MENÜ

A burgonya baktériumos betegségei

Oldalszám: 38-40
2014.04.10.

A burgonyában elõforduló zárlati baktérium kórokozók és az alkalmazandó növény-egészségügyi elõírások

 

 

A burgonya az Európai Unióban stratégiai növénynek számít, amely növény-egészségügyi szempontból is nagyon fontos.

A baktériumos hervadás és barna foltosság (kórokozó: Ralstonia solanacearum), valamint baktériumos hervadás és gyûrûs foltosság (kórokozó: Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus) betegségek bakteriológiai szempontból a burgonyára vonatkozó magyar és az EK növény-egészségügyi szabályozás súlyponti részét képezik.

E két betegség számos közös vonást mutat, különösen, ami a tüneteket, a terjedésmódot és a betegség elleni védekezési stratégiát, a hatósági intézkedéseket illeti.

 


 



A Ralstonia solanacearum mérsékelt égövi viszonyokra specializálódott, a burgonyát is károsító 3-as rassza által okozott betegség a világ és benne Európa számos országában jelen van. Melegkedvelõ kórokozó. 2000 óta évrõl évre felüti fejét a magyarországi burgonya állományokban is, behurcolása import vetõgumóval történt, hazai megtelepedése még nem következett be. A burgonyán kívül számos más növényt, így a paradicsomot, tojásgyümölcsöt, paprikát, muskátlit és néhány burgonyával rokon gyomnövényt, mint a fekete ebszõlõt (Solanum nigrum), csattanó maszlagot (Datura stramónium) és a kesernyés csucsort (Solanum dulcamara) is megbetegíti.

A kórokozó edénynyaláb parazita, a növényekbe a fertõzött gumóból az edénynyalábokon keresztül, a sérült gyökereken, vagy szársebzéseken keresztül jut be.

A betegség elsõ tünetei már viszonylag korán a virágzás idõszakában megjelenhetnek a legzsengébb csúcsi levelek napközi idõszakos, majd állandósuló hervadás formájában. A hervadt növény szárát kettévágva a felületen baktériumnyálka áramlik ki, az edénynyalábok megbarnulnak. A gumót felvágva a gyûrû mentén a szövetek barnára színezõdnek, belõle nyomásra krémszerû, fakó sárga színû baktériumnyálka tör elõ.

Betakarításkor a beteg gumóból a szemek mentén a felületre törõ baktériumnyálkára ragadó talajmorzsák a betegségre utaló tünetek. Gyakori a gumók tünet nélküli (latens) fertõzõdése.

 


 



A baktérium terjedésében a fertõzött gumó játssza a vezetõ szerepet. A vizes élõhelyeket kedvelõ kesernyés csucsor gyökérzónájában a kórokozó betegség okozása nélkül is fennmaradhat: a vegetációs idõszakban a kesernyés csucsoron felszaporodó baktérium az öntözõcsatornákba kerül, majd a vízzel a növényállományokra jutva újabb fertõzést idézhet elõ. Az árvakelésen fennmaradó baktérium fontos infekciós forrás lehet. Szerepet játszanak a terjesztésben a fonálférgek, a vetõ, mûvelõ, betakarító, gumómanipuláló gépek, eszközök is. A beteg tõrõl a gyökérzeten keresztül a szomszédos növények is megfertõzõdhetnek.

A burgonya Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus okozta baktériumos hervadás és gyûrûs rothadás betegsége Észak-Amerikában (USA, Kanada), valamint Európa számos országaiban, így Dániában, Németországban, Oroszországban, Litvániában, Lengyelországban elõforduló betegség. Magyarországon e kórokozó nem telepedett meg, annak ellenére, hogy 2004-ben egy esetben a kórokozót egy késõbb megsemmisítésre került vetõburgonya állományban azonosították. A Ralstonia solanacearum-hoz hasonlóan edénynyaláb betegséget okoz. Alapvetõen a hûvösebb klímájú országokban lehet számítani a betegség kártételére.

Gazdanövényköre szûk, gyakorlatilag csak a burgonyát betegíti meg.

A beteg növény tünetei változatosak, mivel a betegségek általában a vegetációs idõszak késõbbi szakaszában jelentkeznek, amikor a tüneteket az egyéb tényezõk kiváltotta jelenségek elfedhetik. A hervadás elsõ tünetei az alsó leveleken jelentkeznek. A levélszél kanalasodik, a levél elveszti fényes színét, majd fakó zöldre színezõdik, nekrotizálódik. A szárat keresztbevágva az edénynyalábok elszínezõdése nem kifejezett.

A köldökön keresztül fertõzõdött gumókat a köldök mentén kettévágva a gyûrûk üveges, krémszínû elszínezõdése figyelhetõ meg, nyomásra krémszerû baktériumnyálka tör a felszínre. A betegség elõrehaladottabb stádiumában a gyûrû körüli gumószövetek nedvesen rothadnak. A betegség külsõ tüneteiként a gumófelszínen a szemek körül foltszerû vöröses, barnás elszínezõdés figyelhetõ meg, a gumófelületen szabálytalan, gyakran csillag formájú repedések keletkeznek. Jellemzõ a gumók tünet nélküli (latens) fertõzõdése, a baktérium latens formában akár két gumógenerációban is fennmaradhat anélkül, hogy a növényeken tünetek alakulnának ki.

Míg a két baktérium okozta levéltünetek alapján többé-kevésbé következtetni lehet a kórokozóra, addig a gumón kiváltott tünetek alapján a kórokozók nem különíthetõk el egymástól, annál is inkább, mert a barna és a gyûrûs rothadás tüneteihez hasonló kórképet a gumó lágyrothadást okozó Erwinia és Pseudomonas fajok, illetve alfajok is kiválthatnak.

A Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus baktérium terjedésében a fõ szerepet a beteg gumók játsszák. A kórokozó terjedhet a vetõ, mûvelõ, betakarító, gumómanipuláló gépek, gumódaraboláskor a kés útján is. E mechanikai terjedési módok azért különösen veszélyesek, mert a fertõzött gumókról a gépek, eszközök felületére kenõdött baktériumok életképességüket hónapokig megõrizhetik. Bizonyított tény, hogy a burgonyabogár, egyes kabócák és tetvek is részt vehetnek a kórokozó széthurcolásában. Az árvakelés e baktérium esetében is lehet a terjedés forrása.

Mindkét kórokozó kártétele tõpusztulásban, a gumóbetakarítást követõ tárolása során fellépõ rothadásban jelentkezik.

A betegség elleni védekezés problematikus. A vegyszeres védekezés a kis területen végrehajtható fumigálást leszámítva gyakorlatilag nem lehetséges. Eredményes védekezés a megelõzõ, illetve adminisztratív intézkedésektõl várható, amely alapvetõen az EK irányelveken és hazai minisztériumi rendeleteken nyugszik. Legfontosabb az egészséges, fémzárolt, hatósági ellenõrzés mellett termesztett szaporítóanyag alkalmazása.

A 2000/29/EK irányelven kívül, amely a növény-egészségügy általános szabályait tartalmazza, több ún. ellenõrzési (kontroll) irányelv foglalkozik ezzel a területtel, így a 2006/56/EK irányelv a burgonya gyûrûs rothadása elleni, a 2006/63/EK a Ralstonia solanacearum elleni védekezéssel.

Magyarországon két alapvetõ jogszabály vonatkozik a növény-egészségügyi szakterületre, így a burgonyára is. Az egyik a növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény (továbbiakban: törvény), a másik pedig a 7/2001. (I.17.) FVM rendelet (továbbiakban: rendelet) a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól. A törvény viszonylag szûkszavúan szól ezekrõl a kérdésekrõl, a miniszteri rendelet viszont részletesen leírja a vonatkozó növény-egészségügyi szabályokat, és szerepeltetve benne az átvett közösségi elõírásokat is.

Említett FVM rendelet 4. melléklete tartalmazza azokat a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat, amelyeknek Magyarországra történõ behozatala tilos. Ennek alapján a tagországokon kívüli (harmadik) országokból nem hozható be hazánkba burgonya vetõgumó, és a Solanum nemzetség egyéb ültetésre szánt szóló vagy gumóképzõ növényfaja, hibridje. Tilos Magyarországra szállítani továbbá a Solanum nemzetséghez tartozó növényfajnak vagy hibridjének gumóját (áruburgonyát), ha EU tagállamon kívüli országból származik, kivéve a rendelet 4. számú mellékletének 12. pontjában felsorolt országok.

Az EU növény-egészségügyi tevékenység legfontosabb alapelve a termelés folyamatának ellenõrzése, és ennek alapján a végtermék káros szervezetektõl való mentességének igazolása. Ehhez kapcsolódóan a fenti rendelet 9. számú mellékletben a meghatározott növények, növényi termékek termelõit és forgalmazóit a MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai (továbbiakban: Igazgatóság) nyilvántartásba veszik és egyedi azonosítószámmal látják el. A termelõi regiszter és a termõhelyi ellenõrzések képezik a növényútlevél rendszer alapját, amely növény-egészségügyi szempontból biztosítja a termékek szabad mozgását a belsõ piacon. Így a burgonyával foglalkozók is kötelesek bejelentkezni az illetékes megyei igazgatóságnál a 10. számú mellékletben található adatlap kitöltésével.

Mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól azok, akik a teljes burgonya mennyiséget saját fogyasztásra termelik, vagy a helyi piacon fogyasztás céljából értékesítik. A rendelet helyi piacon a növények, növényi termékek nem kereskedelmi célú eladására szolgáló egy adott megyére, illetve szomszédos megyékre kiterjedõ értékesítési vonzáskörzetet érti. Tehát a lényeg az, hogy a terméket fogyasztási célból olyan végsõ felhasználók vásárolják meg, akik esetében biztosítható, hogy a burgonya nem kerül vissza a termelési folyamatba és a viszonteladói hálózatba.

A termelõ, forgalmazó feladata, hogy naprakész nyilvántartást vezessen azokról a helyekrõl, ahol az ellenõrzésköteles árut termeszti, elõállítja, tárolja vagy felhasználja, továbbá azokról az árukról, amelyeket tárolásra vásárolt, a telephelyen termeszt vagy forgalmaz. A vonatkozó dokumentumokat legalább három évig meg kell õriznie. Személyesen vagy a növény-egészségügyi kérdésekben jártas személy útján kapcsolatot kell tartania az illetékes megyei igazgatósággal. A növényvédelmi felügyelõ számára lehetõvé kell tenni az ellenõrzés elvégzését és a vonatkozó dokumentumokba való betekintést.

Amennyiben a termelõ vagy a forgalmazó elmulasztja a felsorolt kötelezettségek betartását, a növényvédelmi felügyelõ forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást rendelhet el azok teljesítéséig. A jövõben, pedig megtagadhatja a termékhez történõ növényútlevél kiadását.

A Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus és a Ralstonia solanacearum kórokozóval fertõzött táblákon a fertõzést követõ 3, illetve, négy éven keresztül tilos a kórokozó gazdanövényeinek termesztése, és kötelezõ a burgonya árvakelés és az egyéb gazdanövények rendszeres irtása. Négy év után, amennyiben a megelõzõ két évben nem fordult elõ gazdanövény, fémzárolt vetõgumó ültethetõ áruburgonya termesztés céljára. Az ezt követõ évben, a megfelelõ vetésváltást betartva, fémzárolt burgonya ültethetõ már szaporítóanyag elõállítás céljára is. Amennyiben ez a változat nem megvalósítható, a fertõzött táblákon a fertõzést követõ öt évben fekete ugarolást kell végezni, vagy rét-, legelõgazdálkodást kell folytatni a burgonya árvakelés és az egyéb gazdanövények kötelezõ irtásával. Öt év elteltével, az elsõ burgonyatermesztés évében, fémzárolt vetõgumó ültethetõ akár szaporítóanyag, akár áruburgonya elõállítására.

A fertõzött terület egyéb tábláin, a fertõzést követõ évben gazdanövény nem ültethetõ, a burgonya árvakelést és a gyomnövényeket rendszeresen irtani kell. A fertõzést követõ második évtõl kezdõdõen legalább két éven keresztül csak fémzárolt vetõburgonya ültethetõ mind szaporítóanyag, mind pedig áruburgonya elõállítás céljára.

A burgonyán kívül különösen nagy figyelmet kell fordítani a paradicsomra, a paprikára, egyes káposztafélékre és a Solanum dulcamara gyomnövényre, amelyeken hazai körülmények között a károsító fennmaradhat, és amelyekkel terjedhet.

A kórokozó felderítésére pontosan kidolgozott monitoring rendszert mûködtetünk, melynek keretében rendszeresen vizsgáljuk a termõterületeket, a tároló és forgalmazó helyeket, a felszíni vízfolyásokat és a feldolgozóipari üzemeket. Ez utóbbiak esetében követelmény, hogy zárt rendszerben mûködjenek, és rendelkezzenek olyan eljárásokkal, amelyek megakadályozzák a károsítók szabadba kerülését.

Az ide vonatkozó törvény értelmében zárlati intézkedés elrendelésével a termelõk növényállományában bekövetkezett részleges vagy teljes megsemmisítés esetén a dologi tulajdonban keletkezett károk enyhítésére – bizonyos kivételektõl eltekintve – a termelõ az államtól részleges kártalanításra jogosult.

A kártalanítási eljárás részletes szabályaival a rendelet 21–25.§-ai foglalkoznak, melynek lényege az, hogy a kárbecslésnek már a megsemmisítéssel egy idõben el kell kezdõdnie. A kártalanítás mértéke vetõburgonya esetében a becsült érték 90%-a, áruburgonya esetében annak 80%-a lehet.

Fontos tudni, a kártalanítási igény benyújtásához 2 példányban csatolni kell a megsemmisített áru származásával, növény-egészségügyi ellenõrzésével kapcsolatos dokumentumokat, valamint az engedélyezett (ipari vagy más irányú feldolgozás) felhasználás során keletkezett valamennyi okiratot, végsõ elszámolást. A zárlati intézkedés ideje alatt a hatósági intézkedéssel érintett termõhelyen ugyanazon károsító által okozott kárért újabb kártalanítás nem adható.

Nem jár kártalanítás abban az esetben sem, ha a járványügyi intézkedésre a növényvédelmi hatóság által elõzetesen nem ellenõrzött, nem fémzárolt vetõgumóból elõállított növényállományban, vagy annak termésében került sor.

A kórokozó terjedésének megakadályozása és a kártétel csökkentése érdekében fontos a hatóság és a termelõk közötti partneri viszony kialakítása és a kölcsönös bizalom megteremtése. Külföldi és hazai tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy az irányelvek és rendeletek elõírásainak alkalmazása csökkenti, de nem zárja ki a baktériumok behurcolásának kockázatát és kórokozó-mentes területekre való terjedését. Külföldi számítások alapján az a következtetés vonható le, hogy a megelõzés költsége alacsonyabb, mint a védekezés várható költsége, ha e baktériumok megtelepednének hazánkban.



Szõnyegi Sándor

Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-

védelmi Igazgatóság

–Dr. Németh József

Baranya Megyei

Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal

Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság