Zöldség- és aprómag-vetõ gépek a gyakorlatban

A különbözõ fajtájú, méretû és alakú, igen eltérõ ezermagtömeggel jellemezhetõ magvak vetése a gépekkel szemben számos „szigorú” követelményt támaszt, amelyeket a direkt ilyen célokra kialakított zöldség- és aprómag-vetõ gépek – a köznyelvben használtan: precíziós kertészeti vetõgépek – biztosítanak. A széles (45–76,2 cm) sortávolságú növények (pl.: cukorrépa, kukorica stb.) magvainak vetésére használt szemenkénti vetõgépekhez képest ezeknél a vetõgépeknél lényeges eltérés az, hogy keskenyebb sortávolságokban, iker vagy többes (sok esetben tandem) sorokban kell a megfelelõ munkaminõségi mutatókat (pl. a hosszirányú vetésegyenletességet, a vetési mélységegyenletességet, a keresztirányú adagolási pontosságot) biztosítani. Az is lényeges eltérés, hogy míg a kapásnövényeket kizárólag síkmûvelésben termesztik, a zöldségfélék többségénél ágyásos vagy bakhátas mûvelést alkalmaznak.

A vetés technológiai mûvelete

A „kertészeti vetés” munkamûveletének jó minõségû kivitelezéséhez elengedhetetlen a megfelelõen átmunkált, a talaj felsõ 8-10 cm-es rétegében aprómorzsás, laza kertészeti-vetõágy kialakítása. Ezen technológiai munkamûveletre a különbözõ lazító+porhanyító+simító+visszatömörítõ talajmûvelõ eszközökkel felszerelt (kombinált) magágykészítõ gépek, ill. az alapmûvelések után alkalmazott rotációs talajmarók a legalkalmasabbak. A talajnedvesség megõrzése, valamint az energiatakarékosság szempontjából elõnyösek az olyan mûveleti gépkapcsolások (pl.: talajmaró+ágyáskészítõ+vetõ gépkombinációk), amelyekkel a vetéssel egymenetben több munkamûvelet elvégzésére nyílik lehetõség.



A zöldség- és aprómag-vetõ gépek egyedi vetõegységekbõl épülnek fel, amely vetõegységek (az egyes vetõkocsik) önállóan végzik a magvak kijuttatását. A különbözõ szerkezeti egységbõl összeállított soronkénti vetõkocsik egyszerre több technológiai mûveletet is elvégeznek:

• a talajfelszín elsimítása, a rögök félreterelése a vetõsorokból az állítható rögterelõvel;

• a talaj vetõsávjának elõtömörítése a mellsõ tömörítõ kerékkel;

• a vetõbarázda kialakítása a különbözõ csúszócsoroszlyákkal;

• a vetõmagvak kiadagolása a vetõszerkezetbõl a barázdába, vetõmag-pótlás a magtartályból;

• a magvak lenyomása a barázdafenékre a keskeny magnyomó kerékkel;

• a vetõmagvak lezárása, a barázda betakarása, feltöltése a magtakarókkal;

• a talajfelszín elmunkálása, visszatömörítése a hátsó tömörítõ kerékkel.



A vetõgépek általános felépítése

A zöldségfélék vetõgépei függesztett kivitelben készülnek, az üzemeltetõ erõgéphez hárompontos függesztõ berendezéssel kapcsolódnak. A gépek vázát zártszelvényû gerendely képezi, de a sûrûsoros, tandem kivitelû gépeken két gerendely is megtalálható. A gépek gerendelyeihez – könnyen oldható – kengyelekkel és tartóbilincsekkel az egyes vetõelemek (vetõkocsik) vannak felerõsítve. Egy-egy vetõelem önállóan végzi a vetést, így a kézi változatokban 1–2; az egytengelyes kertitraktorokra függesztett változatokban 1–4; míg a nagyobb munkaszélességû gépeknél 3–18 elem – ez tandem elrendezésben 32-soros is lehet – közös vázra kapcsolása képezi a vetõgépet. A vetõkocsik többségénél – a jobb, egyenletesebb talajkövetés és a pontosabb vetési-mélységtartás érdekében – paralel-tandem felfüggesztést alkalmaznak, de az egyszerûbb gépeknél a csuklós-karos vagy a paralelogramma felfüggesztésû vetõelemek találhatók meg. Az egyedi vetõkocsik egy-sor, iker-sor vagy hármas-ikersor vetésére alkalmas magadagoló szerkezettel vannak ellátva, így a gépek a sûrûsoros (min. 50 mm sortávolságú) vetésre, valamint a sávos (szórt)vetésre is alkalmasak. A magadagoló szerkezetek alatt elhelyezett vetõbarázda-nyitó csúszócsoroszlyák – a kívánalmaktól függõen – egysoros, ikersoros vagy háromsoros maglehelyezést tesznek lehetõvé. A különbözõ kialakítású sornyitó csoroszlyák választéka lehetõvé teszi, hogy a termelõ – a megfelelõ magadagoló szerkezettel kombinálva – azt a sor- és tõtávolság elrendezést, ill. tõsûrûséget válassza, amellyel a célnak megfelelõen tudja befolyásolni a termesztendõ növény tenyészterületét és méretét. A gépek vetõelemeire szerelt ékalakú rögterelõk eltávolítják a vetõsorba esõ rögöket és a talajfelszín utólagos simítását is elvégzik. Az egyes vetõelemek mellsõ talajtömörítõ kereke gumiborítású Farmflex vagy (sima) acélhengeres kivitelû, míg a hátsó tömörítõ kerék – az elõzõkön kívül még – konkáv tömörítõ kerék, rácsos pálcás henger is lehet. A sávos és ikersoros vetéseknél széles (gumiborítású vagy acélhengeres) tömörítõ kerekek zárják le a talaj felszínét. A gépek vetõelemei keskeny kialakításúak, így biztosítva az iker-soros vetésnél megkívánt agrotechnikailag optimális sortávolságok beállításának lehetõségét.

A „kertészeti” vetõgépek vetõ/adagoló szerkezeteit a járókerekekrõl lánc(le)hajtások (elõtéttengely és több fokozatú hajtómû közbeiktatásával) biztosítják. A különbözõ lánckerekek áttételeinek változtatásával, a hajtómû fokozatok átállításával a megkívánt tõtávolságok – széles tartományban és sok fokozatban – állíthatók be. A járókerekek felszerelése, áthelyezhetõsége – a más szemenkéntvetõ gépektõl eltérõen – biztosítja, hogy a zöldség és aprómag vetése nemcsak a síkmûvelésû termesztésnél, hanem ágyásos és bakhátas mûvelés esetében is megoldható.



Magadagolók, vetõszerkezetek

A zöldségfélék vetõgépeinek magadagoló/vetõ szerkezeti egysége mechanikus vagy pneumatikus rendszerû lehet. A hazai gyakorlatban a mechanikus rendszerûek közül a palástcellás, a lyukszalagos és a merítõkanalas (kanalas-sejtes) megoldások az elterjedtebbek. A pneumatikus rendszerû vetõszerkezettel rendelkezõ gépek között a szívólégárammal mûködõ, a kettõs-pneumatikus (szívó-nyomó légárammal mûködõ) vetõszerkezetek az ismertebbek. A pneumatikus vetõszerkezetû gépek mûködéséhez szükséges vákuumot (ill. légnyomást) az üzemeltetõ erõgép TLT-jérõl meghajtott ventilátor biztosítja.

A vetõgépek legfontosabb szerkezeti egységei a magadagoló szerkezetek. Ezek a

• palástcellás rendszerûeknél: a vetõtárcsa palástján kialakított különbözõ számú és nagyságú cellával ellátott celláskerekek a maglesodró hengerrel, valamint a magkilökõ lemezzel;

• a lyukszalagos rendszerûeknél: a végtelenített (gumi/textil betétes) szalagok, amelyek különbözõ átmérõjû és számú furatokkal ellátottak;

• a merítõkanalas megoldásoknál: a haladási irányra merõleges tengelyû (forgó) tárcsára szerelt fix vagy vezérelt mozgást végzõ kanál alakú sejtek;

• a szívó légárammal dolgozó rendszereknél: a lapos (sík) vetõtárcsák, amelyek különbözõ (0,5–3,0 mm) átmérõjû és (18–120 db) furatszámú furatokkal rendelkeznek, valamint külön lesodró választja le a magvakat;

• a kettõs-pneumatikus vetõszerkezeteknél a szívó-oldali keskeny vetõtárcsák különbözõ furatokkal (furatsorokkal), valamint a nyomó-oldali magleválasztó és tisztító rendszerek.



Valamennyi vetõszerkezet fontos jellemzõje a magadagolási intenzitás, a magadagolás sebessége, amely nagyban befolyásolja a vetõgépek üzemeltetési sebességét. Az egyes magadagoló szerkezetek esetében – a munkasebességtõl és a kivetendõ mag megkívánt sûrûségétõl függõen – az adagolási intenzitás nagyon különbözõ. Ezen mérõszám – a magadagolási intenzitás – értékei 3,6 km/h (1 m/s) munkasebességnél ~ 4–12 db mag/sec, míg 7,2 km/h (2 m/s) üzemeltetési sebességnél ~ 20–50 db mag/sec közötti is lehet. Általánosságban: a mechanikus magadagoló szerkezetek a nagyobb méretû magvakat a kisebb sebességek esetén, míg a (kettõs) pneumatikus vetõszerkezetek inkább az apróbb magvakat nagyobb sebességek esetén kedvezõbben vetik ki.

A vetõgépek választéka

A kertészeti vetõgépek választékának hazai vonatkozásában a mechanikus és a pneumatikus adagoló szerkezeti rendszerû zöldség- és aprómag-vetõ gépek is megtalálhatók. A mechanikus rendszerû adagolókkal rendelkezõ gépek egyszerûbb kivitelükkel és jelentõsen kisebb gépárakkal „bírnak” a pneumatikus vetõszerkezetû gépekkel szemben.

A gépválasztékban a német ACCORD Miniair (S) speciális zöldségvetõ gépeivel – 3–24 sorok között – síkmûvelésû-, ágyásos- és bakhátas-termesztés esetén is kivethetõk az apró magvak. A gépek kettõs pneumatikus rendszerû vetõszerkezetéhez 29 tárcsasorozat rendelhetõ alá – ez 19 különbözõ növény aprómagvait takarja –, egysoros és ikersoros változatokban, 36 tõtávolság beállítási lehetõséggel. A ventilátor vákuumának hatására a furatokra tapadt magvakat – a többes adagolást gátló maglesodró után – a vetõtárcsa alsó pontjánál az ún. atmoszféra fúvóka választja le a vetõtárcsáról és hullatja azokat a magbarázdába. Ezután közvetlenül, egy másik fúvóka – nyomólevegõvel – megtisztítja a furatokat az esetleges léha és törött magvaktól. A vetõgépeket merev és hidraulikusan felhajtható gerendelyekkel, sávos mikrogranulátum kijuttató adapterekkel is kínálja a gyártó.

A francia RIBOULEAU gyártmányú Monosem MS modellek 2–18 soros változatokban, kettõs pneumatikus vetõszerkezettel, 1,2–6,6 m munkaszélességben készülnek. Vetõtárcsáik 18–180 furattal,  0,5–2,5 mm furatátmérõvel rendelkeznek, a minimális sortávolság 14, ill. 20 cm lehet, a tõtávolságok 1,0-35,5 cm között állíthatók be. A vetõgépek tömege 300–1850 kg közötti és Microsem inszekcitid kijuttató berendezésekkel is felszerelhetõk.

A lengyel vetõgép-gyártók mechanikus vetõszerkezetû kanalas-sejtes – Rolmasz-KRUK – és a lyukszalagos – Weremczuk-ALEX – gépeikkel vannak jelen a piacon. A vetõgépek a kézi egysoros kiviteltõl 12-sorosig készülnek, minimális sortávolságuk 25 cm, vetõmag-ládáik ûrtartalma ~ 0,45 l, teljesítményigényük max. 40 kW.

Az angol Stanhay Webb Ltd. nagy pontosságú lyukszalagos (Stanhay Robin 870, 985) és kettõs pneumatikus vetõszerkezetû (Singulaire 785) aprómag-vetõ gépeket is gyárt. Legújabb fejlesztésük a Stanhay Star kettõs pneumatikus vetõszerkezete 1-2-3- és 4-ikersorban képes az aprómagvak kiadagolására. A 12 vetõkocsiból felépülõ vetõgép soronként 2 literes magládával rendelkezik, sormûtrágyázó és mikrogranulátum kijuttató adapterekkel is felszerelhetõ, merev és hidraulikusan felhajtható gerendelyes változatai vannak.

A zöldség- és aprómag-vetõ gépek legnagyobb választékát az olasz gépgyártók kínálják. A vetõgépek 2–28 vetõegységbõl épülnek fel, és az egyes változatok kettõs pneumatikus vetõszerkezettel, merev vagy hidraulikusan felhajtható gerendellyel készülnek. Közülük az AGRICOLA ITALIANA vetõgépei minden zöldségféle precíziós vetésére alkalmasak. A vetés paramétere és a gép szerkezeti összeállítása teljes egészében a zöldségféle, ill. a gazdálkodó igényeihez igazítható. Szerkezeti kialakításuk lehetõvé teszi a vetõegységek (vetõkocsik) egyszerû, könnyû mozgathatóságát, biztosítva ezzel a megfelelõ sortávolság könnyû beállítását. A vetõkocsik szóló, ikersoros és tandem ikersoros kivitelben készülnek, így a vetett sorok száma sokféleképpen variálható, a központi (Norton) váltómû biztosítja a könnyû és gyors fokozatváltást, lehetõvé téve ezáltal az egyszerû tõtávolság állítást. A vetõgépek 39–59 kW motorteljesítményû univerzális erõgépekkel üzemeltethetõk.

Az olasz GASPARDO Olympia, Orietta, V20, V12 és V5 precíziós vetõgépei 2–12 vetõegységes kivitelben, kettõs pneumatikus adagoló rendszerrel az aprómagvak igen pontos kiadagolására képesek. Közülük a V5 típusokat az extra igényességû ikersoros vetéshez fejlesztették ki. Egy-egy vetõkocsin kettõ (TWIN típus) vagy három (TRIS típus) elem található meg, így a vetõkocsik ikersoros vagy triplasoros vetésre alkalmasak úgy, hogy minden sornak külön magtartálya és vetõtárcsája van. A felszerelhetõ vetõkocsik száma max. 8 db. A Twin vetõelemek esetén az ikersorok távolsága 5–10 cm között állítható, Tris vetõelemek esetében a triplasorok közötti sortávolságot 5,0–7,5 cm között lehet beállítani. A meghajtó (talaj)kerekek függõlegesen 20 cm-ig állíthatók bakhátba történõ vetéshez.

Hasonló paraméterekkel rendelkeznek az olasz SFOGGIA Calibra és Delta vetõgépei is. A Calibra vetõegységei változtatható sorszámúak, így pontosan a növénykultúrák igényeihez igazíthatók. Tagonként 1-soros, a 2-soros Twin és a 3-soros vetést végzõ Tris kivitel is kiválasztható. A vetõegységek rendelhetõk tandem kivitelben – dupla vetõtaggal, 6–14 cm-ig állítható sortávolsággal – és Trio kivitelben egységenként három vetõtaggal. A vetés tõtávolsága 0,92–27,07 cm között választható meg. Opcióban rendelhetõ tartozékok: nyomjelzõ (kézi, mechanikus, automatikus, hidraulikus mûködtetésû), mennyiségszabályzós mûtrágya- és mikrogranulátum-szóró, több fajta tömörítõ-kerék, teleszkópos gerendely stb.

A hazai gyártók közül a VARGA Gép- és Készülékgyártó Kft. kézi (G-1) és gépi (GSZV) kanalas rendszerû vetõgépeket gyárt. Az egyes vetõkocsikból 2–12-soros vetõgépek állíthatók össze, és egy géphez 11 garnitúra, különbözõ nagyságú és alakú kanáltípus tartozik. A vetõegységek karos (csuklós) felfüggesztésûek, a vetési mélység 0–10 cm között fokozat nélkül állítható be. A csúszócsoroszlyák által nyitott vetõbarázdát takarólemez tölti fel, és egy gumikerék tömöríti vissza a vetõsávot, amely (egyben) a kanalas adagolótárcsát lánckerékáttételen keresztül hajtja meg. Az egyes tõtávolságok a kanalas kelyhek számával (ez egy tárcsánál max. 24 db lehet) és a lánckerék meghajtás áttételével 2,5–100 cm között állíthatók be. Az egyszerû és könnyû építésû gép teljesítményigénye – a vetõegységek számától függõen – 10–28 kW.

Vezérelt kanálkelyhes adagolókat épít gépei vetõszerkezetébe a HERMEX Gépgyár és Kereskedelmi Kft. is, amely típus a jól ismert Nibex elterjedt változata. A Hermex 100 típusú gépek 3–18 db vetõegységbõl épülnek fel, függesztett és féligfüggesztett kivitelûek, a kanalas vetõtárcsák meghajtását a járókerekek biztosítják.

A hazai gyártók közül a DELTAGRO Kft. átemelõ lyukszalagos és kettõs pneumatikus vetõgépeinek különbözõ (2–10 soros) változatait Multi-Vet precíziós vetõgép család típus alatt gyártja, ill. forgalmazza. A gépek elemenkénti vetõszerkezeti hajtással, vagy központi meghajtással is készülhetnek.



Gépbeállítási ajánlások, üzemeltetési tanácsok:

• a vetõegységeket (vetõkocsikat) a megkívánt sortávolság – illetve osztástávolság – szerint szereljük fel a gépek gerendelyére;

• az egyes vetõegységeket a feladatuknak megfelelõ – 1-2-3-soros, vagy sávos csoroszlyákkal lássuk el;

• a vetõegységek felszereltsége a kivetendõ maghoz – annak agrotechnikailag megkívánt optimális igényeihez – igazodjon;

• a mechanikus vetõszerkezetû gépeknél a kivetendõ mag méretének/alakjának megfelelõ celláskerék, lyukszalag, illetve kanalas tárcsa kerüljön beépítésre és azokhoz a megfelelõ lesodrót, kilökõ éket alkalmazzunk;

• a pneumatikus vetõszerkezetû gépeknél a vetõmaghoz igazodó (furatszámú és furatátmérõjû) vetõtárcsát, vetõdobot építsünk be, és a maglesodrókat elemenként – több próba alapján – állítsuk be. A megfelelõ adagoló szerkezetek kiválasztásához a gépek kezelési utasításában részletes útmutatás található meg;

• a kettõs pneumatikus vetõszerkezetû gépek esetében – a kivetendõ magfajtának megfelelõen állítsuk be a vákuumot, illetve a túlnyomást. (Lásd: gépek kezelési utasítása);

• a megkívánt tõtávolságokat az adott vetõgép lánckerék, fogaskerék, vagy variátoros ékszíjtárcsa áttételének módosításával lehet beállítani. Beállítás után felszíni próbavetéssel ellenõrizzük annak helyességét;

• a vetési mélységet szintén elemenként lehet beállítani. Erre a gépeken fokozat nélküli (csavarorsós), vagy 2,5–5,0 mm-es fokozatokban van lehetõség;

• a vetõgépek üzemeltetésére – a tõtávolság és a magadagolási intenzitás figyelembevételével – az adott vetõmagtól, az adagolószerkezettõl függõen 3–6 km/h ajánlható.

 



Mûszaki jellemzõk

Az elmúlt év elején jelent meg a „Mezõgazdasági gépek katalógusának adatbázisa 2007” on-line kiadvány, amely a piacon kapható mezõgazdasági gépeket, közöttük a zöldség- és aprómag-vetõ gépeket is – fõbb mûszaki adatokkal, forgalmazókkal és árakkal – tartalmazza. A gépkatalógusban öt ország 12 gyártójának 21 alaptípusú zöldség- és aprómag-vetõ gépe található meg, s közel 350 különbözõ felszereltségû változata közül választhatnak a felhasználók. Az táblázatban néhány, az országban használt – jelenleg is forgalmazott – zöldség- és aprómag-vetõ gép fõbb mûszaki jellemzõi és hazai forgalmazói találhatók meg.

Dr. Fûzy József