A talajlakó kártevõk elleni védekezés – az ún. talajfertõtlenítés – a szántóföldi és a kertészeti növények termesztéstechnológiáiban jelentõs helyet foglal el
Az utóbbi évek szélsõséges idõjárási viszonyai a talajlakó kártevõk jelentõs mértékû elszaporodását nagyban elõsegítették. Az egyes rovarfajok gradációja – túlnépesedése –, így sok esetben a termesztés eredményességének korlátozó tényezõje volt. A talajfertõtlenítés egy olyan növényvédelmi munkamûvelet, amelynek elmaradása, a talajfertõtlenítõ granulátum anyagának és dózisának helytelen megváltoztatása, akár az egész termesztés sikerét veszélyezteti. Ezen munkamûvelet elhagyása, vagy sikertelensége esetén, a vegetáció során kialakuló kártételek – növény kipusztulások – mérséklésére, esetleges visszafordítására már nincs lehetõség. A következõkben a vetéssel egyidõben használt – az egyes szemenkéntvetõ gépekre szerelt –, a talajfertõtlenítõ szert soronként (sávosan) kijuttató berendezések kerülnek ismertetésre.
A mikrogranulátumok általános jellemzése
A talajlakó kártevõk elleni védekezésnél a növényvédõ szer talajba juttatásának módja szerint az alábbi lehetõségek vannak:
• magcsávázáskor, drazsírozáskor a magra (magburokra), vagy a drazsé anyagába dolgozott inszekticid (rovarölõ szer) alkalmazása;
• a teljes felületre kipermetezett és talajba dolgozott folyékony rovarölõ szerek kijuttatása;
• magágypermetezés, ill. sorpermetezés a vetéssel egymenetben;
• a teljes felületre kiszórt és bedolgozott, vagy a vetõágy közelébe adagolt mikrogranulátumok sávos alkalmazása.
Ennek megfelelõen a talajba juttatott inszekticidek (talajfertõtlenítõ szerek) szilárd mikrogranulátumok, vagy folyékony növényvédõ szerek lehetnek. Ezek az inszekticidek különbözõ módon fejtik ki hatásukat. A növényvédõ szerek hatáskifejtési módjai szerint vannak:
• szisztemikus hatású (a károsító „táplálkozáskor” a növénybe felszívódó szer hatóanyagától pusztul el);
• kontakt hatású (a szer a kártevõvel történõ érintkezésekor közvetlenül fejti ki hatását);
• gáz hatású (a károsító az illékony szer felszabaduló gázaitól pusztul el);
• repellens hatású (a szer illatanyaga riasztja el a károsítókat) növényvédõ szerek.
A berendezések vázlatok ismertetése
A mikrogranulátumokat sávosan kijuttató berendezések – különbözõ merevítõkkel – a szemenként vetõ gépek tartóvázára, a vetõelemek felett vannak felszerelve, illetve egyes gépeknél a vetõelemeken, a magláda mögött nyertek elhelyezést. A berendezések adagolószerkezeteinek mûködési elve mechanikus rendszerû, gravitációs anyagtovábbítású, vagy mechanikus rendszerû és pneumatikus anyagtovábbítású lehet. A mechanikus rendszerû adagolószerkezetek típusai: tolóhengeres (cellás kerekes), résszabályozású, csigás, vagy ezek kombinációját megvalósító megoldású. Meghajtásukat – a vetõszerkezetek meghajtásához hasonlóan – járókerekek elõtéttengelyeken keresztül lánc-lehajtásokkal (vagy ékszíjakkal) biztosítják. A mikrogranulátumot befogadó tartályok általában ütésálló mûanyagból – üvegszállal erõsített polietilénbõl – készülnek, de több gépen rozsdamentes lemezbõl készült vegyszertartályok vannak. Egy-egy tartályban – a kialakítástól függõen – különbözõ számú (1-3 db) adagolóelem nyer elhelyezést, de több kivezetés esetén, vagy a központi tartályos gépeknél (a cellás adagoló), a tolóhenger hosszát megnövelve érik el a vegyszer megkívánt adagmennyiségének kiadagolását. A kiadagolt talajfertõtlenítõ szer gravitációs úton, vagy pneumatikus – nyomólevegõs – rásegítéssel jut az ejtõ/elvezetõ csöveken keresztül a vetõelemek csoroszlyái által nyitott vetõbarázdákba, ill. a talajba. A mikrogranulátum talajban való elhelyezkedése – mélysége a talajban, vagy iránya a vetõmagvakhoz képest – állítható kiszóró-csõvég segítségével elemenként mechanikus úton beállítható. Ezek a talajfertõtlenítõ szer kijuttató berendezések nemcsak a szemenkénti vetõgépeken találhatók meg, hanem felszerelésükre az egyes ültetõ- és palántázógépeken is lehetõség nyílik.
A berendezések és adagoló elemeik
A mikrogranulátum-kijuttató berendezések fõbb szerkezeti egységei a következõk: a granulátum tartály(ok) az adagolószerkezetekkel; az adagmennyiséget szabályozó szerkezetek; az ejtõ/elvezetõ csövek, valamint a berendezések felfogását biztosító – különbözõ megoldású – felfogó elemek, tartóvázak.
A vetõgépekre szerelt mikrogranulátum- kijuttató berendezések adagolószerkezetei – döntõ többségükben – tolóhengeres (cellás kerekes) megoldásúak. Legelterjedtebbek a Microband, Gandy, John Deere és az IH típusok. Az állandó mûködõ hosszal dolgozó tolóhengerekkel kiszórható mikrogranulátum mennyiségét résszabályozással és természetesen a hengeres elemek fordulatszámának változtatásával lehet beállítani. A gazdaságokban nagyobb darabszámban üzemeltetett KÜHNE Cyclo 800 (900), ill. KÜHNE Cyclon pneumatikus kukoricavetõ gépek – a magtartály mögött elhelyezett – elemenkénti (soronkénti) mikrogranulátum kijuttató-berendezésekkel vannak ellátva. A granulátumtartály alján kiképzett öntvényházban forgó – állandó mûködõ hosszal dolgozó – hornyos tolóhenger egy nyíláson keresztül adagolja ki a talajfertõtlenítõ szert. A nyílás alatt, kézikerék segítségével és mikrométerhez hasonló számjelosztással, egy állítható tolólemez zárja el az ejtõcsõ nyílását. A körskálán beállított adagmennyiségnek megfelelõen – a rés változtatásával – elemenként adagolható ki a vegyszer a vetõcsoroszlyákhoz. Hasonló megoldású vetõelemenkénti adagolószerkezetek vannak a John Deere kukoricavetõ gépein is (1. ábra).
Az angol Microband gyártmányú berendezések szintén állandó mûködõ hosszal dolgozó tolóhengerekkel, adagolóberendezésekkel rendelkeznek (pl. Accord, Becker, Kleine stb. vetõgépeken). Ezeknél az adagolóknál a kijuttatandó granulátum mennyiségét az adagolószerkezet tengelyének fordulatszám változtatásával lehet szabályozni (2. ábra).
A Monosem cég vetõgépeire a Microsem csigás adagolórendszerû berendezéseit szereli fel. Az üvegszállal erõsített mûanyagtartályból a mikrogranulátum gravitációs úton kerül az adapter lánckerék hajtású adagolószerkezetéhez. Az adagoló tengelyére egy-egy jobb- és balmenetes csiga van felfûzve, amelyek egy lapátos adagolókereket fognak közre. A menetes csigák által szállított vegyszert az adagolókerék juttatja a berendezés mûanyag ejtõcsöveibe és onnan a talajra vagy a vetõbarázdába. A vegyszer keverését – az adagoló tengelyén elhelyezett – boltozódásgátló tárcsák biztosítják. A tartály leürítésére mûanyag csappantyúk szolgálnak.
Az angol Stanhay cég mechanikus (lyukszalagos), valamint pneumatikus precíziós vetõgépei Granyl típusú lyuktárcsás rendszerû adagolóval vannak felszerelve. A berendezés adagolószerkezete kettõs (mûanyag) tárcsás kerék. A vegyszer kiadagolása a lapátos adagolótengely forgása közben megy végbe. Az adagolás mennyisége a lapátos tengely fordulatszámának változtatásával állítható be. Az adagolószerkezet kialakítása olyan, hogy álló helyzetben mikrogranulátum a szerkezeten nem tud átjutni, csak a lapátos tengely forgása közben.
Az olasz Gaspardo szemenként vetõ gépein a Minimax típusú, résszabályozású, lapátos-kerekes adagolószerkezetû mikrogranulátum kijuttatók találhatók meg. A talajkerékrõl – lánckerék-áttétellel – meghajtott hornyos adagolószerkezetnél csavarorsóval mozgatott lemezzel szabályozható be a kiadagolandó vegyszer mennyisége. Ugyancsak az ismertebb mikrogranulátum-kijuttató adapterek egyike az amerikai gyártmányú Gandy típus is, amely berendezés tartályának alja kettõs fenekû vályú. Mindkét fenékrészen azonos méretû – rombusz alakú – rés van kialakítva, és a kettõs fenék egyike a házon kívüli spirális állítóív segítségével hosszanti irányban elcsúsztatható. Az elcsúsztatás következtében megváltozik a kettõs fenekû vályú résmérete, és a vályú felett forgó cellás adagoló a rés méretének megfelelõen adagolja ki a mikrogranulátumot.
A Hassia-Rau régebbi (Exakta-S, Betasem, stb.) gépeit a súrlódásos elv alapján mûködõ Micro 2A berendezésekkel szerelte fel. Az újabb fejlesztésû gépeken mechanikus – cellás kerekes – adagolású, de pneumatikus vegyszerszállítású adapterek vannak felszerelve. Ilyen rendszerû adapterek találhatók meg a Kuhn és az Amazone pneumatikus kukoricavetõ gépein is (3. ábra). A talajfertõtlenítõ szereket a cellás-kerekes adagolótól – egy központi tartályból – a vetõszerkezeteket mûködtetõ ventilátor nyomóoldali szabad ágának légárama szállítja az egyes vetõsorokhoz. A granulátumot egy ciklon választja ki a légáramból, ami a nehézségi erõ következtében a talajra vagy a vetõbarázdába hullik.
Mûszaki jellemzõk
A mikrogranulátum kijuttató berendezések fõbb mûszaki jellemzõit, azok egyes vetõgépeken való alkalmazhatóságát a táblázat tartalmazza.
Dr. Fûzy József