Még fülünkben csengnek Gráf József Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter szavai a XIV. Alföldi Állattenyésztési Napokról, amikor is agrárminiszterünk számos fejlesztés mellett elmondta, hogy a növénytermesztéssel párhuzamosan 30%-kal kívánja növelni az állattenyésztési ágazatot!
Most, pedig alig telt el éppen két hónap, mikor vendégektõl hangos Pélpuszta. Vadonatúj, fõként amerikai technológiával megvalósult kétszer 32 állásos, amerikai Bou-Matic típusú fejõberendezés mellett egy 600 férõhelyes, 4375 m2 alapterületû istállót állítottak fel, amit 1100 m3 beton, 30 t betonvas és 148 t acélszerkezet felhasználásával – hírtelen felépített épületekre jellemzõen – húztak fel!
Az Agro Napló a helyszínrõl tudósított. A Pélpusztai Mezõgazdasági Kft. tulajdonosai Alan Earnshaw, George Wright személyesen jelen volt a megnyitón. Az ötlet a beruházásra, úgy négy, négy és fél éve született meg a fejükben, amikor is a régi technológiával üzemeltetett tehenészetet kívánták átalakítani az állomány megtartásával valamint annak növelésével. Az Egyesült Királyságból érkezett befektetõk körbeutazva Magyarországot beruházási lehetõségeket kerestek és találtak itt Pélpusztán.
A fejlesztés alatt az egyik legfontosabb alapelvük volt, hogy a lehetõ legkisebb létszámmal minél több szarvasmarhát, tejelõ tehenet tudjanak tartani. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezõgazdasági Gépesítési Intézete (FVM MGI) és Dairy Service Kft. közösen vizsgálta az Amerikai Egyesült Államokban, hogy hogyan lehetne a 10 ezer liter felett termelõ teheneknek a legjobb tartás és egyéb technológiákat kialakítani hazai körülmények között. A kutatóknak sikerült erre megtalálni a megoldást s a pélpusztai már a huszadik az ilyen technológiával épült istállók között itthon, Magyarországon – persze az elsõhöz képest a mostani már számtalan új megoldással rendelkezik.
A fejõházban és az istállóban rengeteg olyan mûszer és berendezés került elhelyezésre, ami nem csak itthon, hanem az Európai Unió más tagállamaiban sem ismert. Sok parallel fejõház van az országban, a pélpusztai már a második 2 × 32-es Bou-Matic fejõház, de pincés rendszerû fejõházból ez az elsõ az országban. Külön érdekesség, hogy a gépi technikát, a mûszereket a fejõház alatt kialakított pincében helyezték el, ahol teljesen elkülönítve építették be azokat a mûszereket, amelyek érzékenyek lehetnek akár a magas páratartalomra. Minden egység itt mûködik, ami zavarhatná az állat és dolgozó nyugodt körülmények közötti termelését, munkáját. Egyedi jellegzetessége ennek a telepnek, fejõháznak, hogy egy sorban 32 darab fejõs tehén áll s az állatok beérkezésekor az elsõ fejõállásban már megkezdõdik a fejés s nem kell megvárni az utolsó állat megérkezését. A fejés minõségét a PulsMetrix berendezés ellenõrzi. A fejés során bármilyen hibát azonnal jelez, ami a rövid fejõgumitól kiindulva akár a pulzátor cseréjéig is kiterjedhet. Így folyamatosan, biztonsággal történhet a fejés, mivel a minõségromlás esetén azonnal cserélik a meghibásodott alkatrészt! Gyakorlatilag már az emberi érzékelés elõtt javítani tudjuk a fejõgépeinket. A kenés nélküli vákuumszivattyúk hazánkban igen hosszú élettartammal bírnak, akad olyan is, amely immáron 14 éve mûködik. Ebbõl a Bou-Matic típusú szivattyúból került beszerelésre ebbe a fejõházba is. A termelõ automatikában egyedi tejmennyiség mérõ került minden állás alatt a pincében beépítésre, amely egyúttal méri a tej vezetõképességét is, tehát már idejében észlelik valamennyi szubklinikai tõgygyulladást. A Cow Trakker gondoskodik a szarvasmarhák mozgás intenzitásának figyelésével így a számítógép elõtt ülve azonnal kiszûrhetjük az ivarzó teheneket vagy az éppen fekvõ egyedeknek állatorvosi segítséget adhatunk. A Step Metrix már ennél sokkal érdekesebb megfigyeléseket adhat a gazdának. Itthon gyakran mondogatja édesapám, hogy: „A gazda szeme hizlalja a jószágot.” A mai tartástechnológia azonban nem engedi meg a hosszú megfigyelési idõt, hiszen drága is és leggyakrabban már mi is csak a kialakult bajt vesszük észre. A Step Metrixet a BouMatic gyártja, amely a lépésszám megfigyelés mellett annak erejét és tartalmát is képes elemezni, így hetekkel korábban az emberi megfigyelés elõtt már tudjuk, hogy valami probléma van az állatokkal. A fejõházban a fejõkelyheket az országban mintegy tíz helyen tudják egyedek után mosni. A pélpusztai tehenészetben minden fejést követõen a Backflush rendszerrel egy négylépcsõs tisztításon esnek át a fejõkelyhek, hogy a tõgyek egymásról való átfertõzését megakadályozzák. A tej fejés utáni útja is rendkívül érdekes. Mielõtt a hûtésre és tárolásra kerülne sor, csapvizes hûtésen esnek át, majd csak ezt követõen tárolják a szabványban elõírt értékeken. A szállításig ezekben a hûtõtároló tartályokban 4°C-on tartják a tejet. A hûtésbõl visszamaradt vizet aztán újra felhasználják s a melegebb víz kerül ki az itatókba. Tapasztalati megfigyelések alapján azt vették észre, hogy az állatok is szívesebben keresik fel a melegebb vizû itatókat. A istálló is számos érdekességgel várta a vendégeket. Az etetõ úton túl két oldalt elhelyezkedõ pihenõ boxokban a jószágok canadai fejlesztésû Pasture Mat tehénmatracon fekszenek. Kissé meglepõ volt ez sokak számára, hiszen még nagyapám mellett magam is azt tanultam, hogy bõven lehet marha alá tenni a szalmát s ha ez a folyamat folytatódik akkor a búzanemesítõk sem fognak a hosszú szárú búzákra visszatérni…
A tehenek kényelméért hatalmas Schafer ventilátorok mûködnek és az istálló oldalfalain automata függönyök dolgoznak, amelyeket egy az istálló mellett elhelyezett meteorológia állomás irányít. Csapadék esetén egy az autókban is hasonló elven mûködõ sensor folyamatosan egy fûtött lapot érzékel s ha a víz már nem képes párologni, akkor bekapcsolva engedi le a vezérlés a függönyöket. A szél- és a hõmérsékletmérõ mûszerek már ennél jóval egyszerûbben mûködnek. Az istálló mögött mûködik a hígtrágya kezelõ szivattyú rendszer, amelynek elhelyezkedése már azt érzékelteti, hogy a most álló istálló mellé és vele szembe a szivattyúházra szimmetrikusan még újabb istállók épülhetnek.
A vízöblítéses trágyakezelés is önmagában egy ragyogó megoldás, amely a padozatot, naponta többször öblítve tisztítja meg a felületet. A felület ezen kívül még csúszásmentesített, különféle bordaformákat martak a betonba. Ott, ahol pedig többet kell, hogy tartózkodjanak a tehenek, mint mondjuk az etetõ állásoknál, külön gumi padozat gondoskodik a kényelemrõl.
A megnyitón a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezõgazdasági Gépesítési Intézetének (FVM MGI) és Barkóczi Tibornak a Dairy Service Kft. ügyvezetõ igazgatójának a megnyitót követõen külön köszönetet mondtak, hiszen az új technológia kutatása, behozatala és annak magyarországi körülményekre történõ adaptálása nélkül ez nem jöhetett volna létre.
A megnyitót követõen minden egységet részletesen bemutattak a tulajdonosok, valamint örömmel fogadták az érdeklõdõket az FVM MGI kutatói és a Dairy Service vezetõje, valamint a mérnökei.
Szilágyi Péter