Történelmi termésrekord a hazai repcetermesztés történetében

Az elmúlt hetekben a hazai repcetermesztés történelmi pillanatokat élt át. Nagyüzemi körülmények között sikerült 7 t/ha feletti termést elérni az egyik DEKALB nagyparcellás kísérletünkben. A büszke és igényes termelõ, aki helyszínt ad már évek óta a DEKALB repcék kísérleteinek Légrádi Miklós gazdálkodó, a Somogy megyei Lengyeltótiból. Az idei esztendõben maximalista módon mindent megadott, amit a repce csak igényelhet. Ennek eredményeképpen a gyõztes hibrid a kísérletben az EXOCET hibridrepce lett 7,19 t/ha-os nettó magterméssel. Az alábbiakban rövid kivonatot adunk a Légrádi Miklóssal (képünkön) készült beszélgetésbõl a technológiára koncentrálva, mellyel sikerült ezt a kivételes eredményt elérni.

 

Közismerten a repcetermesztés nagy híve vagy. Honnan ered ez a tisztelet, szeretet a repce iránt?

A repce a kedvenc növényem, mert ez jelenti a legnagyobb kihívást a termelõje számára. 10 éve termelek repcét a saját területemen és az idei esztendõben is jelentõs részt képvisel a területbõl, 90 ha a mintegy 500 ha szántó területbõl. Szerencsére a repce piaci pozíciója is jelentõsen javult az elmúlt években és a kis unokám fogalmazta meg a legjobban a repce helyzetét, amikor egy beszélgetés során azt mondta nekem: „Tudod Papa, az a pénzes növény”.

Mik a repce termesztés titkai, hogyan éred el évrõl évre ezeket a kiváló terméseredményeket?

Úgy gondolom, hogy titkok nincsenek. Azonban ha jelentõs eredményeket akarunk elérni, akkor a repcét tisztelni kell és megérteni, hogy a repce egy igényes, napi törõdést igénylõ növény. 10 évvel ezelõtt a repce harmad-, negyedrangú növénynek számított és ennek megfelelõen a technológiája is extenzív volt, megelégedtünk a 2–2,5 tonna termésátlaggal. Az évek folyamán azonban a nyereséges termesztés lehetõsége egyre javult és manapság a repce az egyik, ha nem a legjobb nyereséggel termeszthetõ kultúrává vált a biztos értékesítési lehetõséggel párosulva. A teljes technológiát komplexen kell kezelni, nem lehet az egyes tényezõket külön választani. Az is egyértelmûen elmondható, hogy a termésszintek jelentõs emelkedése a hibridek megjelenéséhez köthetõ. A hibridek egyrészt új alapokat hoztak a termõképesség és a termésbiztonság tekintetében, másrészt hozzájuk kapcsolható a technológiai színvonal jelentõs átalakulása, mint például az õszi gyomirtás általánossá válása vagy a hektáronkénti tõszám csökkentése, a regulátorok használata és a mûtrágyák intenzív használata. Ezekkel a korábbi 2,5 t/ha szintrõl elérhetõek az akár 4,5–5 t/ha feletti terméseredmények is.

Javasolom, tekintsük át a technológiát, amivel az EXOCET hibriddel elérted a 7,19 t/ha-os eredményt!

Mielõtt áttekintjük a konkrét technológiát, ki kell emelnem, hogy rendkívül fontosnak tartom a kísérletek beállítását, hiszen ezekbõl szerzem meg azokat a tapasztalatok amik alapján a következõ évekre fajtát, hibridet választok. Így már sok éve dolgozok együtt a Monsanto DEKALB fajtakísérleti hálózatának tagjaként és a korábbi évek kísérleti eredményei alapján választottam az EXOCET hibridet is, mely 70 ha-on szerepelt az idei vetésterületben, kiemelkedõ 5,2 t/ha üzemi átlagot adva. A kísérleti parcellák is ugyanazt a technológiát kapják, mint a többi üzemi terület.

Fajta-, hibridválasztás

Fajtát/hibridet a kísérleti eredmények és a saját üzemi tapasztalatom alapján választok. Amelyik hibrid kiemelkedõ és megbízható terméssel szerepel itt, az kerülhet be a vetésszerkezetbe is. Tapasztalatom alapján a hibridek jobb eredményekre képesek ezért a terület 70–80%-án hibridet termelek. A tenyészidõ szempontjából a meghatározó, hogy a betakarítási szezont mi búzával kezdjük, utána, a közepén aratjuk a repcét, majd újra a kalászosok következnek. Ez azért fontos, mert a repce betakarítási idõpontja rendkívül kritikus és ehhez kell, hogy alkalmazkodjunk. A tenyészidõ szerint a terület 20–25%-án található valami korai fajta, ami lehet Californium, amivel kezdjük az aratást, majd folytatjuk a középérésû EXOCET-tel, ami a terület zömét adja. Nagyon fontosnak tartom a hibridek betegségtoleranciáját. Az EXOCET hibrid szklerotínia ellenállósága rendkívül látványos volt az idei esztendõben, a szomszéd termelõk is csodájára jártak. Fontos ez azért is, mert bár eddig tartottuk az olajos növényeknél az 5 éves forgót, azonban az emelkedett arányuk miatt rákényszerülhetünk a 3-4 éves forgóra, amikor a védelem egyik legfontosabb eleme a toleráns hibrid választása lesz, mint az EXAGONE vagy EXOCET.

A kísérleti parcella adottságai:

Helyszín, adottságok: Lengyeltóti, Somogy megye. Homokos vályog talaj; 22 AK; 7-es talaj ph; 1%-os talaj humusz tartalom.

 

Elõvetemény

Õszi búza. A legjobb elõveteménynek az õszi kalászosokat tartom, de korán lekerülõ siló, vagy szemes kukoricával (szeptember 10-ig) is jó tapasztalataim vannak az idei esztendõben.



Talajelõkészítés

A jó talajelõkészítés titka, hogy elõre tervezni kell minden lépését, hogy vetésre olyan magágyat érjünk el, amelyre ha rálépünk, akkor elbírjon, viszont ha erõsen a sarkunkkal lépünk rá, akkor beszakadjon.

• A búza betakarítása után a területrõl a szálmát lehordtuk, hogy minél kevesebb maradványt hagyjunk hátra. Ezután következett az elsõ tarlóhántás mulcskultivátorral + güttler hengerrel 15 cm mélyen.

• Miután az árvakelés kijött, kiszórtuk a 200–300 q/ha szervestrágyát és az õszre szánt mûtrágyát. Ezt szintén a fenti saját fejlesztésû mulcskultivátorral dolgoztuk be 25 cm mélyen.

• Magágyelõkészítés szintén mulcs-

kultivátor + kapcsolt Güttler henger 15 cm mélyen. Fontos, hogy a vetés nyirkos, de ne sáros talajba történjen. Félegy napot várunk a vetéssel a magágy-készítés után.



Vetés

A vetést tárcsás ACCORD vetõgéppel végezzük. A kísérletben az EXOCET esetében 380 000 magot vetettünk ki hektáronként. Minden esetben kiszámoljuk a csíraszámot, és ez alapján határozzuk meg a vetõmagnormát. A hibrideknél 37–38 csíra/m2-t alkalmazunk, míg a fajtáknál 45–50 csíra/m2-t. Az ideális vetésidõ a tapasztalataim alapján ebben a térségben a fajták esetében szeptember 1–5-ig, míg a hibridek esetében szeptember 5–15-e között van. Az EXOCET vetésideje 2007. szeptember 10-e volt 2–3 cm vetésmélységgel.



Gyomirtás

A mai intenzív repcetermesztésben az õszi gyomirtás kihagyhatatlan. Mi preemergensen Brasan-t használtunk 2l/ha dózisban a galaj miatt. Ideje: 2007. szeptember 11.



Regulátorozás

• Az ideális idõpontban végzett õszi regulátorozást a mai hibridek esetében tilos kihagyni a technológiából. Még akkor is elvégezzük, ha sáros a talaj és nehezen lehet bemenni a táblába. Az EXOCET esetében 2007. október 21-én történt 0,8 l/ha Caramba kijuttatásával. Az õszi regulátor kijuttatását mindig a növények fejlettségéhez igazítom. 4, max. 6 leveles állapot a legideálisabb. Ha egyenetlen az állományunk, akkor a legfejlettebb növényekhez igazítsuk a kezelést, amik 6 levelesek legyenek. Ha szükséges ez összeköthetõ az õszi rovar elleni védelemmel, de erre nem volt szükségünk. Így lesz a gyökérnyak a tél beállta elõtt ceruza, töltõtoll vastagságú.

• A tavaszi regulátorozás ideje akkor érkezik el amikor a repce szárba indul, azaz 30–35 cm-es nagyságú. Az EXOCET esetében ezt a 2. rovarölõ szeres kezeléssel együtt juttattuk ki 2008. március 18-án 0,8 l/ha Caramba formájában.



Tápanyagutánpótlás

Az egyik legfontosabb eleme a sikeres repcetermesztésnek. Ezt is komplex módon közelítem meg, hisz alkalmazzuk a szervestrágyát, használunk mûtrágyát és a lombtrágyákról sem feledkezhetünk meg. A nitrogén mellett fontos a mikrolemek használata, mint a kén és a bór.

• Szervestrágyázás: a második tarlóápolásnál juttattuk ki a 200–300 q/ha pulykatrágyát.

• Mûtrágyázás

• Az elsõ adag 3 q/ha 3×15-ös NPK alapmûtrágya formájában (45:45:45 kg hatóanyag) a szervestrágyával együtt. Úgy szoktam tervezni, hogy a tervezett N mûtrágya 25%-át az õszi idõszakban juttatjuk ki.

• A tavaszi mûtrágyázás két részletben megosztva történik.

• Az elsõ idõpontja akkor van, amikor már rá tudunk menni a területre a tél után közvetlenül. Ekkor a tavaszra szánt mûtrágya 65–70%-át szoktam kijuttatni. A kísérletben ekkor 1,5 q/ha SULFAMMO 23 Mesactyl NPRO + 31 S és 2 q/ha 34% ammonium-nitrátot adtunk a repcének.

• A második tavaszi mûtrágyázás idõpontja akkor érkezik el, amikor még a szántóföldi géppel be tudunk menni a repcébe és az emelt kerettel rendes szórásképet tudunk elérni. Az EXOCET esetében 2 q/ha 34%-os ammónium-nitrátot szórtunk ki. Itt megjegyezem, hogy a tapasztalataink alapján jövõre lehetõleg már kenes ammóniumnitrátot fogunk kiadni, mely jobb a kéntartalma és az egyenletesebb hatása révén.

• A lombtrágyázás minden egyes rovarölõ szeres és gombaölõ szeres kezelés idejében bekeverésre került a következõképpen: az elsõ 3 rovarölõ szeres kezeléshez fél dózisban Jello 1,5 l/ha és Wuxal Boron 1 l/ha dózisban. A negyedik permetezéshez a Wuxal helyett Solubor került. Így a nitrogén mellett mind a kén, mind a bór folyamatosan elérhetõ volt a repce számára a tenyészidõszak folyamán.



Rovarok elleni védelem

A repce kártevõi elleni védelem folyamatos figyelmet és technológiai fegyelmet igényel az egész szezon során. A védekezések idõpontját, megelõzõ jelleggel, illetve a kártevõkhöz igazodva végzem el. Az idén gyakorlatilag a kártevõk károsításától mentesen sikerült tartani a kísérletet és az üzemi EXOCET táblát is. Az elvégzett kezelések az alábbiak szerint történtek:

• 2008. 02. 27. Nurelle-D 50/500 EC 0,6 l/ha

• 2008. 03. 18. Talstar 10 EC 0,1 l/ha

• 2008. 04. 05. Fury 0,075 l/ha

• 2008. 04. 25. Mavrik 24 EW 0,3 l/ha



Gombák elleni védelem

A teljesen egészséges állomány elérése érdekében, valamint a tenyészidõ teljes egészében egészséges szár elérése a nagy termés miatt szükségessé teszi a gombaölõ szeres kezelés beiktatását is. Ennek idõzítését a repce fõvirágzására idõzítem. Emellett egyes használt szereknek zöldítõ, általános egészségi állapotot javító hatása is van. A kísérletben használt gombaölõ szer:

• 2008. 04. 25. Pictor SC 0,5 l/ha.

A permetezéseknél, amikor szükséges használok tapadásfokozókat, pl. Silvet-et.



Érésgyorsítás, betakarítás

A jó repce legalább 3 hétig virágzik. Ezt kell összehozni 3 napra. Ilyen tömegû termés esetén az érésgyorsítók használata elengedhetetlen. Az érésgyorsítást korábban Harvade-el végeztem, mivel ez kíméletes. A betakarítás elõtt kb. 2 héttel végzem el a kezelést mindig a tábla belsejében történõ szemrevételezés alapján. A másik szóba jöhetõ technológia a ROUNDUP MEGA + Elastiq kombináció. A betakarítás ekkora tömegû termés esetén kizárólag repceasztal, illetve speciális repce oldalkaszák használatával lehetséges. Emellett nagyon fontos a megfelelõ sebesség és motolla használat.



Költségek, értékesítés

A fent vázolt technológia teljes költsége kb 230 000 Ft/ha. A repce olyan növény, amelyet érdemes elõre lekötni, így tettem az idén is, mellyel 110 000 Ft/tonna körüli árat tudtam elérni. Így a termésem biztonságban van és a betakarítás után azonnal elszállítják tõlem.

Köszönjük az értékes beszélgetést és gratulálunk az EXOCET-tel elért 7,19 t/ha-os kísérleti és 5,2 t/ha-os üzemi eredményhez.

Lejegyezte: Szanyi István

–Lassányi László