Szálastakarmányok kaszálása, rendrevágása

A gazdaságossági szempontok és az egyre növekvõ piaci verseny, a növekvõ hozamok, növekvõ termelési szint mellett a tehenészeti telepeket, tejtermelõ gazdaságokat egyre jobban a minõségi tej elõállítására ösztönzi. A magas versenyképes termelési szint és a minõségi tej elõállítására alkalmas állomány takarmányozásában a szálastakarmányok, a gyep és lucerna etetése élettani és takarmányozástani szempontok szerint is elengedhetetlen. A strukturális rosttartalom a takarmányfelvételt alapvetõen befolyásolja. A jó minõségû szálastakarmányok elõállításának azonban megvannak az ökológiai, ill. az ehhez igazodó agrotechnikai és mûszaki feltételei.



A mûszaki feltételrendszer biztosítja a szálastakarmányok jó minõségû széna vagy szenázsként történõ elõállítását. Akár gyep- vagy lucernaszéna-készítésrõl, vagy akár szenázskészítésrõl beszélünk a takarmány minõségét meghatározza a kaszálás és rendrevágás optimális idõben és megfelelõ minõségben történõ elvégzése. Természetesen ezeket az igényeket a gyártók és forgalmazók is érzékelik, és számos különbözõ konstrukciójú és típusú kaszálógéppel, ill. rendrevágóval vannak jelen a hazai és külföldi piacokon. Ebbõl, a széles skálán mozgó kaszálógép választékból kell a felhasználóknak a saját ökológiai adottságaiknak megfelelõ gépkonstrukciót és típust kiválasztani.

A kiválasztásnál fontos szempontként kell figyelembe venni:

• az állatállomány létszámához igazodó termõterület nagyságát;

• a termõterület domborzati viszonyait, tagoltságát;

• a gyep, lucerna, egyéb szálastakarmányok egymáshoz való viszonyait;

• az idõjárási viszonyokat, csapadékeloszlását, középhõmérséklet, relatív páratartalom alakulását;

• a szálastakarmányok hozamát, fajtajellemzõit;

• az elõzõekbõl is adódó agrotechnikailag optimális idõszak nagyságát a betakarításra vonatkozóan.

A kaszálógépek kiválasztása szempontjából manapság elõnyt, ill. könnyebbséget jelent az a tény, hogy a kaszák üzemeltetésére alkalmas univerzális, ill. nehéz univerzális traktorok nagyon széles motorteljesítmény-kategóriában, 540, ill. 1000 TLT fordulatszámmal állnak rendelkezésre.

A friss takarmány bevitele szempontjából a zöldetetésnek nagy jelentõsége van. Erre a célra a lábon álló takarmányt rotációs kaszával rendre kell vágni, erre a célra függesztett vagy vontatott gépeket célszerû használni 1,6–2,4–2,8–3,0 m munkaszélességgel. A renden lévõ anyagot 4-6 órai fonnyasztás után rendfelszedõ pótkocsival szedjük fel. A rotációs kaszák után visszamaradt 1,0–1,4 m szélességû lucerna vagy füves keverékrendek rendfelszedõ pótkocsival felszedhetõk. Ebbõl a szempontból az aprító- és kiosztó berendezéssel felszerelt pótkocsik elõnyösen használhatók, mert a kaszálás kivételével a teljes munkafolyamat elvégezhetõ a felszedéstõl a kiosztásig (1. ábra).






1. ábra



 A hazai tehenészeti telepek többségénél azonban takarmánykeverõ-kiosztó kocsikat használnak, a rendrõl felszedett és szecskázóval felaprított zöldtakarmányt beszállítás után a keverõ-kiosztó kocsikba átrakják, bekeverik a napi takarmányba és azzal együtt osztják ki.

Gyepek esetében – a hazai idõjárási viszonyok mellett – általában az elsõ növendékbõl készíthetõ jó minõségû széna, ill. szenázs, a második növendék célszerûen legeltetéssel hasznosítható. Természetesen ez alól kivétel az ország nyugat-dunántúli csapadékos vidéke, vagy az öntözött gyepek.

A szénakészítés gépesítésének színvonala és a technológiai fegyelem betartása a téli tárolású takarmány minõségét meghatározza. A gyepekbõl hazai viszonyok között általában jó minõségû széna készíthetõ, szársértõs kaszák használata csak csapadékos idõjárás esetén szükséges. A gyepek esetében is fontos a kaszálás idõpontjának megválasztása és a kaszálás minél gyorsabb elvégzése. Ez azt jelenti, hogy amellett, hogy jó munkaminõséggel dolgozó, korszerû konstrukciójú kaszát használnak, fontos a megfelelõ kapacitás biztosítása annak érdekében, hogy a kaszálás idõben ne húzódjon el, vagyis a gyepállomány ne vénüljön el a kaszálás idõszakában. Ebben az idõszakban már egyéb betakarítási munkacsúcsok is hátráltathatják az adott munkamûvelet pontos végrehajtását. A hazai üzemi viszonyokat tekintve a kisebb területtel rendelkezõ vállalkozások az 1,6–2,4 m munkaszélességû függesztett, a közepes méretû vállalkozások a 2,8–6,0 m munkaszélességû vontatott (2., 3. ábra), míg a nagy, több száz hektár termõterülettel rendelkezõ vállalkozások a gépkombinációban üzemeltethetõ vagy magajáró nagy munkaszélességû kaszákat használhatják elõnyösen. A gyepszéna készítésben hazai viszonyok között nagy hozamú gyepek, vagy kedvezõtlen idõjárás esetén szükséges a rendterítés, ill. rendösszerakás, rendszellõztetés elvégzése (4. ábra).






2.ábra






3.ábra






4.ábra



A kevésbé jó talajállapotú és nagy hozamú, telepített vagy õsgyepek kaszálására a robusztusabb szerkezeti kialakítású, 2–4–6 forgórészes, dobos kaszák használhatók üzembiztosan. A száradás szempontjából ezeknél a konstrukcióknál elõnyõs, hogy forgórész-páronként egy-egy keskeny rend marad vissza.

Kedvezõtlen, csapadékos idõjárás esetén a gyepekbõl is szenázst készítenek. A rendrevágásra ez esetben, az elõzõekben ismertetett konstrukciók alkalmazhatók azzal, hogy törekedni kell szõnyegrendek kialakítására.

A lucernából, ill. pillangósokból történõ szénakészítés ennél bonyolultabb feladat, a szénakészítés során bizonyos veszteségekkel, fõként pergési veszteséggel mindenképp számolni kell, ez a veszteség azonban a technológiai elõírások, az optimális nedvességtartalom betartása, a betakarító gépek munkasebességének és a mûködõ részek fordulatszámának gondos megválasztásával minimálisra csökkenthetõ.

A lucernaszéna készítés során is nagyon fontos a kaszálás idõpontjának megválasztása a takarmány beltartalmi jellemzõi szempontjából. A kaszálásra kisebb területek esetén a függesztett, közepes termõterületeknél a vontatott, míg nagy területek esetén a magajáró kaszák használhatók. A lucerna esetében azonban az alternáló vágószerkezetû gépek is jól használhatók, bár az utóbbi idõben a jó munkaminõséggel és nagyobb területteljesítménnyel üzemeltethetõ tárcsás vágószerkezetû rotációs kaszák jelentõs mértékben kiszorították ezeket. A lucerna rendrevágására azonban akár alternáló, akár rotációs vágószerkezetû kaszát alkalmazunk, a szársértõ használatától nem tekinthetünk el. A szársértésnek ez esetben kettõs feladata van, egyrészt a megsértett növényi felületen gyorsítja a vízleadást, vagyis növeli a száradás intenzitását, másrészt a pillangósok esetében kiegyenlíti a levélrészek gyorsabb, a szárrészek lassabb vízleadása közötti különbséget, vagyis a szársértõ alkalmazásával egyenletesebb nedvességtartalmú anyagot kapunk. A szársértõk alkalmazásánál fontos szempont, hogy megfelelõ intenzitással dolgozzanak, de ne aprítsák az anyagot, vagyis ne szecskázzanak. Ezért a pillangósok kaszálására alkalmas gépeket hengeres szársértõkkel szerelik fel. Az elmondott igényeknek eddig a bordás gumihengerekbõl kialakított szársértõ berendezések feleltek meg a leginkább. Ezeknél a berendezéseknél a hengerek azonos kerületi sebességgel forognak és a hengerek palástfelületének nyomása tekercsrugók elõfeszítésével állítható.

Az elõzõeket úgy foglalhatjuk össze, hogy azok a vállalkozások, melyek szálastakarmány-termõ területük nagyobb részét nagy hozamú telepített, vagy rosszabb talajállapotú õsgyepek teszik ki, és csak kisebb területen termesztenek lucernát, elsõsorban a robusztusabb építésû, esetleg ezek ütõujjas szársétõvel szerelt változatait dobos vágószerkezetû rotációs kaszákat használhatják elõnyösen.

Azokban a gazdaságokban, ahol a lucernaszéna volumene a meghatározó, mindenképp a gumihevederes szársértõvel szerelt tárcsás, rotációs kaszákat részesíthetik elõnyben.

A kisebb táblákon, tagolt és változatos domborzatú területeken, az elõzõ konstrukciók kisebb, 1,6–2,4–2,8 m munkaszélességû függesztett, síkfekvésû táblák esetén a 3,0–5,0 m vágási szélességû vontatott gépeket kell választani. Az egész nagy termõterülettel rendelkezõ gazdaságok pedig a dobos vagy tárcsás vágószerkezettel szerelt mellsõ- és oldalt függesztett változatú, a nehéz univerzális traktorokra, ill. magajáró gépekre szerelhetõ gépkonstrukciókat is ki tudják használni.

A jelentõsebb szálastakarmány betakarító gépgyárak az ismertetett konstrukciók szinte teljes sorát gyártják, ennek szemléltetésére az 1. táblázatban a Claas cég gyártmányainak fontosabb konstrukcióit szemléltetjük. A táblázat a „Mezõgazdasági gépek katalógusa 2006.” MGI kiadvány alapján került összeállításra. A katalógus természetesen a bejelentkezett egyéb gyártók, mint pl. a Fella, Krone, Kuhn, Lelly, Niemeyer, Pöttinger, Vicon, Taarup és még sok más cég gyártmányainak az adatait is tartalmazza, melyekre jelenleg a korlátozott terjedelem miatt nem áll módunkban kitérni.

A táblázat jól szemlélteti a rendelkezésre álló kasza, ill. rendrevágó konstrukciók széles választékát, a munkaszélességre, ami egyébként igen fontos mûszaki jellemzõ, azért nem térünk ki, mert minden gyártó a típusjelben szereplõ számmal erre utalást tesz.