Pannon minõségû búza kutatás-fejlesztési program

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományok Osztálya, az MTA Martonvásári Mezõgazdasági Kutatóintézete (MTA MgKI), valamint a Magyar Gabonaszövetség szervezésében a Pannon minõségû búza kutatás-fejlesztés program címmel november 14-én tudományos ülésszakot tartott Budapesten, az akadémia kupolatermében.

 

Az ülést Vancsura József a Magyar Gabonaszövetség elnöke nyitotta meg. Bevezetõjében hangsúlyozta, hogy nagy jelentõséget tulajdonít az akadémiának, az itt végzett munkának, hiszen a legújabb eredményeket innen tudják átvenni a magyar gazdák és a nemzet felemelkedését szervesen segíti tevékenységük. Az elnök valójában a nemzeti akadémiák alapításának alapgondolatát elevenítette fel...

Ezt követõen szakmai elõadók tekintették át a program alakulását. Az MTA MgKI fõigazgatója Dr. Bedõ Zoltán a Pannon búzaminõségi rendszer fejlesztésérõl, míg a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. (GK Kht.) fõigazgatója Dr. Matuz János a Nemesítési rendszer továbbfejlesztésérõl, a kemény endospermium szerkezetû, stabil sikér – és tésztaipari minõségû búzaformák elõállításából tartott elõadást. Szegeden a Pannon program eredményeként létrehozták a legjobb hazai és külföldi búzák keresztezésével olyan nemesítési alapanyagot, amelybõl várható hogy Pannon minõségnek megfelelõ fajtákat lehet majd nemesíteni. A nemesítési folyamatba is beillesztették azokat a mûszeres vizsgálatokat, amelyekkel kiválogathatók megfelelõ törzsek. Az élethez kenyér kell és ehhez jó búza, amelyre szüksége van a termelõnek, kereskedõknek, malmoknak, egész nemzetünknek. A szegedi búzák szinte kivétel nélkül a pannon prémium minõséget érték el, szemkeménységük a 60-as értékszám fölött helyezkednek el, kiõrlésben bizony fontos tényezõ, hogy minél több lisztet kaphassunk. Tömösközy Sándor az európai, kanadai és az egyesült államokbeli és a hazai kritériumrendszerek alapján alakította ki a pályázatban közremûködökkel az új Pannon búza minõségi követelményeit. A Pannon Extra és a Pannon Standard minõséget hamarosan szabadalmi oltalom védi, minõségi védjegye lehet majd a magyar gabonáinknak! Dr. Salgó András a NIR spektroszkópia módszerek felhasználásáról, a Pannon programban felhasznált és kidolgozott vizsgálati módszerrõl beszélt. A NIR vizsgálat gyakorlatilag egy igen egyszerû folyamat, hiszen egy üveg tégelybe betöltjük a mintát, majd a gépbe elhelyezve gyors, mindössze néhány percnyi várakozást követõen eredményt kapunk a nedves sikér, a keménység és a nyers fehérje százalékos megoszlásáról. A mûködése már ennél jóval bonyolultabb, de a legfõbb elõnye, hogy gyors, tiszta és nem szükséges a mûködtetéséhez laboratóriumi háttér. A mérési eredményeket a szemek roncsolása nélkül kaphatjuk meg. Dr. Láng László az MTA MgKI osztályvezetõje a búzatörzsek szelekciós rendszerérõl a korai és késõi generációkban megfigyelt eredményekrõl számolt be. Elkerülhetetlennek tartja azt, hogy a termelõk, a kutatók és a gabonaipar ne folytatna párbeszédet, hiszen mind a három csoport érdeke, hogy ismerje a másik igényeit. A gabonaiparban, mint minden más iparágban szintén folyamatosak a technológiai újítások. A felvevõ piac igényeit követve megváltoztak a felvásárlás követelményei is. Pótsa Zsófia egységes minõségû búzát szeretne látni a magyar termelõk között, pontosan úgy, ahogy az osztrák gazdák teremtették meg. Az egész országra kiterjedõ közel azonos minõségû búzával azt érték el, hogy az olasz tõzsdén is jegyzik az Ausztriából származó gabonát. Búvár Géza azonban más oldalról közelítette meg a kérdéskört, hiszen a hazai gabonáink gyakran olyan minõségi kategóriába tartoznak, amelyet más EU tagállamok saját rendszerükbe besorolni sem tudnak. A külföldi búzáknál a magyar búza minõsége messzemenõen jobb értékeket mutat. Ezt a minõséget azonban nem szabad lerontanunk, inkább az elõnyét kell kihasználnunk. Mind Pótsa Zsófia, mind Búvár Géza egyetértett abban, hogy nagy tömegû azonos minõségû búzával kell Magyarországnak a piacra lépnie. Rakszegi Mariann a búzák tartalékfehérje összehasonlítását és összefüggéseit, Ács Erika pedig a szegedi búzafajták komplex minõségi értékelésérõl tartotta az elõadását, amelyet a technológiai paraméterekkel vetett össze. Petróczi István a bonyolult agrotechnikai kísérleteit bemutatva, majd konklúzióként összegezte, gyakorlati nyelvre fordította eredményeit. Az õszi alap mûtrágya kijuttatásnál ügyeljünk a nitrogén, foszfor, kálium 1:1:1 arányának a betartására, tavasszal február végén, március elején a nitrogén javára eltolt majd csak 3:1:1 mennyiségre és hogy kalászhányás idején a nitrogén mellett ként is juttassunk ki. A tudományos ülésszak záró elõadásaként Árendás Tamás elmondta, hogy ahhoz, hogy Magyarország meg tudja teremteni az egységes búzaminõséget egy jól képzett, profi, gyakorlati termelésben jártas szaktanácsadói hálózatra van szükség, aki ismeri a piaci igényeket, az új fajtákat és nem árt, ha növényvédelmi munkákban is elmélyedt.

A több órás tanácskozáson a búzatermesztésünk legapróbb egységeit is kibontogatták a kutatók. Vancsura József a Magyar Gabonaszövetség elnöke záróbeszédében összegezte az elhangzottakat. Maga és a gazdák nevében megköszönte az akadémia és kutatóintézetek támogatását. Az új eredményeknek nagyon örül, hiszen a Pannon búza, majd a Búzakalász konzorciumban végzett munkák eredményei rövid idõn belül gyakorlatban is alkalmazható módszerekké válhatnak. Hamarosan új technológiákat, új búzafajtákat ismerhetünk meg.



Szilágyi Péter