Szárzúzó gépek a gyakorlatban

A szántóföldi növénytermesztésben ez egy kényszerû munkamûvelet, azonban ennek elvégzése a talajmûvelési munkák jobb minõségû végrehajtását, nemegyszer a kalászos gabonák és a kukorica direktvetésének megvalósíthatóságát segíti elõ. Jelen összeállításban az országban beszerezhetõ, a gyakorlatban már szélesebb körben is használt szántóföldi szárzúzó gépek szerkezeti elemeinek felvázolása mellett, azok jellemzõ mûszaki-technikai megoldásait, alkalmazási területeit, illetve a jelenleg forgalmazott gépek fõbb mûszaki adatait ismertetjük. Anyagunkban a szõlõ-gyümölcs ültetvények mulcsozó gépeit csak vonalakban érintjük, mivel azok egy másik összeállítás tárgyát képezik.

A szárzúzó gépek áttekintõ csoportosítása

A szárzúzó gépeket a kialakítás, építési mód tekintetében függesztett, félig függesztett és vontatott kivitelben gyártják. Az építési módot általában a gépek munkaszélessége határozza meg. A kisebb (~ 3 m) munkaszélességû szárzúzók függesztett kivitelben készülnek, a nagyobb (3–8 m) munkaszélességû gépek esetében félig függesztett és vontatott kivitelekkel találkozhatunk. A gépek zúzószerkezete (vágószerkezete) függõleges vagy vízszintes tengelyû lehet. Ennek megfelelõen függõleges tengelyû rotációs szárzúzókat és vízszintes tengelyû, lengõkéses szárzúzó gépeket különböztetünk meg. Ez a megnevezés nem teljesen pontos, hiszen mind a vízszintes tengelyû, mind a függõleges tengelyû szárzúzó gépek vágó-zúzó munkájukat forgómozgású késekkel végzik el, azonban a gyakorlatban (és fõleg a „szakzsargonban”) meghonosodott elnevezések élesen elkülönítik az „RZ” szárzúzókat az ismert vízszintes zúzó-tengelyû (VZ) gépektõl. A függõleges tengelyû szárzúzó gépek elsõsorban a felsõhajtású rotációs fûkaszákhoz hasonlíthatóak és szerkezeti elemeik azokkal – többségükben – megegyezõek. Az egyes szárzúzó gépek talajkövetése – a szár vágási magasságának beállítása – kétoldali csúszótalpakkal (ez elsõsorban vékonyszárú növények, gyümölcsültetvények mulcsozásakor), acélgörgõs, rugófeszítésû hengerekkel (gyepek, szõlõ- és fasorközök tisztításakor), tömör vagy fúvott abroncsú gumikerekekkel valósítható meg. A szárvágás (szárzúzás) vágási magasságának beállítására hidraulikus vagy mechanikus úton van lehetõség. A különbözõ szárzúzó gépek, valamint az üzemeltetõ gépkezelõ biztonságtechnikai védelmét mellsõ/hátsó szemeslánc-függöny, lemez-, vagy gumilapát-függöny biztosítja. A zúzott anyag terelésére szárfogó rács, zárt fedõlemez, oszlató-lemezes kifúvó vagy oszlató-lemez nélküli kifúvó szolgál. Ezeken kívül – a különbözõ kialakítású gépeknek megfelelõen – a zúzott szárak (beállítható szélességû) rendrerakása, vagy a zúzott területen való szétterítése is megvalósítható. A szárzúzó gépek vázszerkezete profilacélból hegesztett zártszelvényt képez, amelyet felülrõl és oldalról lemezburkolat zár le. A burkolat lemezvastagsága általában 3,5–5,0 mm, de egyes – nagyobb munkaszélességû – gépeknél 7 mm-es lemezvastagsággal is találkozhatunk. A vázon, ill. a lemezburkolaton képezik ki a csatlakozásokat a hárompont függesztéshez és ehhez csatlakoznak a vágószerkezet(ek) hajtásházai, valamint a hidraulikus munkahengerek is. A TLT-rõl kardántengelyen keresztül meghajtott szárzúzó gépek hajtásátvitelét kúpkerekes hajtómûvek biztosítják. A gépek forgórészeinek száma határozza meg, hogy milyen – egy vagy több – lehajtásos hajtómû kerül beépítésre. A függõleges tengelyû rotációs szárzúzók ~ 3 m munkaszélességig függesztve szállíthatók, a nagyobb munkaszélességû gépek szélsõ tagjai (1–1 forgórész) szállításkor hidraulikus munkahengerekkel felhajthatók. A kisebb munkaszélességû vízszintes tengelyû szárzúzók függesztve vagy félig függesztve – ilyenkor a járókerekek a talajon gurulnak – szállíthatók, míg a nagyobb –> 3 m – munkaszélességû gépek hosszirányú közúti vontatási lehetõsége (vonórúddal és szállító kerekekkel) biztosított.



Vízszintes tengelyû szárzúzók

A vízszintes tengelyû szárzúzók függesztett, félig függesztett és vontatott kivitelûek lehetnek. A függesztett kiviteleken belül hátsó- és homlok-függesztésû megoldások is ismertek. A függesztett gépek hárompontos függesztõ szerkezetükkel kapcsolódnak az üzemeltetõ erõgépekhez. A munkavégzõ szervek – rotorok – mûködtetése, meghajtása szabadonfutós kardántengely közbeiktatásával, a traktor TLT-jérõl biztonsági tengelykapcsolón, kúpfogaskerekes hajtómûvön keresztül háromféle lehet: az egytengelyes, kisebb gépeknél egyoldali többsoros ékszíjhajtással, a középen osztott-tengelyû (nagyobb munkaszélességû) zúzóknál kétoldali 3–4 soros ékszíjhajtással, ill. a hajtómûtõl közvetlen lehajtással. A csõbõl kialakított vízszintes forgórész hegesztett furatos tartóira (gumiágyazású) csapos felfüggesztéssel csatlakoznak a különbözõ kialakítású lengõkések. A késsorok egymással 90°-os szöget zárnak be, vagy spirál vonal mentén vannak felfüggesztve. A haladási iránnyal ellentétesen nagy kerületi sebességgel forgó (aprító-zúzó) lengõkések a szár- és egyéb növényi maradványokat a talajról felemelik, a szabad ütközés révén felaprítják – vagy ellenkéssor esetén a zúzandó anyagot az álló ellenkés-sorra szállítva, ott törõ hatást kifejtve összezúzzák –, a tarlón elterítik. A forgórész feletti teljesen zárt, merev vázszerkezet egy erõs szívóhatás létrehozását – ezáltal a zúzandó anyag felemelését – szolgálja a megfelelõ munkaminõség biztosítása érdekében. A vízszintes tengely(ek) – a forgórész(ek) –, a csapágyazás, valamint a statikus és dinamikus kiegyensúlyozás révén nyugodt, egyenletes munkavégzést biztosít(anak). A rotor(ok) nagy fordulatszáma – a lengõkések nagy kerületi sebessége – biztosítja a felaprított anyag talajon való szétterítését, illetve az anyagterelõ lemez és az oszlató lemezek segítségével hátul történõ kifúvását. A lengõkéses szárzúzó gépek többségének talajkövetését 2–4 db fúvott abroncsú gumikerék, az ún. támkerék biztosítja, de ismeretesek az acélgörgõs vagy csúszótalpas talajfelszín-követési megoldások is. Ezekkel a szerkezeti egységekkel – a talaj követése mellett – a vágási sík magasságának beállítására is lehetõség nyílik. A különbözõ lengõkéses szárzúzó gépeknél a vágási magasság – általában 3–30 cm közötti – beállítása mechanikus úton (csap-furat illesztéssel vagy csavarorsós mechanizmussal), a nagyobb (< 6,0 m) munkaszélességû gépek esetében hidraulikus munkahengerek segítségével, több fokozatban lehetséges. A vízszintes tengelyû szárzúzók tárgyalásánál külön kiemelést érdemelnek a burgonya szárzúzó gépek, amelyek zúzó-aprító kései – a bakhátas burgonyatermesztés (75 cm-es) sortávolságának és a bakhát felszín kontúrjának megfelelõen – különbözõ hosszúságban (általában több spirálvonal mentén) vannak felszerelve a forgórészre. Ezen szárzúzó gépek 2-, 4- és 6-soros kivitelben készülnek, alkalmazkodva a burgonyatermesztésben alkalmazott ültetõ gépekkel megvalósítható technológiákhoz. A burgonya szárzúzó gépek esetében megjegyzendõ, hogy az üzemeltetõ erõgép TLT-jérõl 540 vagy 1000 min-1 fordulatszámmal meghajtott forgórészek – ez az áttételek következtében a rotoroknál ~ 1200–2800 min-1-ot (30-40 m/s kerületi sebességet) jelentõ – nagy fordulatszáma, valamint a forgórész(ek) és a lengõkések szívó hatása, az elfekvõ burgonyaszárakat is felemeli, azok aprítása is megtörténik. A zúzókések kerületi sebessége a támasztás nélküli ún. „szabad vágás” sebesség-feltételét vékony szárú szálas növényekre vonatkozóan – ide sorolható a burgonyaszár is – lényegesen meghaladja és a vastag szárú növényekét pedig kielégíti.

A vízszintes tengelyû szárzúzók csõtengelyének forgórészére a különbözõ kialakítású lengõkések csapos felfüggesztéssel vannak felszerelve. A csõtengelyen a lengõkések egymástól különbözõ osztásra, 90°-ban eltolva vagy spirálvonal mellett helyezkednek el. A gyártók az egyes növényi szármaradványok zúzásához különbözõ alakú és formájú késeket ajánlanak. A legfontosabb növényi maradványok zúzásához a következõ lengõkéseket használhatjuk:

• univerzális (vagy „Y”) kés: kukorica, napraforgó, dohány, búza; szõlõvenyige; fanyesedék,

• egyenes kés: szalma; búzatarló finom aprítás,

• hajlított kés: burgonyaszár zúzás,

• hajlított sarokkés: fû, gyepmûvelés, cukorrépa levélzúzás,

• lapát alakú kés: répalevél eltávolítás, rizsszalma aprítás,

• kalapács kés: szõlõvenyige, fanyesedék, bozótirtás, füves területek, gyep tisztítására.



Ezeken a lengõkéseken kívül általában használatos még a hajlított – univerzális – lengõkés és lapátkés kombináció (napraforgó, kukorica, dohány stb.) szármaradványok zúzására, parlagon hagyott földek tisztítására, valamint az aszimmetrikus – különbözõ hosszúságú – késsorozat (a burgonyaszár zúzására). A szárzúzó gépek egy része (ellenkésekkel), ellenkéssorral is fel van szerelve, amely 1- vagy 2-soros lehet. Az ellenkéssorok a lemezburkolat belsõ oldalára szerelhetõk, ill. hegeszthetõk.



Függõleges tengelyû szárzúzók

A rotációs szárzúzó gépek – munkaszélességüktõl függõen – 1–5 függõleges tengelyû forgórésszel készülnek. A kisebb munkaszélességû függesztett munkagépek 3-pontos függesztõszerkezettel kapcsolódnak az üzemeltetõ erõgéphez. A gépek zártszelvényû vázát felülrõl és oldalról lemezburkolat fedi le. A traktor teljesítmény-leadó tengelyérõl szabadonfutós kardántengellyel kúpkerekes hajtómûvön keresztül hajtják meg a függõleges tengelyû forgórészt – a rotort –, amelyre csuklósan rögzített, vízszintesen forgó zúzókések vannak felerõsítve. A gép vázát – annak hátsó részén – függõlegesen állítható önbeálló támkerek(ek) támasztjá(k) alá, amelyek biztosítják a talajkövetést, és egyidejûleg lehetõvé teszik a vágási sík magasságállítását. A forgórészt megcsúszó kapcsoló védi a túlterheléstõl, a zúzott anyag kirepülését szárfogó rács akadályozza meg. A gép által felaprított szárak a tarlón szétterítve maradnak vissza. A függõleges tengelyû rotációs szárzúzók felépítésére az alacsony gépmagasság a jellemzõ. Különösen igaz ez a több (3–5) forgórészes félig függesztett és vontatott gépek esetében, amikor is a gépek lemezburkolattal fedett lapos és széles vázszekrényébõl csak a hajtásátvivõ berendezések (kúpkerekes hajtómûvek, kardántengelyek), egyes hidraulikus munkahengerek emelkednek ki. Ezeknél a munkagépeknél az egyes forgórészek átmérõje általában ~ 1,2–1,5 m, de néhány gépnél 1,8–2,1 m átmérõjû forgórészekkel is találkozhatunk. A függõleges tengelyû forgórészek végén lévõ vízszintes tárcsákra (vagy laposvasból kialakított tartóra) a vízszintesen forgó – csuklósan rögzítet – zúzókések vannak felerõsítve. A forgórészen a zúzókések egymáshoz képest 180°-kal vannak eltolva a statikus és dinamikus kiegyensúlyozás biztosítása céljából. A zúzókések egyes vagy kettõs felerõsítéssel nyernek kialakítást. A rotációs szárzúzók talajkövetését a hátul elhelyezett fúvott gumiabroncsú támkerekekkel biztosítják. A gépek – munkaszélességüktõl függõen – 1, 2, 4, 6 vagy 8 db támkerékkel rendelkezhetnek. A támkerekekkel – a talajkövetésen kívül – a vágási sík magasságállítása is biztosított. Ez egyszerûbb gépeknél csap-furat átállítással vagy csavarorsós mechanizmussal van megoldva, a korszerûbb (több forgórészes) gépeknél a vágási magasság beállítását hidraulikus munkahenger(ek) végzi(k) el.

A függõleges tengelyû szárzúzók forgórészeihez – egymástól 180°-kal eltoltan – vannak felszerelve a csuklósan rögzített vágókések, amelyek vízszintes mozgást végeznek. Egy-egy forgórész végén lévõ vízszintes tárcsához, esetleg laposvasból kialakított tartóhoz, 1–1 egyenes vagy 2 db egyenes és 2 db hajlított vágókés kerül felszerelésre. A szárak levágására szolgáló kések általában egyenesek, de néhány konstrukciónál ívelt kialakítású késeket alkalmaznak a levágott anyag könnyebb továbbítása, jobb szétterítése érdekében. A kések anyaga laposacél és a vágóélek keményfémmel felrakottak. Duplakéses felszereltség esetén a legtöbb esetben rövid álló ellenkések is elhelyezést nyernek, amelyek elsõsorban tisztítási célokat szolgálnak. A vágókések (forgórészek) kerületi sebessége – a hajtástól, ill. a kialakítástól függõen – 60–80 m/sec közötti.



A szárzúzó gépek alkalmazási területei

A szárzúzó gépek alkalmazási területei széles körûek lehetnek. A szántóföldi növénytermesztésben alkalmazhatjuk azokat a gabonafélék, a hüvelyesek, a gumós- és gyöknövények, az olaj- és ipari növények betakarítás utáni (burgonya és cukorrépa esetében a betakarítás elõtti) szárzúzási-száraprítási munkáiban, de felhasználási körüket a szõlõ-gyümölcs ültetvények (venyige- és gyümölcsfa-nyesedékek felaprítása), a füves területek-, gyepek tisztítása is szélesíti. Az összeállításban tárgyalt szárzúzó gépek részaránya az utóbbi években a szántóföldi növénytermesztésben némileg csökkent. Ennek okai a következõkben foglalhatók össze:

• a kalászos gabona termesztésében olyan korszerû arató-cséplõ gépek végzik a betakarítást, amelyek elöl talajfelszín kopírozós vágóasztallal, hátul szalmaszecskázó berendezéssel is el vannak látva, és ezek a szerkezeti részek a betakarítás után alacsony gabonatarlót készítenek, felszecskázott gabonaszalmát hagynak a területen szétterítve;

• az arató-cséplõ gépekre kapcsolható kukoricacsõ-törõ vagy napraforgó adapterek nagy része már függõleges tengelyû szárzúzó berendezéssel, vagy vízszintes tengelyû lengõkéses zúzó-aprító szerkezettel is fel van szerelve, s így a napraforgó, illetve a kukorica morzsolva történõ betakarítása után a terület külön szárzúzást nem igényel;

• a cukorrépa levelek (különösen az igen gyomos táblák gyomnövényeinek) eltávolítására – a betakarító gépek munkáját megkönnyítendõ – ma már a vízszintes tengelyû szárzúzó gépeket nem használják, mivel a különbözõ cukorrépa betakarító gépek közel 100%-a a vízszintes tengelyû szárzúzókhoz hasonló – rotoros – levéleltávolító szerkezettel rendelkezik.



Az elõzõekbõl látható, hogy több növény esetében – amennyiben az arató-cséplõ gép, ill. a napraforgó, vagy a kukoricacsõ-törõ adapter megfelelõ berendezésekkel van ellátva – a betakarítás utáni külön menetben végzett szárzúzás nem mindig indokolt. A függõleges tengelyû rotációs szárzúzók munkasebessége általában 6–8 km/h közötti. Ennek megfelelõen egy 3 m munkaszélességû szárzúzóval mûszakóránként 1,3–1,7 hektár területteljesítmény érhetõ el, míg 6 m-es munkaszélesség esetén ~ 2,5–3,2 ha/mûó. területteljesítményekkel számolhatunk. A vízszintes tengelyû lengõkéses szárzúzó gépek nagyobb – 8–10 km/h közötti – munkasebességekkel üzemeltethetõk, s egy 4 m munkaszélességû szárzúzó mûszakonként 22–26 hektár, míg a 6 m munkaszélességû géppel 34–38 ha/mûszak területteljesítmények érhetõk el.

A gépvizsgálatok azt mutatták, hogy a függõleges tengelyû, rotációs szárzúzók általában alacsonyabb tarlók készítésére alkalmasak, míg a vízszintes tengelyû, lengõkéses szárzúzókkal jobb aprító hatás érhetõ el. A burgonyaszár zúzására alkalmas gépek esetében – 5 cm beállított vágási magasságnál – átlagosan 80%-os zúzó hatás volt elérhetõ, s az aprítás mértéke megközelíti a 90%-ot is.

Beállítási lehetõségek

Az üzembe helyezés elõtt elvégzendõ:

• a szárzúzó gépek mûszaki állapotának felülvizsgálata, a szárzúzás technikai megvalósítása lehetõségének (szabadonfutós kardántengely, biztonsági tengelykapcsoló, hidraulikus csatlakozások, forgórészek stb.) ellenõrzése;

• a hajtómûvek gyári elõírások szerinti ellenõrzése, amely az olajszint ellenõrzés mellett magába foglalja a hajtómûházak rögzítettségének meglétét is;

• a hajtó ékszíjak vagy láncok feszítése;

• a vágószerkezet (vágókések, lengõkések stb.) felülvizsgálata;

• a biztonsági berendezések meglétének és mûködésének ellenõrzése;

• a vágási magasság beállítása (a szárzúzó géptõl függõen csavarorsós mechanizmussal, támkerekekkel, hidraulikus munkahengerekkel), és azt a megfelelõ munkaminõség érdekében az üzemeltetés során többször célszerû ellenõrizni.

Figyelem! Üzemelés közben a gépek 20 m-es körzetében személyek nem tartózkodhatnak! A gépeken lévõ szárfogó függönyt, illetve szárfogó rácsot eltávolítani, a gépeket oldallemezek nélkül üzemeltetni tilos! Üzemeltetéskor mindig az MSZ EN 745:2001 (Rotációs kaszálógépek és szárzúzók. Biztonság) Országos Szabvány elõírásai szerint kell eljárni!

Mûszaki jellemzõk

Az országban beszerezhetõ hazai körülményeink között számításba vehetõ néhány szárzúzó géptípus legfontosabb mûszaki jellemzõit az 1. táblázatban közöljük. A 2. táblázatban a vízszintes zúzótengelyû burgonyaszárzúzó gépek fõbb mûszaki jellemzõi és hazai gépforgalmazói kerültek összefoglalásra.