Szeszipari melléktermékként keletkezõgabonatörköly takarmány- és tápanyagkénti felhasználása

Közép-Európa legjelentõsebb szeszgyártó üzeme a Gyõri Szeszgyár meghatározó piacrészesedéssel rendelkezik a magyar gyógyszeriparban, de vegyipari és élelmiszeripari felhasználók körében is jelentõs piaci részesedéssel bír. 2005-ben beszállítójává vált több üzemanyagcélú felhasználónak, mind a magyar, mind az európai piacon. A szeszgyártás céljából melaszt használ fel, de az utóbbi idõben gabonafeldolgozó kapacitással is bõvült. A magas keményítõ tartalmú növények, búza, kukorica keményítõ tartalmát használják fel alkoholgyártásra. A melléktermékként keletkezõ törkölyt a mezõgazdaságban értékesítik. A gabona alapú alapanyagoknak fontos az elõkészítése pl. a bioetanol elõállítása céljából. A gabonaagvakban glükóz összetett formában, keményítõ alakban van jelen. A keményítõ a magasabb rendû növények tartalék tápanyaga, mely sok élelmiszer alkotó része.



A gabonacefre gõzölése

A szeszgyártás egész kukoricaszemekbõl, csirátlanított kukoricából, kukoricadarából, elõáztatott gabonából, vagy a gabonáknak keményítõ gyári technológiai folyamán keletkezett keményítõ tartalmú melléktermékébõl indulhat ki (ábra). A magvak sejtfeltárását és az elcsirízesítését szakaszosan, vagy folyamatosan nyomás alatti gõzöléssel végzi. A feltárt oldatba vitt keményítõ cukrosítását szakaszos és folyamatos módszerrel maláta, vagy enzimkészítmények felhasználásával végzi. A malátával, illetve enzimmel dolgozó eljárások között csak a cukrosítás paramétereiben van különbség. A megfelelõen elõkészített gabonacefrét beoltják oltó élesztõvel. A cefre leerjedéséhez kb. negyven órára van szükség, melyet a cukor bomlási sebessége határoz meg. Az így elõállított etilalkoholt (szeszt) lepárolják, a maradék moslékban visszamarad az értékes tápanyag, melyet a gabonamagvak tartalmaztak, mivel erjesztés során a magvaknak csak a keményítõ tartalmát használtuk fel alkohol elõállításra. Látható, hogy a cefre az erjesztés után értékes tápanyaggal rendelkezik.



Gabonacefre felhasználása takarmányozási célból

A moslékot közvetlenül is felhasználhatjuk pl. szarvasmarhák takarmányozására, de környezetvédelmi megfontolások és a keverék takarmány gyártás eredményeként ma már a nagyipari gabona szeszgyártás moslékát takarmánnyá dolgozzák fel. A feldolgozás után kapott szárított moslék 92–93% szárazanyag-tartalmú. Ezért jól tárolható és szállítható. A gyártás során 1 tonna kukoricából megközelítõleg 0,3 tonna szárított gabonatörköly keletkezik, amely fehérjében és vitaminokban gazdag, értékes takarmány, mely hasznosítható az állattenyésztésben és a talaj tápanyagpótlásban. Mint tudjuk a takarmányok két alapvetõ összetevõbõl, vízbõl és szárazanyagból épülnek fel. A szárazanyag a takarmány táplálóanyagainak összessége magában foglalva a takarmánynak mind a szerves, mind a szervetlen táplálóanyagait.

A takarmányként történõ felhasználás során a szarvasmarháknál takarmánykeverékben maximum 20%, sertések hizlalásánál 10%-os mennyiségben lehet adagolni. A nedves õrlésû eljárás során kapott gabonatörköly értékes anyagokat tartalmaz, mely magas gluténtartalma miatt az élelmiszeriparban is felhasználható.

Cefre tápanyagtartalma

A gabonatörköly, valamint a belõle elõállított komposztált törköly beltartalmát mutatja a táblázat.

Összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a gabonatörköly értékes nitrogén, foszfor továbbá mikroelem forrásként használható fel. A friss törköly és a komposztált törköly között látható a beltartalomban lévõ különbség, ami részben magyarázható a magasabb szárazanyag-tartalommal. A friss törkölyhöz képest a komposztált törkölynek jóval magasabb a vas- és a magnézium- tartalma.



Gabonacefre felhasználása takarmányozási célból

Takarmányozási szempontból megvizsgáltuk a kukorica törköly további beltartalmi értékeit, a kapott beltartalmi értékeket mutatjuk be az alábbi adatokban. A kapott értékek jól mutatják a nyersfehérje, a nyers zsír és a nyers rost tartalmát.



A kukoricatörköly átlagos beltartalmi paraméterei:

Szárazanyag % 30,0

Nyersfehérje % sz.a. 15,0

Nyerszsír % sz.a. 8,5

Nyersrost % sz.a. 13,5

Nyershamu % sz.a. 2,5

N-mentes kivonat % sz.a. 60,5

Nettó energia létfenntartás (Nem) MJ/kg sz.a 8,0

Nettó energia súlygyarapodás (Neg) MJ/kg sz.a. 5,3

Nettó energia tejtermelés (Nel) MJ/kg sz.a. 7,5

Metabolizálható fehérje Energiafüggõ (MFE) g/kg sz.a. 114

Metabolizálható fehérje Nitrogénfüggõ (MFN) g/kg sz.a. 96



A törköly nitrogéntartalmú anyagai együttesen a nyersfehérjék, melynek mennyiségét – technológiától függõen – az élesztõ tovább növelheti. A törkölyben a nitrogénmentes kivonható anyagok jelentenek nagyobb %-ot, mint a cukrok, szerves savak, keményítõ, inulin és a hemicellulóz, cellulóz oldható része.

A friss törköly pH értéke 5,0 körüli. Néhány napi állása következtében a pH fokozatosan csökken. Ezt a takarmányadagolásnál figyelembe kell venni. A törköly tárolására nagy gondot kell fordítani. Tárolható a szilázsokhoz hasonlóan falközi silókban vagy az úgynevezett hurkában.

A törköly a „hurkás” tartósítási módszerrel, önmagában, kiválóan eltárolható hosszú hónapokig. Ez irányban folytatott tárolási kísérletek bizonyítják, hogy romlásmentesen a beltartalmi értékek csökkenése nélkül tárolható. A hurkában tartott törköly megfelelõ szárazanyag-tartalommal rendelkezik, beltartalom tekintetében nagyon jó energiatartalmat biztosít, a nyersfehérje tartalma egy kissé elmaradt a szabványostól. Ásványi anyag tartalmát vizsgálva a szabványoshoz képest magasabb Ca-tartalommal bír, a P-tartalma kissé alacsonyabb. Takarmányozás tekintetében nitráttartalma elhanyagolható. Az összes savtartalomból arra lehet következtetni, hogy a szeszipari melléktermékben még viszonylag több könnyen erjeszthetõ szénhidrát található.

 

A cefre tápanyagtartalma talajtrágyázási célra

A gabonatörköly és a belõle elõállított komposztált törköly beltartalmát mutatja a táblázat. Összetételét vizsgálva jól látható, hogy a nitrogéntartalma, illetve a fehérjetartalma jelentõs. Ez a nitrogéntartalom a talajokban jól hasznosítható formában biztosítja a növények nitrogénigényének kielégítését. Hasonlóan a foszfortartalom is jelentõs átlagban, 1% körüli mennyiségben található. A tápelem-arányokat vizsgálva a kálium kis mennyiségben áll rendelkezésre. A magnézium a további értékes anyag. Jelentõs vastartalommal rendelkezik a komposztált törköly. A réz- és a cinktartalom kisebb mennyiségben, de növénytáplálás szempontjából megfelelõ arányban található meg.

Prof. Dr. Szakál Pál egyetemi tanár

–Turóczi Zoltán értékesítési menedzser