Nemzetközi GMO körvizsgálatok eredményei és tapasztalatai

A vetõmagvizsgálati módszerfejlesztésért, adott esetben szabványosításért és az elfogadott módszerek nemzetközileg ismertté és egységessé tételéért legilletékesebb nemzetközi szervezet az Nemzetközi Vetõmagvizsgálati Szövetség népszerû rövidítéssel az ISTA (International Seed Testing Association). Az 1924-ben alakult szervezet célja, ma is a kezdetektõl meghirdetett elv teljesítése: ,,UNIFORMITY in SEED TESTING ’’ (Egységesség a vetõmagvizsgálatban). A szervezet aktivitását és sikerességét bizonyítja, hogy 74 tagországában 162 taglaboratórium mûködik melyek közül 100 laboratórium ISTA akkreditált státusszal dolgozik és Nemzetközi ISTA Bizonyítványokkal szolgálja a nemzetközi vetõmag-kereskedelmet.

Az elsõ genetikailag módosított növényfajták (továbbiakban GM növények) tengeren túli termesztésének terjedésével, illetve az elsõ fajták EU Közös Fajtakatalógusba való felvételével, indokolttá vált hogy a genetikailag módosított növények szaporító képleteinek tételesen magjának – a kereskedelemben vetõmagjának – GM tartalma, illetve a módosítás jelenléte vagy hiánya megállapítható legyen. A sürgetõ igény ellenére sem foglalkoztak uniós szinten hosszú ideig a vetõmagtételek vizsgálatának kérdésével és pl. határérték a nem GM fajták vetõmagtételeinek esetlegesen elfogadható GM tartalmára – hasonlóan pl. a takarmányoknál bevezetett szabályozásra – mind a mai napig nem született.

Vannak azonban eredmények, megszületett az együttmûködés a különbözõ nemzetközi szervezetek között (EU/OECD vetõmagrendszer/ISTA/ISF International Seed Federation) és folyamatosan nõ a felkészült vizsgálatra alkalmas laboratóriumok száma.

Az elért eredményekben komoly szerepe volt és van az ISTA-nak. Megalakult 2000-ben a GMO Akció Bizottság (GMO Task Force) majd tisztáztuk az alapelveket és célokat.

1.Elvként fogadtuk el, hogy mint az ISTA többi bizottságának a GMO Task Force-nak sem feladata állást foglalni a GM növények termesztése ellen, vagy mellett. Feladata a korrekt vizsgálati lehetõségekre ajánlatot kidolgozni.

2.Megerõsítettük álláspontunkat mely szerint vetõmag vonatkozásában a vetõmagtételek fajtatisztasági kérdéseként kezeljük a nem GM növények vetõmagtételeiben a GM vetõmagvak jelenlétét, illetve fordítva, GM fajták vetõmagtételeiben a nem GM magvak elõfordulását. A vetõmaghasználat szempontjából mindkettõ egyformán fontos.

3.Fenti tételt elfogadva a technikai kérdésekre összpontosítottunk.

4.Célul tûztük ki:

•egységes szemléletû vizsgálati környezet lehetõségének biztosítását laboratóriumaink számára.

•A vizsgálati módszertan megjelenítését az ISTA Nemzetközi Szabályzatában.

•Távlati célként pedig az akkreditáció kiterjesztését a GM vizsgálatot végzõ laboratóriumokra.



A kérdés fajtatisztasági paraméterként való kezelése lehetõvé tette hogy a vetõmagtételbõl induljunk ki, ez pedig megoldotta a minták tételre való vonatkoztatásának kérdéseit, hiszen a vetõmag tételek mintázásának szigorú, matematikailag kidolgozott, nemzetközileg elfogadott szabályai vannak.

A fajtatisztasági kérdésként való kezelés azt is egyértelmûvé tette, hogy elismert engedélyezett növényfajták vetõmagtételeinek vizsgálatára vállalkozhatunk, így csak az engedélyezett módosításokat hordozó, engedélyezett növényfajták vetõmagvainak genetikai tisztaságára összpontosítottunk.

A vizsgálati módszertan kérdése már nem volt ilyen egyszerû, hiszen a szakirodalomból számos módszer és számos technika ismert mely azonos eredményt kell, adjon. Kialakítottuk tehát azt az elvet, hogy minden laboratórium az általa alkalmazott módszert és a rendelkezésére álló technikát alkalmazhatja, ez nagy szemléletváltozás volt a korábbi hagyományos vetõmag-vizsgálati szemlélethez képest, melynek éppen az azonos módszertan alkalmazása az alapja lsd. pl: csírázóképesség, nedvességtartalom megállapítása de még a kórtani vizsgálatok során egyes kórokozók jelenlétének kimutatása is.

Ezek után indíthattuk el az elsõ összehasonlító körvizsgálatokat 2002-ben melyet azóta több követett és most a nyolcadik körnél tartunk. A tudományos teljesség igénye nélkül, elsõsorban a fejlõdést kiemelve röviden összefoglalom a föbb jellemzõket és eredményeket:

1. körvizsgálat 2002

Kukorica vizsgálatával indult a T25 és Mon 810 event-ek kimutatásra. 30 elõre elkészített minta – mintánként 300 szem – került szétküldésre 44 a körvizsgálatra jelentkezõ laboratóriumba. A minták összetétele: 12 negatív, 6 mindkét event-re pozitív és 6–6 egy adott eventre pozitív minta. Csak qualitatív vizsgálatot kértünk, tehát csak a módosítás jelenlétét kellett megállapítani mennyiségi meghatározás nélkül. Minden laboratórium a saját standard módszerét használhatta, a módszer-leírást meg kellett adni. Az eredmények a vártnál kedvezõbbek voltak, 30 labor (69,8%-a a résztvevõknek) jelentett mind a 30 minta vonatkozásában korrekt eredményt.



2. körvizsgálat 2003

Ismételten kukorica került vizsgálatra a Mon 810 event-re azonban bõvült a vizsgálati kör a pozitív minták quantitatív (mennyiségi) tesztelésével. Az elv változatlan volt, mindenki a saját módszerével dolgozott. 51 laboratórium vett részt ebben a körben, 10–10 mintát kaptak vizsgálatra (3000 szem/minta) melybõl 3 minta negatív 7 minta pozitív volt. (3 minta 0,7% keveredésre és 4 minta 1,4% keveredésre volt beállítva.) A qualitatív eredményközlés kötelezõ volt. 47 labor küldött eredményt és ebben a vonatkozásban valamennyi eredmény korrekt volt. A quantitatív vizsgálat opcionális lehetõség volt, 19 laboratorium végezte, el a 0,7%-os szennyezõdést 94,4%-ban, az 1,4%-os szennyezõdést 98,9%-ban mutattak ki helyesen. A második körvizsgálat eredménye alátámasztotta, hogy a módosítás jelenlétét nagy biztonsággal meg tudják állapítani a laboratóriumok.



3. körvizsgálat 2003

Gyakorlatilag a második körvizsgálat bõvített ismétlését jelentette, ahol még mindig kukorica volt a tesztnövény és a Mon 810 vizsgálata mellett a T25 mennyiségi meghatározására is sor került. Többségben ugyanaz az 50 laboratórium vett részt nagy gyakorlatot és jó eredményeket mutatva.



4. körvizsgálat 2004

Ebben a körben új faj a szója került bevonásra round op ready módositás kimutatására. A GM magok a mintái a 35S Promotor gént és a NOS Terminator gént és CP4 EPSPS-t tartalmaztak. 12 minta került szétküldésre 3000 db maggal mintánként. 3 minta negativ volt 3–3–3 minta pedig 0,1%, 0,5% és 1% kontaminációs szintre volt beállítva. 59 résztvevõ laboratóriumból három labor csak a módosítás jelenétét mutatta ki quantitativ módszerrel míg 51 küldött eredményt a mennyiségi kimutatásról, 42 ezek közül (82,4%) korrekt eredményt jelentett ami az össze minták számát alapul véve 97,1% os jó eredményt mutat. A szója körvizsgálatok eredménye is a nagy vizsgálati biztonságra utalt.



5. körvizsgálat 2004

Hasonlóan a kukoricához az 5. körvizsgálat gyakorlatilag a szója-kört ismételte meg mintegy megerõsítve annak korábbi eredményeit.



A széles körben – gyakorló vetõmagvizsgáló laboratóriumok, kutató laborok, hatósági, cég és egyéb magán laborok részvételével – szervezett körvizsgálatok eredményei, a számos beérkezett adat és különbözõ vizsgálati módszerek körének ismerete lehetõvé tette 2005-re, hogy levonjuk a tapasztalatokat és összegezzük az eredményeket.

Erre 2005-ben az ISTA taiföldi közgyûlésén került sor, ahol a tagok, köztük az EU tagállamok delegált szavazati joggal rendelkezõ képviselõi is, kis többséggel ugyan de megszavazták hogy a Nemzetközi Vetõmagvizsgálati Szabályzat (International Rules for Seed Testing) új fejezettel bõvüljön mely irányt mutat a a taglaboratóriumok számára a GM vizsgálatok elvégzésére, és egy késõbbi lépésben lehetõvé teszi az ISTA akkreditálást is. Az új 8. Fejezet 2006. február 1-jén lépett életbe. Iránymutatást ad a GM kimutatás elvégzésére, elõírja a vizsgálati környezetet, de meghagyja a laboratórium lehetõségét arra, hogy a kimutatáshoz tetszése s célja szerint használjon bármely az irodalomban leirt módszert illetve más bizonyítottan validált eljárást.

2006 február 1-jét követõen, így lehetõség nyílt GM vizsgálatok akkreditálására kimondottan vetõmagvizsgálati céllal. Németországban a jénai ISTA laboratórium már elérte ezt a státuszt és további 3 európai és egy ausztrál ISTA laboratórium akkreditálása van folyamatban. Aki azonban ismeri közelebbrõl ezt a kérdéskört, tudja, hogy számtalan kérdés merül fel folyamatosan, és sok a megoldásra váró probléma.

Néhány ezek közül: hogyan lehet megfelelõ GM mentes vagy éppen biztosan GM tartalmú mintákhoz jutni a standardizáláshoz, ki tudja ezek költségét fedezni, milyen változást hordozhatnak az új és új módosítások stb.

Az ISTA körvizsgálatokhoz a Monsanto és KWS cégek biztosítottak kísérleti anyagot. Az elsõ fentiekben leírt 5 körvizsgálat a résztvevõknek ingyenes volt. A fejlõdésben nincs megállás 2006-ban új faj, a repce körvizsgálatával folytatódott a munka,. a GT73 transgénikus fajtákkal és bár ilyen fajták termesztése az EU-ban nincs engedélyezve 49 labor, köztük európai is részt vett az összehasonlító vizsgálatokban. Az eredmények hasonlóak a kukoricánál és szójánál tapasztaltaknál. 10 minta került szétküldésre, 3300 db mag/minta. A pozitív minták GM szennyezettsége 0,3, 0,6-ra és 1,3%-ra volt beállítva. 45 laboratórium jelentett helyes eredményt.

A fenti tapasztalatok azt mutatják tehát, hogy a GM tartalmat a vetõmagtételekben nagy biztonsággal ki lehet mutatni, alkalmas módszerek, jó mûszerek és felkészült szakemberek vannak. Nemzetközi fórumokon különbözõ nemzetközi szakmai szervezetek hatékonyan foglalkoznak a kérdéssel. Mi ennek a gyakorlati jelentõsége Magyarországon, ahol nem termesztünk GM fajtákat és hol tartunk mi a fenti folyamatban. Magyarország ma is vetõmagtermesztõ nagyhatalom. A hazánkban termelt kukorica vetõmag évente változó arányban 50–65%-a kiszállításra kerül az országból. Ismernünk és szükség esetén alkalmazni kell tudjuk azokat a módszereket, melyekkel a vetõmagtételek GM tartalmát ellenõrizni tudjuk. Amíg engedélyezett fajta Magyarországon nincs és határainkon túlról csak GM mentes igazolással érkezhet hazánkba vetõmag addig mentesség ellenõrzésének rendszerét mûködtetjük szúrópróbaszerû vizsgálatokkal, az esetleges szennyezõdések kiszûrésére. Amennyiben az ún. koegzisztencia rendelet életbe lépne úgy az együtt-termesztés szabályainak betartását kell ellenõriznünk a fentiekben leirt módon. Képesnek kell lennünk a tételek GM mentességének, illetve GM tartalmának vizsgálatára. A fentiekben bemutatott ISTA körvizsgálatokban a központi Vetõmagvizsgáló Laboratórium (korábban OMMI ma MgSzH) eredményesen vett részt, sõt folytatódott a sorozat 2006-ban egy újabb kukorica és egy újabb szója körrel, melyek értékelése még folyamatban van.

2006 decemberében jelent meg a CVII. Tv. A géntechnológiai törvény módosításáról a végrehajtási rendelet most van elõkészületben, de a vetõmagvizsgálati és minõsítõ hatóság részérõl a szakmai elõkészület már megtörtént.