AcidBuf, a bendõpufferek új generációja

Minden szakember hallott már a bendõacidózis rostemésztésre gyakorolt hatásáról. A bendõ pH-jának savas irányba való eltolódásával járó kártételek mértékét Wales és társai kísérletének eredményei igen jól mutatják (1. táblázat). A táblázatban látható, hogy a bendõ pufferelése pH 6,1 körüli értékre szignifikáns javulást eredményezett a rostemésztés hatásfokában, a kiindulási, pH 5,6 körüli tartományhoz képest.

Köztudott az is, hogy ha nem tudjuk fenntartani az állandó pH értéket a bendõben, akkor a magas tejhozamú teheneknél metabolikus rendellenesség és alacsonyabb szintû termelés jelentkezhet. A keményítõ a bendõben lévõ microorganizmusok által tejsavra bomlik le és ezáltal a bendõ pH-ja csökken, amely acidózist eredményezhet. A termelés nagymértékû javulása észlelhetõ az olyan etetési stratégiák alkalmazásával, melyek a bendõben 5,8–6,2 pH értéket eredményeznek.

Ezek a felismerések voltak azok, amelyek elindították a bendõpufferek újabb generációjának kifejlesztését. Az írországi CelticSea cég is ezt a felismerést követve fejlesztette ki az AcidBuf nevû termékét, mellyel hatékonyan és hosszú távra kontrolálhatjuk a bendõ pH-ját.

Egy hatékony bendõpuffertõl megköveteljük, hogy tartsa a bendõ pH-ját 5,8–6,2 között, mert ez a bendõ optimális pH szintje. Legyen magas pufferkapacitása és savmegkötõ képessége hosszú ideig tartson. Növelje a bendõ hatékonyságát, de legyen biztonságos és természetes. Nem utolsó sorban, alacsony mennyiségben kelljen bekeverni.

Az Acid Buf-ot tengeri algák elmeszesedett vázából állítják elõ, az ír és az izlandi partok mentén kitermelt nyersanyag tisztításával és darálásával. Az algák kitermelése a tengerfenék tiszta, szennyezetlen vizébõl történik, amely gazdag természetes ásványokban (Ca, Mg).

Régóta használják bendõpufferként a kérõdzõk takarmányozásában, de hatásainak mélységét csak nemrégiben sikerült pontosan felmérni.

Méhsejtes szerkezetének köszönhetõen rendkívül nagy a kötési felülete, ezáltal nagy a pufferkapacitása. Legnagyobb aktivitását a bendõ fiziológiás pH tartományában fejti ki (5,8–6,2), ezáltal ideális bendõpuffer. Ezen kedvezõ tulajdonságai miatt az AcidBuf hosszú ideig stabilizálja a bendõ pH-ját, a hatékonyabb bendõmûködés és a termelés növelése érdekében.

A Stellenbosch Egyetemen kutatták a takarmányban adagolt AcidBuf hatását a tejelõ tehenek tejtermelésére, a tej összetételére, ill. a bendõ egyéb paramétereire, nagy abraktartalmú fejadagok esetében. Erre két kísérletet állítottak be:

1. Termelési kísérlet

Korai laktációs stádiumban levõ állatokat válogattak ki egy tehenészet állományából. Az állatok 70 napon át a kísérleti összetételû takarmányt kapták. Mérték a napi termelést, ill. hetente vizsgálták a tej fehérje-, zsír- és laktóztartalmát. Az állatok testtömegét mérték, ill. kondíciójukat pontozták a 0., 28., 56. és 70. napon. Ezen kívül regisztrálták a napi szárazanyag felvételt is. Egy magas abraktartalmú fejadagot állítottak össze az állatok számára, mely potenciálisan acidotikus. A kísérleti fejadagba az AcidBuf-ot a mész részbeni kiváltásával illesztették be. A kontroll fejadag nyersfehérje-tartalma 17%, az NDF 26%, az NFC 46,8% volt, a szárazanyag %-ában kifejezve.

Tisztán kitûnik a táblázatból, hogy a tejtermelés szignifikánsan emelkedett az AcidBuf hozzáadásának hatására, ezzel együtt a tej zsírtartalma is magasabb lett. A tej fehérjetartalma is emelkedett, igaz kisebb mértékben. Az is elmondható, hogy a kísérlet végére (a laktáció 70. napjára) a résztvevõ összes tehén pozitív energiastátuszba került.

2. Metabolikus kísérlet

A bendõtartalom pH-ját folyamatosan mérve és bizonyos idõközönként abból mintát véve (illózsírsav-, és nitrogén meghatározás céljából), figyelték az állatok anyagcseréjét. A különbözõ fejadagokat bendõfisztulával ellátott Holstein-Fríz tehenekkel (110-130 DIM) etették. Minden állat 22 napon át kapta az egyes takarmányokat, amit 8 napos adatgyûjtési idõszak követett. A bendõ pH-ját 4 napon át 10 percenként mérték egy bendõbeli készülékkel. A bendõfolyadékból mintát vettek 2 órával a reggeli etetés elõtt, majd 2, 6, ill. 10 órával az etetést követõen.

A bendõ pH-jának folyamatos figyelése azt mutatta, hogy az etetés után kezd savasodni a bendõ. A legalacsonyabb értékek a 2. etetés után voltak mérhetõk. Az Acid Buf hozzáadására az állatok átlagosan 0,34 egységgel magasabb pH-val reagáltak.

A kísérletekbõl az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:

A bendõ átlagos pH-jának növelése nem csak a rostok emészthetõségét növeli, ahogy azt Wales és munkatársai igazolták 2004-ben, hanem befolyásolják a tejtermelést és a tej minõségét is. Ha koncentrált TMR-t etetünk, adjunk AcidBuf-ot az állatoknak, mert az segít beállítani a bendõ-pH-t, így biztosítható a maximális tejtermelés.

Az Acid Buf kiegészíti az állatok természetes belsõ szabályozási rendszerét, segítve a túlzott savtermelés pufferelését és ezzel egy stabil, jól mûködõ bendõkörnyezetet teremt.

Dr. Jakab Gábor

NOACK Magyarország Kft.