Növényvédelmi helyzet június elején

A károsítók megjelenése, felszaporodása követte a növények fejlõdését, de szerencsére nem alakult ki járványos vagy gradációs szintû fellépésük, s a következõ egy-két hétben nem is várható. Mindenképpen meg kell említeni, mint általános jellemzõt, a levéltetvek rendkívül intenzív felszaporodását szinte minden kultúrában, pl. gabonában, borsóban, valamint az almában, a csonthéjasokban, a bodzában és a dísznövényeken. A szexferomon csapdákban megkezdõdött a gyapottok bagolylepke rajzása, s a vetési bagolylepke is károsít.

Az õszi búza a cikk írásakor általában kalászolt, de némely korai vetésû táblán már megkezdõdött a virágzása. A sûrû állományokban az alsó leveleken károsít a gabona lisztharmat, a fertõzés erõssége emelkedik. A területe 10%-án közepes, 5%-án erõs mértékû. Néhány táblán megjelentek a szeptóriás levélfoltosság tünetei is. A virágzás idõszakában fokozottan veszélyeztet a fuzáriumos betegség fellépése. A meteorológiai elõrejelzés május végére, június elejére a betegség fertõzésének kedvezõ idõjárásról szól. A vetésfehérítõ bogarak egyedszáma az õszi búzákban alacsony, a lárvakelés május közepétõl általánossá vált, a kártétel egyelõre észlelési szintû. Megkezdõdött a levéltetvek kolóniaképzése a növényeken, s megjelentek a fitofág poloskák is.

Az õszi árpa általában virágzásban van. Az árpa- és a búza sárga törpülés vírus jelenléte miatt a táblák nagy része egyenetlen, mivel a fertõzött egyedek nem szökkentek szárba. A vírus miatt ritkább állományokban a gabona lisztharmat csak észlelési szinten van jelen. Az árpán megjelent a hálózatos levélfoltosság, a betegség terjed. Õszi árpában, ahol nem csávázott magot vetettek (Bács-Kiskun, Veszprém megye), erõs porüszög fertõzés (20–30%) tapasztalható.

A tavaszi árpa erõteljes növekedésû, most a szárbaszökkenés állapotot érte el az alapvetõen egészséges állomány. Alacsony szinten megjelent a hálózatos levélfoltosság és a helminthospóriumos levélfoltosság, levélszáradás tünete, egyelõre gyenge mértékben károsítanak a levéltetvek és vetésfehérítõ bogár lárva és imágó vegyes népessége. Csapadékos idõjárásban a helminthospóriumos betegségek terjedése várható az árpatáblákon.

Az õszi káposztarepce már elvirágzott, a becõk növekednek. A repce-fénybogarak ellen 2–3 alkalommal is védekeztek, már nem okoznak kárt. Növekvõ a repce becõormányosok egyedszáma. Kártételük kedvezõ feltételeket teremt a repcebecõ-szúnyog tojásrakásához, éppen ezért a védekezéseket folytatják e kártevõ ellen is. Megkezdõdött a levéltetû betelepedése a repcetáblákra is, felszaporodása várható a számára kedvezõ párás, meleg idõjárásban.

A napraforgó és a kukorica 2–4, illetve 1–7 leveles állapotban van, a barkók megjelenését még csak kevés helyen (Somogy megye) észleltük. A földibolhák megjelenése csak helyenként okoz gondot Borsod megyében. Bács-Kiskun és Szolnok megyében vadkárt, elsõsorban mezei nyúl károsítását tapasztalták a tavaszi kapásoknál. Hajdú-Biharban kalászos után vetett kapásoknál erõs drótféreg károsítást észleltek több táblán. Általában a gyomirtások jól sikerültek, a preemergens készítmények kaptak csapadékot a bemosódáshoz. Napraforgóban megjelentek az elsõ szárnyas levéltetû egyedek, betelepedésük várható. Kukoricában a kukoricabogár lárvakártétele május utolsó dekádjában kezdõdött, s várhatóan június közepén megjelennek a bogarak is. A lárvák ellen ebben a fejlõdési állapotban védekezési lehetõség nincs, az idõjárás csapadékos volta csökkentheti a kárt. A bogarak kártételére kevésbé szoktunk figyelni, de a 2007-es év megmutatta, hogy száraz körülmények között az is lehet súlyos. Abban az esetben, ha 5 bogár megjelenik tövenként a virágzás elején érdemes megkezdeni a védekezést.

A déli megyékben a borsóállományok összeborulnak, virágzás kezdetén vannak. Zöldborsóban intenzív a levéltetvek kolóniaképzése és az alsó leveleken megjelentek a peronoszpóra tünetei. Az akácmoly rajzása megkezdõdött.

A burgonya általában néhány centis hajtást hozott, de a korai, csírás ültetésbõl származó parcellák már a lombzáródásnál tartanak. A burgonyabogár betelepedése folyamatos, tojásrakása tömeges és az elsõ lárvák kelése is megkezdõdött május utolsó dekádjában.

A gyümölcsösök általában elvirágzottak, szerencsére az idõjárás nem kedvezett az alma és a körte virágzása idején a tûzelhalás fertõzésének, így a betegség tünetei az elõbbi két kultúrában csak Veszprém megyében jelentek meg. A birs késõbb virágzik, itt a virágzásban egy-két helyen megjelent a betegség (Fejér megye). A zivataros idõszak a hajtások sérülését okozhatja (különösen jégesõvel), illetve egyéb tekintetben is kedvezõ körülményeket teremt az Erwiniás hajtásfertõzéshez, ezért fokozottan kell figyelni a hajtások megbetegedésére. Április utolsó dekádjában észleltük a leveleken az elsõ varasodás tünetek megjelenését, tehát már a konídiumos fertõzés lehetõsége is fennáll. Május elsõ napjaiban (2., 5–6.) az alma varasodás számára kedvezõ idõjárás uralkodott, folytatódott a fertõzések sora. Az elsõ gyümölcstünetet Bács-Kiskun megyében május 14-én észlelték. Május 19–21 között is a betegségnek kedvezõ csapadékos, meleg idõjárás uralkodott, és a folytatásban is az átlagosnál csapadékosabb idõjárást jelez a meteorológiai szolgálat, tehát várhatóan a fertõzöttség emelkedni fog. Az almafalisztharmat az érzékeny fajtákon gyenge-közepes fertõzéssel jelent meg. Az újabb fertõzést követõen május elején megjelentek a szekunder tünetek is. Az idõjárás kedvez ennek a betegségnek is, terjedése várható. A levélpirosító alma-levéltetû károsítása általános, de erõsödik a zöld alma-levéltetû kártétele is. Folyamatos az aknázómolyok rajzása, a hónap utolsó dekádjától megkezdõdött a lombosfa-fehérmoly és a hónap közepétõl az almamoly repülése. Az almamoly tojásrakása a hónap elején megkezdõdött, s Bács-Kiskun megyében a hónap közepén már az elsõ lárvák kelését is megfigyelték. Megjelentek a hajtáshervasztó darázs tünetei a fiatal hajtásvégeken, almában, nem tévesztendõk össze az Erwiniás tünetekkel. Szabolcs megyében, biokertekben a poloskaszagú almadarázs kártétele jelentõs.

A körtésekben a körte-levélbolhák lárvakelése megtörtént, mostanra már vegyes népesség alakult ki, vagyis imágó, különbözõ fejlettségû lárva és tojások vegyesen találhatók a növényen. Károsításuk folyamatos. Házikertekben megjelent a körtelevél-gubacsatka kártétele. A körtevarasodás veszélyezteti a fiatal hajtásokat és a növekedésben levõ gyümölcsöket, folyamatos védekezés szükséges.

A felmelegedés hatására felgyorsult a szõlõ növekedése, jelenleg már a 60–80 cm-es hajtáshossznál tart, illetve a fürtkezdemény megnyúlása stádiumot érte el. A nemezes gubacsatka és a szõlõlevélatka fertõzés általában gyenge, de a késõi fakadású és lassúbb növekedésû fajták, különösen a Cabernet Sauvignon a 2006-os évhez hasonló, erõs levélatka kártételi tüneteket mutat (erõs növekedésgátlás, apró levelek, rövid ízközök, súlyos esetben a hajtások száradása). Helyenként igen erõs a levélatka népesség, de az esetek többségében az atkaölõ szeres kezelés után rögtön megindult a hajtásnövekedés. Tolna megyében a nemezes gubacsatka kártétele igényelt védekezést. A tarka szõlõmoly április 15-tõl általánosan és erõsen rajzik. Május utolsó dekádjában 100 db feletti egyedszámot fognak a csapdák (3 naponkénti leolvasással), délen, a hónap közepén megjelentek a lárvák. A mûszeres elõrejelzés az elsõ peronoszpóra- és lisztharmat-fertõzési folyamat elindulását jelezte. Az elsõ lisztharmat tünetet Tolna megyében május 9-én, majd Heves megyében május 13-án észlelték, a peronoszpóra tünete május 17-én jelent meg Tolna megyében. A szõlõnek érzékeny fejlõdési fázisa következik, ráadásul minden veszélyeztet, figyeljünk az ültetvényre!

Tóth Miklós