Növényvédõ szer hamisítványok és illegális kereskedelem

Magyarországon az arány 1–2%-ra tehetõ, természetesen konkrét számok nem állnak rendelkezésre. Egyes Kelet-európai országokban a hamis szerek részesedése meghaladja a 20%-ot, de az emlékezetes spanyol paprikabotrányban a termelõk többsége meg nem engedett szert használt.

Az illegális kereskedelemnek, a hamisított termékek piacra kerülésének növekedése komoly gondot okoz mindazoknak, akiknek fontos a felhasználók és a fogyasztók egészsége, a környezet védelme, mert e tendencia bizonyíthatóan károkat okoz a mezõgazdasági termelõknek, az élelmiszerlánc résztvevõinek, a növényvédõ szer iparnak és a kormányoknak egyaránt.

A hamisítványok és utánzatok nincsenek engedélyezve, azokat nem vizsgálták meg az elõírásoknak megfelelõen, ebbõl adódóan is alacsony árfekvésûek. A piacon feltûnõen kedvezõ árú termékeket tehát eleve fenntartással kell kezelni.

Az alacsony színvonalú másolatok címkéje, csomagolása kezdetleges és beltartalmuk már ránézésre is árulkodó a szakemberek számára. Egyre több azonban az olyan hamisítvány, amely jó megjelenésû, és az eredetitõl nehezen megkülönböztethetõ – eltérõ szennyezéseik, segédanyagaik éppen ezért jelentenek fokozott veszélyt. Elõfordul, hogy az unión belül az áruk szabad áramlását kihasználva Európában nem engedélyezett termékek jelennek meg, vagy pedig a párhuzamos behozatal lehetõségeivel visszaélve egyesek illegális terméknek minõsülõ szereket importálnak.

Addig, amíg az engedélyezett, legális növényvédõ szerek szakszerû használata feltétlenül biztonságos, az illegális termékek alkalmazása komoly kockázatokkal jár:

• nem vizsgálták egészségügyi hatásukat, potenciálisan veszélyes és toxikus szennyezéseik, ellenõrizetlen melléktermékeik az alkalmazókra káros heveny vagy idült egészségi hatással lehetnek;

• a termés károsodhat, vagy akár meg is semmisülhet. Amennyiben a hamisítás igazolható, a felvásárló a terményt nem veheti át, azt teljes mértékben meg kell semmisíteni;

• az engedélyezetlen termék használójára a hatóság akár 5 millió forintos bírságot is kiszabhat;

• a hamisított termékekhez a gyártó vállalat nem ad szaktanácsot, háttér szervizt és nem vállal az áruért felelõsséget;

• a hamisított vagy illegális termékek bizonytalan összetétele és tulajdonságai miatt a betakarított termény ismeretlen és kivizsgálatlan maradékokat, bomlástermékeket tartalmaz és veszélyezteti a fogyasztók egészségét;

• a kivizsgálatlan szerek a környezet egyes elemeit rövidebb-hosszabb távon veszélyeztethetik, a környezeti elemekbõl az élelmiszerláncba is belekerülhetnek.



Az adatvédelemhez, a szellemi tulajdonhoz való jog sérülése, az ipar és általában a növényvédõ szerek megítélésének romlása akadályozza az innovációt és csökkenti a versenyképességet, mely hosszú távon igen komoly társadalmi hatással járhat.

A hamisítások növekvõ tendenciájának megállítására, visszafordítására nemzetközi és hazai összefogás egyaránt szükséges. Az Európai Növényvédõszer Gyártók Szövetsége (ECPA) együttmûködik az EU különbözõ intézményeivel, segíti a forgalmazókat és felhasználókat a hamis termékek alkalmazásának elkerülésében és támogatja a hatósági ellenõrzések szigorának erõsítését. Üdvözli az Európai Parlament azon javaslatát, mely szerint a tagállamoknak a növényvédõ szerek fenntartható fejlõdésével kapcsolatos nemzeti akciótervük keretében fokozottan kellene foglalkozniuk a hamisítás veszélyeinek kivédésével.

Az ipar ösztönzi az EU illetékes szerveit, egységesen szabályozzák a növényvédõ szerek párhuzamos behozatalának feltételeit, hogy a termelõk annak elõnyeit élvezhessék és ne kelljen kijátszásuktól tartaniuk. Az ipar felhívja a gyártó és forgalmazó láncok résztvevõit, hogy a hamisított, illegális termékekkel kapcsolatos információikat osszák meg a hatóságokkal és a növényvédõ szer iparral. Egyben felhívja az élelmiszerlánc résztvevõit, hogy szerzõdéseikben partnereiket a bevizsgált, engedélyezett szerek használatára kötelezzék.

(x)