmadik próbája: tavaszi árpa tesztkísérletek a hazai trágyázási

A gazdálkodók csak azokkal az új fajtákkal, hibridekkel találkozhatnak, amelyek az igen erõs, jó képességû standard fajták, hibridek felett is plusz teljesítményt nyújtottak. Ezáltal jelentõsen csökken a gazdálkodó kockázata, amelyet egy nem megfelelõen teljesítõ új fajta, hibrid jelentene.



Ezzel szemben ma Magyarországon egy-egy új trágyázási szaktanácsadási rendszert – avagy egy 25–30 éves régit, amelyet egészen más gazdasági környezetre, ill. a környezetvédelmi szabályrendszer elõtti idõkre dolgoztak ki – ma mindenféle korlátozás nélkül lehet használni az Európai Unió égisze alatt meghirdetett Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Agrár Környezetgazdálkodási (NVT AKG) programjában. Enyhe túlzással mondva, úgy tûnik, az Agrár Környezetvédelem ügye abban ki is merül, hogy ennek a programnak a címében szerepel. A programban magában ugyanis semmiféle költség-, illetve környezetkímélõ szempontokat, szigorú teljesítésére irányuló feltételrendszert nem fogalmaztak meg a programban részt vevõ/engedélyezett szaktanácsadási rendszerekkel szemben. Erre pedig – éppen a gazdálkodók védelmében – sürgetõ szükség lenne! Sajnos, ebben az EU túlzottan is liberális, engedékeny, és önmagának ellentmondó agrár-környezetvédelmi politikája is ludas (lásd ebben a témakörben megjelent cikkünket az Agronapló 2007/1. számában).

Mindenképpen örvendetes ugyanakkor, hogy az NVT AKG programban résztvevõknek kötelezõ a talajmintavétel és a talajvizsgálat. A szerzõk megítélése szerint a talajvizsgálatokat valamennyi területet alapú támogatásban részesülõ területre kötelezõ érvénnyel ki kellene terjeszteni. Ez ugyanis a gyakorlat a többi versenytárs közép-európai, velünk egy idõben csatlakozott országban, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában. Ezt a versenyhátrányt sürgetõ hatállyal meg kell szüntetnünk!

Az NVT AKG program keretében történõ talajminta vételezés minõsége ugyanakkor számos esetben hagyhat/hagyhatott kívánnivalót maga után. Hallunk az árokpart megmintázásáról, ahol az egész családi birtok talajmintázását 1–2 m2-rõl elintézték. Ezeknek a felelõtlen mintavételeknek a kiszûrésére ellenõrzõ talajmintavételeket kellene bevezetni, ahol a mintavételt szakemberek (pl. az Agrárkamara szaktanácsadói) végeznék el. Joggal gondolhatjuk, hogy a bizonytalan talajmintavételek miatt a mostani eredmények nem lesznek összehasonlíthatók a korábbi talajminta-vételi ciklusok eredményeivel. Természetesen a profi szaktanácsadó cégek (pl. Talajerõgazdálkodás Kkt, Agrofil Kft.) mindig maguk vették és veszik a talajmintákat, és tették, teszik ezt megbízhatóan. Az MTA TAKI – MTA MGKI költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszerrel a gazdálkodók felé szolgáltató megyei, területi Agrárkamarák is felvették szolgáltatásaik közé a szakszerûen elvégzett talajmintavételt.

Ezen kis kitérõ után vissza a szaktanácsadási rendszerekhez: a Nemzetközi Foszfor Intézet (IMPHOS), felismerve a közép-kelet-európai térség növénytáplálási gyakorlatának elesett állapotát, a saját eszközeivel igyekezett a térség segítségére sietni: egy hároméves program keretében vállalta a magyarországi trágyázási szaktanácsadási rendszereknek jellegzetes hazai talajokon, legfontosabb növényeinkkel történõ tesztelésének finanszírozását. Ily módon mintegy állami feladatot vállalt át, hiszen az új fajtákhoz hasonlóan a trágyázási szaktanácsadási rendszereket is szükséges szabadföldi tesztkísérleteknek alávetni, és csak a megfelelõen teljesítõket engedni a köztermesztésbe.



Szaktanácsadási rendszerek ajánlásainak tesztelése kisparcellás szabadföldi kísérletekben

2003/2004-ben az IMPHOS (Nemzetközi Foszfor Intézet) támogatásával három éves program keretében szabadföldi kísérletekben megkezdtük a környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszerünk, valamint az intenzív tápanyagellátást elõsegítõ, ill. egyéb szaktanácsadási rendszerek ajánlásainak összehasonlítását. Az elsõ évben mindhárom kísérletben nitrogénre és foszforra igényes, káliumra kevésbé igényes õszi búzát termesztettünk. 2004/2005-ben nitrogénre és káliumra igényes, foszforra kevésbé igényes kukoricát, 2005/2006-ban nitrogénre és foszforra igényes, káliumra kevésbé igényes tavaszi árpát (takarmánynak) vetettünk a kísérletekben. Az elsõ kísérletet Balatonszentgyörgyön, Ramann-féle erdõtalajon, a másodikat Mezõkövesden, réti talajon, a harmadikat Nagyhörcsökön, mészlepedékes csernozjom talajon állítottuk be. Az elsõ évi õszi búzaeredményeket az Agronapló 2005/2., a második évi kukoricakísérletekét az Agronapló 2006/2. számában ismertettük. Ebben a dolgozatban a harmadik évi tavaszi árpa eredményekrõl számolunk be. A három kísérleti hely együttes értékelésére is kísérletet teszünk.

A harmadik évben a tavaszi árpa alá javasolt mûtrágya adagokról, a kapott szemtermés mennyiségekrõl a táblázat tájékoztat. Itt jelezzük, hogy a balatonszentgyörgyi és a mezõkövesdi kísérletek kiértékelése 1–1 m2-es területekrõl vett mintakévék alapján történt, míg Nagyhörcsökön 31, 5 m2-es nettó területekrõl parcellakombájnos betakarítás volt. A betakarított terület nagyságában meglevõ nagyságrendnyi különbségek a szignifikáns differencia (SzD5%) értékek nagyságában is nyomon követhetõk voltak.



A) Balatonszentgyörgy. Ramann-féle barna erdõtalaj. Talajtulajdonságok: fizikai féleség: homokos vályog; pHKCl = 6,45; CaCO3 tartalom = 0%; szervesanyag-tartalom: 1,62%; N-ellátottság: gyenge. AL-P2O5: 107 mg/kg; P-ellátottság: közepes; AL-K2O: 156 mg/kg; K-ellátottság: jó. Elõvetemény: 11,0 t/ha kukorica, a szárat alászántották. Tervezett termésszint: 4,8 t/ha tavaszi árpa.

A kísérlet elsõ 6 kezelése egy klasszikus hiánykísérlet. Ezzel célunk a rendszerek által megállapított NPK-ellátottsági kategóriák helyességének az ellenõrzése volt. A 7. és 8. kezelések háromévi P elõretrágyázást jelentettek az elsõ évben, tehát a következõ két évben ezek a percellák foszfortrágyázásban nem részesedtek. Az 5. és 6. kezelésekben évente, az õszi alapmûvelés elõtt adtuk ki a foszfort az adott növény alá.

A balatonszentgyörgyi tavaszi árpa kísérletben 3,2 t/ha N hatást, 1,0 t/ha P hatást és 0,2 t/ha K hatást mértünk. Az NPK hatások jól követték az általunk megadott NPK ellátottságokat. Meglepõ, hogy amíg az MTA TAKI – MTA MGKI 4 ajánlási szintjébõl egyik sem javasolt a mérsékelten káliumigényesnek tartott tavaszi árpa alá K trágyázást, addig mind a Talajerõgazdálkodás kkt, mind a MÉM NAK intenzív rendszer 100–100 kg/ha körüli K-adagok kijuttatását ajánlotta (táblázat).

Ebben a jó tavaszi árpa évben a gyenge N-ellátottságú, homokos vályog fizikai féleségû barna erdõtalajon legnagyobb terméseket a szintén legnagyobb N-adagokat javasló MÉM NAK ajánlásra kaptunk. Ezt a kezelést legjobban (0,6 t/ha-ra) az MTA TAKI – MTA MGKI-3 (mérlegszemléletû) szint közelítette meg. Igaz, hogy amíg a MÉM NAK intenzív ajánlásban 281 kg/ha volt a javasolt N-P2O5-K2O mennyiség, addig az MTA TAKI – MTA MGKI-3 (mérlegszemléletû) szintjében csupán 143 kg/ha, az elõbbi 51%-a! Úgy érezzük, ebben a kísérletben is teljesült a rendszer megalkotásakor megfogalmazott cél: a lehetõ legkisebb NPK-adagokat juttassuk ki úgy, hogy közben a termésbiztonságot, a potenciálisan nagy termésszinteket ne veszélyeztessük (táblázat).



B) Mezõkövesd. Réti talaj. Talajtulajdonságok: fizikai féleség: agyagos vályog; pHKCl = 4,49; CaCO3 tartalom = 0%; szervesanyag-tartalom: 3,43%; N-ellátottság: jó. AL-P2O5: 38 mg/kg; P-ellátottság: gyenge; AL-K2O: 209 mg/kg; K-ellátottság: igen jó. Elõvetemény: 9,7 t/ha kukorica, a szárat alászántották. Tervezett termésszint: 5,0 t/ha tavaszi árpa.

A kísérlet klasszikus hiánykísérlet részében 2,7 t/ha N hatást, 0,8 t/ha P hatást és 0,0 t/ha K hatást kaptunk. Az NPK hatások megbízhatóan visszaigazolták az általunk megadott NPK ellátottságok helyes voltát. A 2005/2006. év tavaszi csapadékos idõjárása ugyanakkor belvízfoltok kialakulásához is vezetett, lehetetlenné téve a kísérlet parcellakombájnos betakarítását (táblázat).

A mezõkövesdi kísérletben a 6 szaktanácsi ajánlásban a NP- adagokban kisebb, míg a K-adagokban számottevõ különbségek voltak: a balatonszentgyörgyi kísérlethez hasonlóan, az MTA TAKI – MTA MGKI 4 ajánlási szintjébõl egyik sem javasolt a mérsékelten káliumigényesnek tartott tavaszi árpa alá K-trágyázást ezen a jó K-ellátottságú területen, addig mind a Talajerõgazdálkodás kkt, mind a MÉM NAK intenzív rendszer 100–100 kg/ha körüli K-adagokat javasolt (táblázat). A mezõkövesdi kísérletben a legnagyobb termések az MTA TAKI – MTA MGKI-3 (mérlegszemléletû), és a Talajerõgazdálkodás kkt ajánlásaihoz kötõdtek. Az MTA TAKI – MTA MGKI-3 (mérlegszemléletû) ajánlásban azon túl, hogy a legnagyobb volt a termés, a MÉM NAK intenzív rendszer 263 kg/ha összes N-P2O5–K2O mennyiségéhez képest csupán 144 kg/ha (annak 55%-a) volt a javasolt NPK adagja. Az MTA TAKI – MTA MGKI-3 kezelés közel feleannyi NPK felhasználásával újra csak ugyanakkora termést biztosított, mint a MÉM NAK intenzív ajánlása (táblázat).



C) Nagyhörcsök. Mészlepedékes csernozjom talaj. Talajtulajdonságok: fizikai féleség: vályog; pHKCl = 7,1; CaCO3 tartalom = 3,9%; szervesanyag-tartalom: 2,95%; N-ellátottság: közepes. AL-P2O5: 90 mg/kg; P-ellátottság: gyenge; AL-K2O: 167 mg/kg; K-ellátottság: jó. Elõvetemény: 9,8 t/ha kukorica, a szár lekerült a területrõl. Tervezett termésszint: 5,5 t/ha tavaszi árpa.

A kísérlet klasszikus hiánykísérlet részében 2,7 t/ha N hatást, 1,6 t/ha P hatást (!) és 0,3 t/ha K hatást kaptunk. A három kísérletbõl itt volt a leggyengébb a P-ellátottság, és a legnagyobb a P-hatás. Az NPK hatások szintén jól igazolták az általunk megadott NPK ellátottság helyes voltát (táblázat).

A három kísérleti hely közül itt volt a legnagyobb a MÉM NAK intenzív rendszer által javasolt N-P2O5-K2O mennyisége: 346 kg/ha. A hat trágyázási ajánlási szintbõl 5 csaknem azonos termést adott. Az MTA TAKI – MTA MGKI-2 (környezetkímélõ) szinten 150 kg/ha NPK felhasználásával – amely MÉM-NAK ajánlásának csupán 43%-a (!) – azzal azonos termést kaptunk. Úgy tûnik ugyanakkor, hogy a 2006. évi csapadékos évjáratban, az MTA TAKI – MTA MGKI-1 minimum szinten javasolt N- adag mindhárom kísérleti helyen kevésnek bizonyult. Ennek alapján a közelmúltban módosítottuk a szaktanácsadási rendszer ide vonatkozó sarokszámait, növeltük a tavaszi árpa alá javasolt N-adagokat. A gazdálkodóknak mindemellett a környezetkímélõ szint ajánlását javasoljuk inkább (táblázat).













A három kísérleti év együttes értékelése

2006-ban a 3 tavaszi árpa IMPHOS kísérlet átlagában a kijuttatott NPK adagok vonatkozásában számottevõ különbségeket tapasztalunk. Különösen is igaz ez a káliumra, és részben a foszforra. A legnagyobb termést a MÉM NAK szerinti kezelésben (4,84 t/ha) és az MTA TAKI-MTA MGKI-3 (mérlegszemléletû) kezelésben (4,78 t/ha) kaptunk. A legkisebb termések az MTA TAKI-MTA MGKI-1 (minimum) (4,15 t/ha) és az MTA TAKI-MTA MGKI-2 (környezetkímélõ) (4,34 t/ha) ajánlási szintekhez voltak köthetõk (ábra).

A gazdaságossági számítások szerint viszont a legkedvezõbb ajánlásoknak az MTA TAKI-MTA MGKI-3 (mérlegszemléletû) (34 ezer Ft/ha jövedelem), valamint az MTA TAKI-MTA MGKI-1 (minimum) és az MTA TAKI-MTA MGKI-2 (környezetkímélõ) szintek (30-30 ezer Ft/ha tiszta jövedelem) bizonyultak. Az MTA TAKI-MTA MGKI-4 (maximum) szinthez 26 ezer Ft/ha, a Talajerõgazdálkodás kkt ajánláshoz 21 ezer Ft/ha, míg a MÉM NAK intenzív rendszer ajánlásához 12 ezer Ft/ha tiszta jövedelem volt köthetõ tavaszi árpában 2006-ban a 3 kísérleti hely átlagában. A tiszta jövedelembe nem számoltuk bele a területalapú támogatásokat.

A harmadik évi tavaszi árpa eredmények is igazolták az MTA TAKI-MTA MGKI költség- és környezetkímélõ szaktanácsadási rendszer alapelveinek, mûtrágya adag számítási módszerének helyességét. Mivel az a hazai szabadföldi trágyázási kísérletek adatbázisán kapott összefüggéseken alapul, az ajánlások a lehetõ legkisebb adagok kijuttatásával biztonságos termelést, nagy termések elérését, a területegységre jutó maximális jövedelmek elérését teszik lehetõvé. A rendszer a Nitrogénmûvek Zrt. (www.nitrogen.hu) és a megyei, területi Agrárkamarák (www.agrarkamara.veszprem.hu) (Közép-Pannon Agrokonzult Kft.) szolgáltatásaként elérhetõ a gazdák, gazdálkodó szervezetek részére. A rendszer további, harmadsorban javasolt elérhetõsége a Pro Planta 3M Bt-n keresztül (www.proplanta.hu) lehetséges.



Összefoglalás

Az 1960 és 2000 között publikált hazai trágyázási tartamkísérletek adatbázisán kapott összefüggésekre alapozva új költség- és környezetkímélõ trágyázási rendszert hoztunk létre. A számítógépes szaktanácsadási rendszer a növénytermesztõ szakemberek rendelkezésére álló tápanyagforrások ésszerû és gazdaságos felhasználásához kíván segítséget nyújtani. Figyelembe véve az utóbbi 10–15 év hazai tápanyag-gazdálkodásának kihívásait, a mûtrágya ártámogatások megszüntetését, a megszigorodott gazdasági környezetet, a korábbi szaktanácsadási módszerek értékeit megõrizve dolgoztunk ki a 45 legfontosabb szántóföldi, ill. 38 szántóföldi zöldségnövény makro- és mikroelem trágyázási rendszerét. Az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató, Fejlesztõ Kht. szakmai vezetése mellett további 14 gyümölcsfaj került a rendszerbe. Az új szõlõ-szaktanácsadási rendszer tesztelése a Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Karán jelenleg folyik. A rendszerek és a szoftver részletes ismertetõje megtalálható a www.proplanta.hu címen. A korábbi intenzív (MÉM NAK, 1979, „kék füzet”) rendszer történelmi küldetést töltött be, amikor talajok PK ellátottságának gyors javítását, és az élelmiszerellátás biztonságát, mint fontos stratégiai cél elérését biztosította. Mezõgazdaságunk – igaz, rohamosan csökkenõ mértékben, de részben ma is az akkor felhalmozott PK tápelem tõkét hasznosítja. Az új, és a korábbi szaktanácsadási rendszerek filozófiájának eltéréseit korábbi publikációinkban értékeltük.

Az új szaktanácsadási rendszer megalkotói a múltat nem akarták „végképp eltörölni”, a korábbi szaktanácsadási rendszerek értékeit igyekeztek beépíteni az új rendszerbe: id. Várallyay (1950) az adott elemre igényes, ill. kevésbé igényes növénycsoportra külön talaj PK-ellátottsági határértékeket; a MÉM NAK (1979) intenzív rendszer mérlegszemléletû megközelítését; a Sarkadi-féle AL-P korrekciós modellt (Sarkadi et al., 1987), az MTA TAKI - KSZE integrált rendszer megközelítését, amely a talaj NPK-ellátottsági határértékeket egyes talajtulajdonságok (fizikai féleség, pH, CaCO3 tartalom) függvényében alkotja meg (Várallyay et al., 1992) stb.

A környezet- és költségkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer négy mûtrágyázási szinten ad szaktanácsot: 1) minimum; 2) környezetkímélõ; 3) mérlegszemléletû; 4) maximum növénytáplálási szint. Mivel az MTA TAKI-MTA MGKI szaktanácsadási rendszer a hazai szabadföldi trágyázási kísérletek adatbázisán kapott összefüggéseken alapul, ajánlásai a lehetõ legkisebb adagok kijuttatásával biztonságos termelést, nagy termések elérését, a területegységre jutó maximális jövedelmek elérését teszik lehetõvé.