A napraforgó betakarítás veszteségcsökkentési lehetõségei

Ez azt jelenti, hogy a napraforgó felhasználásával kapcsolatos igények mind a mennyiség, mind a minõség tekintetében hazánkban és világszerte jelentõsen növekedtek. A napraforgó iránti igények az európai piacon jelentõs áruhiányt okoztak. Ez azt jelenti, hogy a megtermelt napraforgó az exportpiacokon is jól értékesíthetõ.



A napraforgó-termesztésének Magyarországon megvannak a hagyományai és a kidolgozott termesztéstechnológiája. A napraforgó Magyarországon a termõterület tekintetében a harmadik helyet foglalja el a kukorica és az õszi búza után. A FAO 2004. felmérése alapján a világ napraforgó-termesztésében a 8. helyet, míg Európában az 5. helyet foglalja el hazánk.

A napraforgót a világon összesen 21 millió hektáron termesztik, amely az összes szántóterület 1,5%-a. Ez a termõterület azonban egyre gyorsabban nõ, különösen jó adottságokkal rendelkeznek e szempontból az ázsiai országok. Magyarországon a termésszerkezet és a vetésforgó, valamint a napraforgó növény egészségügyi problémái miatt – még az újabb rezisztens hibridek használatával is – a termõterület nagysága max. 600 000 ha körül alakulhat. Jelenleg a termesztés 400–500 ezer hektáron folyik. Ezzel szemben viszont a napraforgó és a napraforgóból nyerhetõ olaj iránt, mind élelmiszeripari, mind ipari, mind bio hajtóanyag-felhasználás céljából hazánkban is és világszerte is egyre nagyobb igény jelentkezik.

A napraforgó a termesztéstechnológiával szemben, az egyéb fontos szántóföldön termesztett növényekhez képest, kevésbé igényes. A növekvõ igények kielégítésére a nemesítõk is egyre több új fajtát és hibridet nemesítenek ki. A biológiai alapok bõvítésével egyre inkább számolni kell a magas olajsavtartalmú hibridek széles körû használatával. A termesztéstechnológia gépei éppen ezért többé-kevésbé az egyéb szántóföldi növénytermesztés gépeivel megegyeznek. A betakarítás is, megfelelõ gépbeállítás és átszerelés után, napraforgó adapterrel felszerelt hagyományos arató-cséplõ gépekkel elvégezhetõ. A betakarítás során azonban egyrészt gyakran nagy betakarítási veszteség keletkezik, másrészt a napraforgó morfológiai sajátosságából, illetve ehhez igazodóan a betakarító adapterek munkájából adódóan, nagy lábon álló szártömeg marad vissza a területen.




 



A napraforgó betakarítására korábban a szántóföldi vágóasztalok, ill. a soros kukorica adapterek módosításával kialakított berendezéseket használták. Az így kialakított berendezések azonban nem teljesen igazodtak a napraforgó meghatározó morfológiai jellemzõihez. Alkalmazásukkal ugyan a betakarítás elvégezhetõ volt, de a betakarítási veszteség, ezen belül az adapter veszteség igen magas értékû volt. Ezért kialakultak az asztalos- és soros napraforgó-betakarító adapterek. Az asztalos adapterek a betakarítási veszteségek csökkentésében nem hoztak átütõ sikert. Mivel a napraforgó nagy sortávolságú kultúra (350, 500, 700, 750, ill. 762 mm sortávolságra is vethetõ), ezért ma már kizárólag a soros adaptereket alkalmazzák.

A napraforgó-termesztés jövedelmezõségének javítására elsõsorban a betakarítási, ezen belül is az adapter okozta veszteségek minimalizálása, valamint a mûveleti, fajlagos költségek csökkentése (pl. munkamûveletek összevonása) jelenthet egyfajta megoldást. Éppen ezért a mezõgazdasági gépgyártó, arató-cséplõgép adaptert gyártó cégek folyamatosan fejlesztik a napraforgó betakarító adapter konstrukciókat világszerte és Magyarországon is.

Az arató-cséplõ gépekre szerelhetõ betakarító adapterek gyártásában egyébként a hazai mezõgépgyártók (OPTIGÉP, LINAMAR-OROS, HEVESGÉP stb.) nagy hagyományokkal rendelkeznek, és eredményesen szerepelnek a hazai- és nemzetközi piacokon is.

A soros napraforgó adapterek készülhetnek behúzó-láncos, behúzó-hevederes vagy lehúzó-hengeres változatokban. Az arató-cséplõ gépek ferdefelhordójához csatlakoztathatóak általában gyorscsatlakozó kerettel, illetve a mûködõ szerkezeti részek a multifunkciós kapcsolón, illetve a ferdefelhordó tengelyérõl kardántengelyen keresztül kapják a mûködtetésükhöz szükséges energiát. A hazai gyártású NAS adapter családtagjai (OPTIGÉP, Békés) mind a funkciót, mind a munkaszélességét, sortávolságot, illetve a betakarítható sorok számát tekintve számos változatban készülnek.

A NAS napraforgó betakarító adaptercsalád tagjai rezgõtálcás kivitelben készülnek. Az adapter füles láncai a napraforgószárat a tálcák közé behúzzák, a kipergett szemek a rezgõtálcára, majd a vibráció hatására az adapter gyûjtõrészére jutnak. A füles láncok által behúzott napraforgószárakról a tányérokat a forgókések vágják le, az adapterbe jutott szem-szártöredék és tányérkeveréket a középrehordó csiga juttatja az arató-cséplõ gép ferdefelhordójára. A fix építésû adapterek vázszerkezete – a teljes szélességben végighúzódó – zártszelvénybõl kialakított kereszttartókból és azokat összekötõ szintén zártszelvényû függõleges tartókból és zártszelvényû, ill. lemezbõl kialakított mellsõ konzolokból áll. A tartókhoz van hegesztve az adapter hátsó fala, a fenéklemez, valamint a két oldalfal. A felsõ és alsó zártszelvényû kereszttartók középsõ részéhez csatlakozik a csapokkal ellátott csatlakozókeret, amely egyben az üzemeltetõ arató-cséplõ gép ferdefelhordójának megfelelõ anyagátadó nyílása.

A fix vázkeretû változatoknál az adapter két oldalfalában került csapágyazásra a középrehordó csiga. A csigahenger palástjára hegesztették a jobb- és baloldali, nagy menetemelkedésû csigaleveleket, melyek a középsõ részen fogazott kialakításúak.

A különbözõ munkaszélességû, 6–8–12-soros adapterek készülnek, illetve fejlesztés alatt állnak összecsukható változatban is. Ezt az OPTIGÉP Kft-nél az MGI, Gödöllõ közremûködésével az NKPI a GVOP 2005. 3.3.3. pályázati program keretében pénzügyileg is támogatja (2. ábra).








Az összecsukható vázkeretû változatoknál a középsõ – zártszelvénybõl és hidegen hajlított lemezbõl kialakított – keretszerkezet képezi a középrehordó csiga középsõ részének és a négy középsõ törõegységnek a bázisfelületét, ill. tartóvázát.

A középsõ, felsõ vázkeret bakjaihoz csapszeg segítségével kapcsolódnak a két-két szélsõ felhajtható törõegységet – szállítási helyzetben – felhajtó hidraulikus munkahengerek. A hidraulikus munkahengerek dugattyúrúdjai pedig a felhajtható vázkeret – lemezbõl kialakított – mechanizmusához csatlakozik. A munkahengerek mûködtetéséhez szükséges hidraulikus energiát az arató-cséplõ gép a motolla elõre-hátra vezérlõ mechanizmusáról kapja.

Az adapter hegesztett zártszelvényû tartói – függõleges és kereszttartók – képezik a vázszerkezetet, melyet az oldalfalak és a fenéklemez burkol. Az oldalfalakba került csapágyazásra az osztott jobb- és bal menetemelkedésû középrehordó csiga, a csiga két szélsõ tagja körmös kapcsolókkal csatlakozik a középsõ taghoz, melyre az átadó nyílás elõtt bedobó lapokat szereltek. A csiga középsõ része az adapter vázkeretéhez kapcsolódóan kétoldalt konzolos felfüggesztésû, a csigatengely a konzolokba van csapágyazva. A csiga mögött elhelyezett leválasztó rész akadályozza meg a vékonyabb szárrészeknek a csigára történõ feltekeredését. A csiga a hajtását görgõs láncon és biztonsági súrlódás tengelykapcsolón keresztül kapja. Mind a fix, mind a felhajtható vázkeretû változatoknál a mellsõ kereszttartókhoz hegesztett fülekhez csavarkötés rögzíti a lemez rezgõtálcákat tartó „L” profilú konzolokat. A jobb oldali konzolba rögzítették a napraforgószárak behúzására szolgáló füles láncok lánckerekét, ill. a rugóerõvel szabályozott láncfeszítõt. A füles láncokat meghajtó lánckerék pedig a két mellsõ kereszttartó között elhelyezett hajtómû függõleges tengelyére van ékelve.

A kereszttartóhoz és a tartó konzolokhoz rögzített rezgõtálcák lemezbõl kerültek kialakításra. A rezgõtálcákat tartó konzolok mellsõ részein elhelyezett fülekhez felhajtható lemez sorválasztók csatlakoznak. A tálcákat a behúzó láncok hajtómûvet hajtó tengelyre ékelt himbás mechanizmus rezegteti a fordulatszámnak megfelelõ frekvenciával.




 

Az adapter a hajtását az arató-cséplõ gép ferdefelhordójáról kapja kardántengelyen keresztül. Az adapter behajtó tengelye a baloldali zártszelvényû kereszttartóban és a baloldali oldalfalban van csapágyazva, a tengely végére ékelték a meghajtó lánckereket, melyrõl duplex hevederes láncon keresztül kapja a hajtást a középrehordó csiga. A középrehordó csiga baloldali részérõl szintén duplex láncon keresztül hajtják.

A LINAMAR Rt. OROS DIVIZIÓJA is gyárt napraforgó betakarító adaptereket. A LINAMAR OROS napraforgó adapterek, az UNI napraforgó adaptercsalád tagjai is szintén 6–8–12-soros változatban, különbözõ sortávolsággal készülnek.

Az UNI-OROS napraforgó adapterek szintén behúzó láncos kivitelûek, vázszerkezet és mechanikus kivitel tekintetében az elõzõekben ismertetettekhez képest nem tapasztalható számottevõ eltérés. Az UNI-OROS napraforgó betakarító adapterek esetében a behúzó egységek fülesláncai húzzák a lábon álló napraforgó szárakat a rotációs vágószerkezethez, ahonnan a levágott tányérok a középrehordó csigához szállítják. A behúzó láncok fölötti rést mûanyag lemezek zárják le. A kipergett szemek a mûanyag lemezek fölött gyûlnek össze, amit a behúzó láncok fölött elhelyezett kisebb méretû füles láncok sodornak hátra a középrehordó csiga anyaggyûjtõ vályújához.

Az elõzõekben ismertetettektõl eltérõ elven mûködnek a CLAAS cég, illetve egész pontosan a CLAAS HUNGARY Kft. (Törökszentmiklós) által gyártott SUNSPEED fantázianevû soros napraforgó betakarító adaptercsalád tagjai.

A CLAAS SUNSPEED 12-75 típusú gyûjtõtálcás napraforgó betakarító adapter a kialakított csatlakozó kerettel a CLAAS LEXION sorozatú arató-cséplõ gépekre csatlakoztatható. A MEGA és MEDION sorozatokhoz külön adapter rendelhetõ. A vizsgálaton szereplõ típus 375 és 750 mm sortávolságú napraforgó betakarítására készült, de gyártják 12-75, 12-70, 14-75, 14-70, 16-75, 16-70

változatokban, ahol az elsõ szám a betakarítható sorok száma, a második szám a sortávolság cm-ben. Az adapter azonban jól használható szabálytalan szórványterületek betakarítására is.

Az adapter fõtartója a 140 mm-es csõbõl, ill. a 200 × 140 négyszögkeresztmetszetû zártszelvénybõl készült. A két fõtartóhoz hegesztéssel csatlakozik a 4 db 100 × 50 mm zártszelvényû függõleges tartó, ill. a durvalemezbõl kialakított oldalfalak. Az elsõ csõ keresztmetszetû kereszttartóval párhuzamosan 120 × 100 mm-es négyszögkeresztmetszetû kereszttartó húzódik.

Az adapter oldalsó és hátsó fala durvalemezbõl került kialakításra. Az oldalfalakba került csapágyazásra a középrehordó, terményterelõ csiga és az anyagtovábbító motolla. A nagy menetemelkedésû terményterelõ csiga középsõ részén a csigalevelek meg vannak szakítva, ezen a részen az anyag továbbítását a csigadob palástjára szerelt gumilapok végzik.

Az adapter gyûjtõ részére került levágott napraforgótányérokat a konzolos felfüggesztésû és terelõlemezzel ellátott anyagterelõ motolla juttatja a csigához. Az anyagterelõ motolla hengerének palástjára alkotó irányba, kissé csavartan felhegesztett lemezekre csavarozott lemezfülek, ill. gumilapok végzik az anyagtovábbítást.

Az adapter alsó négyszögletû kereszttartójába csavarkötéssel csatlakozik a kaszagerendely. A kaszagerendelyhez pedig csavarok rögzítik a kovácsoltvasból kialakított kaszaujjakat, ill. állópengét. A kaszaujjakra a biztonságos anyagbevezetés érdekében körkeresztmetszetû acélrudacskákat hegesztettek. A kaszasínre a mozgó pengék pedig – a betakarítandó napraforgósoroknak megfelelõen – 375, ill. 750 mm osztásba vannak rögzítve. A kaszasín, ill. a vágószerkezet alatt a napraforgószárat fogazott lemezekkel ellátott lehúzóhenger viszi a vágószerkezethez. A négy fogazott lemezzel kialakított lehúzóhenger a mellsõ keresztfutó elõtt az adapter – a két szélsõ gyûjtõtálca közepétõl – teljes szélességében áthúzódik és 6 db-ból áll.

Az adapter alsó kereszttartójához csavarozott gerendelyhez csatlakoznak csavarkötéssel a lemezbõl kialakított és elõre nyúló gyûjtõtálcák. A gyûjtõtálcák téglalap alakúak, és háromszög alakú csúcsban végzõdnek. A gyûjtõtálcák alulról csavarmenetes rúddal vannak kitámasztva. A kitámasztó rudak menetes része kismértékû helyzetkorrekciót is biztosít a tálcáknak. A tálcák közötti bevezetõrés a tálcák szélességi méreteinek változtatásával szabályozható, minden második tálca rendelkezik állítható peremlemezekkel.

Az adapter a hajtását a ferdefelhordó bordás tengelycsonkjáról kapja kardántengelyen keresztül. A hajtás az adapter baloldali oldalfalába csapágyazott anyagtovábbító csigát közvetlenül hajtja.






A motolla hajtását hidrosztatikusan kapja hidromotoron keresztül. Az állandó nyelõ térfogatú hidromotorral a szivattyú által szállított változó olajmennyiség beállításaival választható meg a motollával sebességarányos fordulatszáma. A motolla jobboldali tengelyvégérõl a lehúzóhenger elõtét lánckeréken és lánchajtáson keresztül kapja a hajtását. Az adapter az áttelepítésekkor szállítókocsira helyezhetõ és az arató-cséplõ gép vonószerkezetével vontatva szállítható.

A napraforgót – mint az a bevezetésben is említésre került – be lehet takarítani átalakított gabonavágó-asztalokkal is, vagy napraforgó betakarító készlettel kiegészített kukoricacsõ-törõ adapterekkel is, azonban ez esetben mindenképp magasabb betakarítási veszteséggel kell számolni. Éppen ezért nagyobb, akár már 50–100 ha napraforgó termõterület esetén is megtérülhet a soros napraforgó betakarító adapter használata. Az ismertetõnk alapján pedig kiválasztható a megfelelõ nagyságrendû, 6–8–12-soros, illetve a kívánt 50–70–75–76,2 cm sortávolságú, akár gyûjtõ- vagy rezgõtálcás, illetve behúzó láncos konstrukciójú napraforgó adapter típusa. Természetesen az egyes konstrukciókról és típusokról az MGI, Gödöllõ további információkkal is szolgálhat.