Kinek kötelezõ a talajmintavétel?

Ennek egyik jelentõs eleme a szakszerû, talajvizsgálati eredményeken és tudományosan bizonyított összefüggéseken alapuló tápanyagellátás. A laboratóriumi eredmények birtokában optimalizálhatjuk mûtrágya felhasználásunkat, mely a közvetlen gazdasági elõnyök mellett segít talajaink minõségének megõrzésében, valamint környezetünk további károsodásának megelõzésében, mérséklésében is.

A pályázatok jó része megköveteli a pályázó környezettudatos gazdálkodását. Számos pályázat így elõ is írja a rendszeres talajvizsgálati eredményekre épülõ szaktanács alapján folytatott tápanyag-gazdálkodást. A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGY), valamint a Helyes Mezõgazdasági Gyakorlat (HMGY) kiadványok egyben részletes iránymutatást is adnak a szakszerû tápanyagellátást illetõen. A gazdálkodók anyagi helyzetének javításán, azok „helyzetbe hozásán” túl a különbözõ programok célja a környezettudatos gazdálkodás megismertetése, betartatása, valamint elfogadtatása is a gazdákkal. A termelõk talajvizsgálati kötelezettségét a táblázat foglalja össze.

Gyakorló tápanyagellátással foglalkozó szakemberként tudjuk, hogy a gazdász társadalom jó része ismeri és elfogadja a talajvizsgálatokon alapuló tápanyagellátás szükségességét, csupán a szakszerû mintavétellel, laboratóriumi vizsgálatokkal, valamint szaktanácsadással együtt járó „anyagi áldozatot” hozza meg nehezen. Nekik adnak segítséget a különbözõ pályázatok, hiszen általuk a hezitáló szakemberek „legyõzhetik önmagukat” és támogatási összegen felül szakszerû tápanyagellátást is végezhetnek. Bizakodóak lehetünk, hiszen azok a gazdálkodók akik precíz, a területet jól jellemzõ mintavétellel – profi mintavevõ szakemberek által, vagy a területet az elõírások alapján gondosan megmintázva – reprezentatív mintát küldenek be a laboratóriumokba, pontos képet kapnak mezõgazdasági területeik fizikai-kémiai állapotáról, valamint tápanyag-szolgáltató képességérõl. Az eredmények alapján a kor kívánalmainak megfelelõ (pl. Agrofil, MTA-TAKI) szaktanácsadási rendszer alkalmazásával korrekt, költségtakarékos és hatékony tápanyagellátást folytathatnak, melynek eredménye az esetlegesen kisebb költségráfordítás mellett a nagyobb hozam, illetve a jobb minõség. A felsorolt összefüggések egyenes következménye a nagyobb nyereség, a versenyelõny, mely 2-3 termesztési év tudatos gazdálkodása után egyértelmûen kimutatható.

Akiket a pályázatok köteleznek a talajvizsgálati eredmények alapján folytatott tápanyagellátásra és komolyan vették feladatukat, kétszer nyernek. Egyszer a pályázat közvetlen összegét, másrészt az okszerû tápanyag-gazdálkodás többletbevételét.

Akik pályázati kötelezettség nélkül, pusztán a szakmai indokokat felismerve végeztetnek talajvizsgálatokat, túl azon, hogy részletes információt nyernek termõterületeik talajtulajdonságairól, a szakszerû tápanyag-gazdálkodás eredményeként javíthatják területeik fizikai-kémiai tulajdonságait, valamint hatékonyabbá tehetik az amúgy is szûkösen rendelkezésre álló erõforrásaik felhasználását. A talajvizsgálatokon és tudományos összefüggéseken alapuló tápanyagellátás biztosítja leginkább termesztett növényeink harmonikus táplálását, melynek pozitív hatásai nem szorulnak magyarázatra.