Német - Magyar találkozó Szegeden

A programban a gaterslebeni Növénygenetikai és Kultúrnövény Kutatóintézet és több német egyetem, míg hazai oldalról az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézete, az MTA Szegedi Biológiai Központja, illetve a Gabonatermesztési Kutató Kht. vett részt. Dudits Dénes akadémikus, a szegedi Biológia Központ fõigazgatója nyitotta meg a munkaértekezletet, aki egyben a magyarországi munkálatokat is koordinálja. Magyarországon kimondottan a búza és a kukorica, míg a németeknél fõleg az árpa dominál, de a búza és a kukorica is szerepel a kutatott növények között. Ezen belül aztán a szárazságtûrés, komplex diagnosztikai vizsgálat, beltartalmi minõségi vizsgálatok bioetanol gyártás szemszögébõl a kukoricánál és a fuzárium kísérletekbõl áll össze a konzorcium.

A kétnapos elõadás sorozaton hideg-, és aszálytûrésért felelõs génkutatásról, különféle a stresszhatás alatt tanúsított viselkedésrõl valamint a búza betegségeinek genetikai hátterének eredményeirõl tájékoztatták egymást a német és magyar kutatók. Dr. Pauk János a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. Biotechnológiai Osztály vezetõje elmondta, hogy az osztályán ebbe a kutatásba illeszkedõ kutatást végeznek. A szárazságtûrés egyre jobban szerepet játszik a növénynemesítõk életében, ezért, hogy ezt a munkát gyorsítsák üvegházakban nevelik a búzákat a téli idõszakokban. Itt minden résztvevõ búzafajtát két kezelésben vizsgáltak és vizsgálnak most is. Optimális vízellátottság, illetve vízhiányos körülmények között. Számítógép-vezérelt öntözéssel, teljesen automatizált rendszerben növekednek a növénykék. Naponta fényképezik a növekedésüket és a mért adatokat folyamatosan gyûjtve, a két kezelési csoport teljesítményét összehasonlítják. Az így kapott eredményeket összevetve kiválasztják azokat a törzseket, amelyek között a legkisebb a különbség, hiszen ezeknek a kombinációknak értékes genetikai háttere lehet. A biotechnológiai laborban majd csak ekkor kezdik el a szárazságtûrésért felelõs géneket vizsgálni. Dr. Cseuz László a Búzanemesítési és Genetikai Osztály vezetõje a biotikus és abiotikus stressz hatások legfrissebb eredményeirõl tájékoztatott. A szegedi kutatóintézet kísérleti állomásán Kecskés-telepen az esõárnyékoló berendezést üzemeltetve, nagyon értékes adatokhoz juttatta a csoportot. A tenyészidõben onnan gyûjtött levélmintákat Dudits Dénes akadémikusék laborjába átszállítva az MTA Szegedi Biológia Központjában további laborvizsgálatokat végeztek, hogy meghatározzák, milyen gének felelõsek azért, hogy búzáink átvészelik, átvészeljék az aszályokat. Az aratást követõen a beltartalmi vizsgálatok következtek, hogy ezzel is alátámasszák a tenyészkerti vizsgálatok eredményeit. Nem csak átvészelni kell a növényeknek a szárazságot, de jó minõségû és mennyiségû termést is kell adniuk, hívta fel a komplex vizsgálat nehézségeire a professzor a figyelmet. A fuzárium kutatással foglalkozó Mesterházy Ákos akadémikus, a GK Kht. igazgatóhelyettese által kidolgozott fuzárium-vizsgálati módszerekkel nem csak a szegediek dolgoznak, hanem már a német kutatók is. A rezisztencia nemesítéssel foglalkozó szakember bemutatta, hogy nylonzacskó alatt fertõzve kísérleti parcelláiban kétféle eredményt is egyszerre tud vizsgálni. A teljesítmény kísérletek mellett, a zacskó alatt tökéletes körülményeket alakítanak ki a gomba számára. Az itt talált betegség ellenálló törzsekkel szintén tovább dolgoznak kollégái, hogy megtalálják az ellenállóságért felelõs gént.

Jó hírnek számít, hogy a két nagy nemesítõ ház a martonvásári és a szegedi kutatóintézet újra együtt dolgozik és szintén jó volt hallani, hogy találtak olyan magyar fajtákat is, amelyek sokkal jobban viselik az extrém idõjárási viszonyokat. Dr. Cseuz László elmondta, hogy vannak nagyon jó tulajdonsággal bíró törzsek, amelyek a késõbbiek folyamán válhatnak majd csak fajtává (GK 11-05, GK 16-07, GK Göncöl), de azt sem hallgatta el, hogy a szegediek egyik legjobb fajtája a GK Kalász is rendelkezik ilyen adottságokkal. Hasonlóan kiemelkedõ rezisztenciával bír még a GK Békés, a GK Csillag, a GK Verecke, a GK Csongrád vagy a GK Garaboly is.

A kutatási programtól azt várják, hogy sikerül feltérképezni a magyar búzák génállományát, majd keresztezések révén olyan búzákat állíthatnak elõ, amelyek jól tûrik az extrém idõjárási viszonyokat. Betegség-ellenállóságukkal csökkenhetnek a növényvédelmi munkák ráfordításai is!

S mit jelenthet ez röviden összefoglalva? Azt hogy a hazai nemesítõházak által elõállított vetõmagokkal versenyképesek maradhatunk, a magyar búza piaca biztosított az Európai Unióban.

Szilágyi Péter, Gabonatermesztési Kutató Kht.

www.gabonakutato.hu