Kisebb betakarítási veszteség repce-oldalkaszák és -adapterek használatával

Jelen anyagrész – mintegy elõre mutatva – a következõ évi repcetermés minél kisebb veszteséggel történõ betakarításához kíván gépesítés-fejlesztési javaslatokat nyújtani, tanácsokat adni.

A repcebetakarítás általános jellemzése

A repce betakarítását ma kizárólag egymenetben, arató-cséplõ gépekkel végzik. Az arató-cséplõ gépek a betakarítás „kulcsgépei”, azonban a termelõk mégsem a repce szempontjából választják ki azokat, hiszen a kalászos gabona és a kukoricaterületek jelentõsen nagyobb volumene miatt a kombájnokat adottnak kell tekinteni. Az aratva cséplés a repce betakarításában is megegyezik a kalászos gabona betakarítás munkafolyamatával. Ez esetben azonban – az eltérõ morfológiai és egyéb tulajdonságok miatt, valamint a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében – a gabonavágó asztalt megfelelõ adapterszerelékkel, ill. adapterrel kell felszerelni. A repce betakarításához az aratórészen – vágóasztalon – szükséges módosításokat az 1. ábrán látható blokkséma szemlélteti.

Mesterséges állományleszárítás vegyszerekkel

A repce betakarítása a növényállomány mesterséges leszárításával kezdõdik, amely a termesztéstechnológia egyik fontos eleme. A repce rendkívüli nagy szártömege miatt ugyanis a betakarítás akkor lesz folyamatos, ha a szár egyenletesen, tökéletesen megszáradt. Amennyiben az érés elhúzódott és egyenlõtlen, szükségessé válik az állomány mesterséges leszárítása, deszikkálása.

A leszárítást – a biológiai érést követõen – akkor kell elvégezni, amikor a becõk 60–70%-ánál a magvak 60–80%-a már barna (vagy barnás-fekete) és azok a becõkbõl kimorzsolhatóak. A korai leszárítás a vörös színû, szinte értéktelen magvak arányát növeli. A kémiai állományleszárításra különbözõ regulátorhatású érésgyorsító szerek (pl. Harvade 25F) és a kontakt gyomirtó hatású készítmények (pl. Bromotril 40 EC + BIO-film, Zopp, Reglone stb.), ill. a szisztemikus herbicidek eredményesen használhatók. A deszikkálást – fõleg a nagyobb táblákon – légi úton, repülõgéppel célszerû elvégezni, a kisebb területeken, ahol a vegyszer elsodródás veszélye fokozatosan fennáll, kompromisszumként a szántóföldi szórókerettel felszerelt (elsõsorban a hidas kialakítású, magajáró) permetezõgépek vehetõk számításba. A mesterséges állományleszárítás elõnyei a következõk:

• a betakarítás korábban történhet meg, mint a természetes úton beérett repceállomány esetében;

• a betakarítás idõpontja – az idõjárástól függetlenül – elõre megtervezhetõ, és optimális idõn belül elvégezhetõ;

• a betakarító (arató-cséplõ) gépek munkaminõsége javul, s a betakarítási veszteségek jelentõsen csökkenthetõk;

• megnövekszik a betakarítógépek teljesítménye, csökkennek az esetleges eltömõdésekbõl adódó idõveszteségek;

• javul a termés minõsége,

• a magtisztítás és szárítás munkafolyamata jobban szervezhetõ;

• utánszárításnál az energiamegtakarítás révén kisebb a szárítási költség;

• a betakarítási, szállítási munkacsúcs csökkenthetõ.



Terményfal-elválasztó oldalkaszák

Függõleges – rendválasztó – oldalkaszák alkalmazása (a gépvizsgálatok szerint) a betakarítási (aratórész) veszteségeket csökkenti. A vágóasztalok két szélére felszerelhetõ (függõleges) rendválasztó kaszák szintén okoznak veszteséget (átvágott becõk; a kasza által keltett rezgés, rázás okozta veszteség), de erõsen kuszált és dõlt repcében a kombájn eltömõdésének gyakorisága csak a rendválasztó oldalkaszák használatával mérsékelhetõ. Az oldalkaszák a vágóasztal egyik – általában a jobb oldalára – vagy mindkét oldalára szerelhetõk fel. A kaszák meghajtása mechanikusan, elektromos motorral, vagy hidraulikus úton történhet meg. Mechanikus meghajtás esetén az eredeti vágóasztalról hajtják meg a kaszaszerkezetet. Elektromos meghajtást egy kihelyezett elektromotorról biztosítanak, míg a hidraulikus meghajtást egy hidroszivattyú végezheti. Az oldalkaszák hossza – magassága – általában 120–135 cm, a lökethossz 80 mm. A jobb- és baloldali oldalkaszák alkalmazása elsõsorban a táblanyitáskor – az átvágások elkészítésekor – elõnyös, mert a dõlt és kuszálódott állományban a kaszák a szárakat átvágják, nem engedik meg a szárak motollatengelyre való felcsavarodását és az arató-cséplõ gép folyamatos üzemeltetését biztosítják. Az oldalkaszák által okozott pergési – szabadszem – veszteség 1–2% közötti.



Az adaptercsaládok vázlatos ismertetése

A repcebetakarító adapterek jól átgondolt megoldást kínálnak a repce optimális betakarítására. Konstrukciójuk a betakarítható hozam növelésére irányuló részletmegoldásokat a felhasználó kényelmének és biztonságának egyidejû növelésével kapcsolják össze. Maga a repcebetakarító adapter aránylag egyszerû kialakítású, az arató-cséplõ gép gabonavágó asztalára könnyen fel-, ill. leszerelhetõ.

Az adapter vágóasztal toldata az az alapelem, amelyre a többi modul csatlakozik. A különbözõ keresztmetszetû csövekbõl és szögvasakból készült alapelem önhordozó kivitelû. Ennek köszönhetõen a vágóasztal kaszaujjait pótlólagos, külön felfekvõ erõ nem terheli. A vágóasztal toldatát az alsó oldalra szerelt alapvédõ lemez, felsõ oldalát pedig az odaszerelt (általában lépcsõs) lemeztoldat fedi le. Az alapvédõ lemez akadályozza azt meg, hogy a terménymaradványok eltömõdést okozzanak az adapternél vagy a vágószerkezetnél. A felsõ lemeztoldat lépcsõzetes kialakítása következtében a repcemagvak nem tudnak elõrefelé kihullani. Elsõsorban lejtõs terepen, tartósan lefelé haladáskor járul hozzá ez a kialakítás a veszteség optimális mértéken tartásához. Igen fontos építõelemek még ebben a vonatkozásban a beépített osztólécek. Ezek a lécek kb. 10 mm-rel a lépcsõs lemeztoldat szintje felett vannak és megakadályozzák azt, hogy a repcemagvak lejtõn haladáskor egy oldalon gyûljenek fel, majd a kaszaszerkezetnél elõre kihulljanak. A különleges formájú, önhordó konstrukció megakadályozza a lépcsõs lemeztoldat elcsavarodását, vetemedését. Az adapter és a vágóasztal közötti átmenetet egy gumitömítéssel ellátott lemez fedi le. Ez a lemez túlnyúlik a kõgyûjtõ vályún is azért, hogy torlódásmentes legyen az átmenet a középre-hordó csigáig. A repcebetakarító adapter felszerelése a jobb és bal oldali elválasztófal segítségével történik. Valamennyi feltámasztó és feszítõ erõ az oldalfalak irányába hat. Az oldalfalak igen keskeny kialakításúak, és az oldalkaszáknál nagy ívben hajlítottak annak érdekében, hogy a terményelválasztás torlódásmentes legyen. Ezen felül a lemezeknek a külsõ felületén semmiféle tartó- vagy záróelem nincs, így nem is kerülhet sor emiatt a termény feltorlódására.

 



Adapter/oldalkasza választék és fõbb mûszaki jellemzõk

Repcebetakarító adapterszerelékek, ill. adapterek fõleg német és osztrák gyártók kínálatában találhatók meg. A német BÄCHT GmbH mechanikus, hidraulikus és elektromotoros meghajtású oldalkaszákat is gyárt, és gyártmánypalettáján szinte valamennyi arató-cséplõ gép, különbözõ munkaszélességû vágóasztalához kínálja repcebetakarító adaptereit.

A CLAAS cég kínálatában elektromotoros és hidraulikus hajtású oldalkaszák, valamint 4,5–9,0 m szélességû repcebetakarító adapterek, és – hosszirányban 300 mm-rel megnyújtható – Vario vágóasztalok vannak. A szintén német ZÜRN cég gyártmányai között a Compact és E-Cut oldalkaszák mellett kétféle – Profi és Profi R – repcebetakarító adapter is megtalálható 4,85–9,15 m munkaszélességek között. Az osztrák BISO betakarítási technikájában az elektromotoros és hidraulikus meghajtású oldalkaszákon kívül az Integral CX 100 repcebetakarító adaptercsalád 4,5–9,0 m munkaszélességû változatai találhatók meg. A német GERINGHOFF GmbH & Co. KG a repce betakarításához két választási lehetõséget biztosít: Grainstar vágóasztalaira 4,8–5,4–6,0 m munkaszélességû repcebetakarító adapterek szerelhetõk fel, míg Vario Star® modelljei hidraulikusan 500 mm-rel „nyújtható” vágóasztalokkal rendelkeznek – a vágóasztalok hossza akár menet közben is változtatható! –, és a hidraulikus meghajtású oldalkaszák felszerelése (gyorscsatlakozókkal) 5–7 perc alatt elvégezhetõ.

A jelenleg forgalmazott repcebetakarító oldalkaszák, vágóasztal toldatok és repcebetakarító adapterek a táblázatban kerültek összefoglalásra.

 

Összegzés

Az elvégzett betakarítási gépvizsgálatok és az üzemi, gyakorlati tapasztalatok egyértelmûen bizonyították, hogy:

• a repcebetakarító adapterekkel felszerelt gabonavágó asztalok jelentõsen kisebb aratórész veszteséget okoznak;

• a nyújtott aratórész a veszteségcsökkentés szempontjából jól kivitelezett konstrukció;

• a függõleges oldalkaszák munkája – rendválasztása – jó, ez elsõsorban táblanyitáskor – kezdõfogáskor – elõnyös, de a kaszák üzemelés közben is megfelelõen választják el a szárakat, és nem engedik meg azok felcsavarodását a motolla tengelyére, biztosítva ezáltal a folyamatos munkavégzést;

• a hagyományos gabonavágó asztal esetén keletkezõ 6–8%-os betakarítási veszteség a repcebetakarító adapterekkel 2–3%-ra csökkenthetõ.



Az oldalkaszákkal felszerelt repcebetakarító adapter(ek) (~ 3–4 M Ft-os) beruházási igénye – 2,5 t/ha repcemag termés, ~ 6 m munkaszélességû vágóasztallal üzemeltetetett arató-cséplõ gépek ~ 2,0 ha/mûszakóra teljesítményével, és egy átlagos 80 E Ft/t repcemag terményárral számolva – a kisebb betakarítási veszteségbõl adódó (4–5%) terméstöbbletbõl, az alkalmazható nagyobb (6–8 km/h) betakarítási munkasebességek következtében elérhetõ (15–20%-os) területteljesítmény növekedésbõl, és az optimális idõn belül elvégezhetõ repcebetakarításból származó elõnyökbõl, már amortizációs idejük harmadánál-felénél megtérül, ezért alkalmazásuk a repcetermelõk számára célszerû és gazdaságos.

Dr. Fûzy József