Fuzáriumjárvány ismét - mit lehet tenni?

Az eddigi adatok arra utalnak, hogy Csongrád, Békés, Hajdú megye az átlagosnál fertõzöttebb, de kisebb fertõzött foltok sokhelyütt elõfordulnak.

A termés jelentõs része még a táblákon van, ezek minõsége, a toxintartalmat is beleértve, a sok esõ után megjósolhatatlan. Több tételnél mértünk 8–10 ppm deoxynivalenol (DON) koncentrációt, ami az 1,25-ös limitnek 7–8-szorosa. A helyzet sok tekintetben hasonlít a 2006-os járványra. Az 1. ábra súlyosan fertõzött tábláról származó magmintát mutat.

A búzafelvásárlás minõsítési tapasztalatai ezért fontosak lesznek. Ami miatt a helyzet mégis más, mint korábban volt, az a DON határérték EU szinten, így nálunk is, ennek betartása kötelezõ. A búzában az 1,25 ppm nem olyan sok, 1–2%-os vizuálisan is észlelhetõ fertõzöttségnél már könnyen meghaladhatjuk ezt az értéket. 5–10%-nál pedig többszörösen. Az idén tulajdonképpen semmi rendkívüli és váratlan nem történt. A fajták túlnyomó része eddig is a fogékony kategóriába tartozott és nagy változások idén sem következtek be. A járvány akár évenkénti kitörésének lehetõsége fajtaoldalról biztosított. Ezt ugyan a termelõk 2–3 járványmentes év után hajlamosak alábecsülni, de ettõl a tény még nem változik. Ezért a magyarázatot máshol kell keresni. Két másik fontos tényezõt kell elemezni.

Az egyik az agrotechnika-agronómia problémája. A kukoricabogár széles körû elterjedése a kukorica monokultúrát nagyrészt megszüntette, ezért a búza elõveteményei között a kukorica nagyobb hányaddal szerepel, mint korábban. Ez mindenképpen a járványveszélyt növeli, hiszen a kórokozó hatalmas tömegben telel át a talaj felszínén heverõ növénymaradványokon, amelyek gyakorlatilag nedves idõjárás esetén mesterséges fertõzésben részesítik a búzatáblákat. Idei tapasztalataink többszörös különbségeket mutatnak ugyanazon fajta kukorica és repce elõvetemény utáni fertõzöttségben 15 m-re egymástól. Ráadásul valamely okból a gazdája elfelejtette megvédeni és a kalászok 70%-a

mutatta kisebb-nagyobb arányban a betegség tüneteit. A rosszul elmunkált kukoricatarlóba vetett búza sokhelyütt mutatott súlyos fertõzést. Békés megyében voltak olyan táblák is, amelyeket ideális elõvetemény után vetettek, és mégis súlyos fertõzést mutattak. Ez hasonlít az 1970-es helyzetre, amikor Kükedi Endre mérte fel a járványsújtotta vidékeken az elõvetemény s más agronómiai paraméterek állapotát, és arra a következtetésre jutott, hogy a tartós, nagy mennyiségû csapadékot hozó meleg idõjárás esetén már a jó elõvetemény is csak mérsékelt hatású volt. Németországban Obst szerint a kukorica elõvetemény DON kockázatban 17-szer nagyobb értéket mutat, mint pl. borsó után, de a búza utáni búzában is csak négyszer nagyobb a kockázat. Németország északi részeiben azóta van komolyabb fuzáriumjárvány, amióta a kukorica felhúzódott északra. Az amerikai tapasztalat is hasonló.

A másik a már említett csapadék meleg idõjárással párosulva. A járvány kialakulása szempontjából a nedves periódus hossza igen fontos. Ezért lehet életveszélyes a dõlés. Az is gyakran elhangzik, hogy ez nem egyre fokozódó szárazságot fog jelenteni, hanem egyre kiszámíthatatlanabb idõjárást. Amibe a hónapokig tartó aszály mellett a néhány nap alatt lezúduló 200 mm csapadék is belefér, pl. Kiszomboron ez utóbbi történt. A lényeg az, hogy ez nagyrészt elõre jelezhetetlen, ezért a fajtáknak mind a szárazság, mind a betegségek elleni ellenállóságának jónak kell lennie, egyébként a fajták tartósan nem tudnak megmaradni a piacon.

Mit lehet mégis tenni?

Az elsõ helyen a fajtakérdést kell tárgyalni, mégpedig két szempontból. Az egyik a fajtaminõsítés. Pályázati munka révén három éve vizsgáljuk a fajtajelölteket, de más program keretében a fajtákat, hazaiakat és külföldieket egyaránt. Mindkét kísérletsorozat azt mutatja, hogy a fuzáriummal szemben tudatosan nem szelektált fajták között 6–8-szoros különbségek évrõl évre jelentkeznek, idén pl. a búzafajták átlagfertõzöttsége 12 és 58% között helyezkedett el négy eltérõ fertõzõképességû izolátum és öt értékelés átlagában. A szegedi fajták közül a GK Petur (26), a GK Szala (16), a GK Hattyas (25), GK Smaragd (26), GK Csillag (27), a GK Holló (27) mutatott kalászfertõzöttségnél az átlagnál (31,3%) jobb ellenállóságot (az SZD 5% = 4%). Ez azt jelenti, hogy van akkora variabilitás a fajták, de a jelöltek között is, amit a minõsítéskor érdemes figyelembe venni, így a nagyon fogékony, bár egyébként kiváló jelöltek bejutását a köztermesztésbe meg lehetne akadályozni. Ez az élelmiszerbiztonsági helyzet ugrásszerû javulását eredményezné. A 2. ábrán igen ellenálló és fogékony törzs szemtermését mutatjuk be mesterséges fertõzés után, a fertõzés egy idõben és ugyanazzal a fertõzõ anyaggal történt.

Ez azért is fontos, mert ez a közepes, vagy annál jobb ellenállóság hatékony vegyszeres védelemmel együtt már biztosíthatja a megfelelõ határérték alatti toxintartalmat a járványhelyzetek túlnyomó részében. A nemesítési anyag szûrése is beindult. 2008-ban 1400 B törzset teszteltünk le, fertõzöttségük 0 és 100% között volt. A több, mint 200 C törzs pedig 0 és 60% közötti értéket vett fel. A jók aránya összességében 15–20% volt, azaz bõségesen van lehetõség ellenállóbb törzsek azonosítására és késõbb, ha egyéb tulajdonságaik is megfelelnek, állami bejelentésre. A fuzárium programból is egyre jobb törzsek jönnek ki, tehát nemcsak a véletlent fogjuk meg, hanem a kombinációkat ezt figyelembe véve hozzuk létre és szelektáljuk.

A második helyen az agrotechnikát kell említeni. A kukorica kiemelt szerepét a járványok kialakulásában már tárgyaltuk, egyébként régóta ismert. Itt igen fontos, hogy a búza elé, ha már elkerülni nem lehet, rövidebb tenyészidejû kukorica kerüljön, hogy a búza alá történõ talajelõkészítést optimálisan el lehessen végezni. A kukorica szármaradványokat maradéktalanul alá kell forgatni. Ezzel a kukorica káros elõvetemény hatását jelentõsen mérsékelni lehet. Az lehet, hogy a korai kukorica valamivel kevesebbet terem (nem biztos), viszont a búza lényegesen jobb egészségi állapota miatt a szántás plusz költsége a tárcsához képest sokszorosan visszajön. Ezen túl a korai kukoricák csõfuzárium fertõzésre is kevéssé kitettek, mint a kései hibridek, amelyeket a hideg õszi esõk még sokszor kint találnak. Az a gazda, aki idén nem tudja a terményt eladni a magas fertõzés miatt, az pontosan tudja ennek a tanácsnak az értékét. Végül kukorica után az egyébként kiváló, de fogékonyabb fajtákat csak a fenti elõkészítés után vessük, egyébként az ellenállóbbakat vessük kukorica után. Ökölszabály, hogy a kukorica utáni búzát kalászfuzárium ellen kötelezõ megvédeni megelõzõ, preventív módon. Kevesebbet beszélünk a dõlésrõl, amely igen erõs járványfaktor. Az 3. ábra dõlt búzában kedvezõ mikroklíma miatti erõs kalászfertõzõdést mutat, intenzív micélium képzõdéssel. Ebbõl kiváló minõségû búza biztosan nem lesz. Azaz, a dõlést akár szárcsökkentõvel is mérsékelni kell, elkerülendõ, vagy csökkentendõ ezt a hatást.

A harmadik kérdés, hogyan. Van olyan lehetõség, amelyet ma már mindenki alkalmazhat, a jobb védekezési technológia. Itt három szempontot kell figyelembe venni. Az elsõ a hatékony szer kiválasztása. A preventív védekezés azért is fontos, mert az igényt a következõ évre akár õsszel is le lehet adni, így a szükséges szert biztosítani lehet. Aki a virágzás után kezd el szert keresni, a kívántat sokszor még aranyért sem kapja meg, mert már az utolsó liter is el van adva. A gyengébb szerekkel 1–2 héttel az optimális idõ után meg jó eredményt aligha érünk el. Igaz, ilyen feltételekkel a jó szerek is csalódást fognak okozni, de ezért nem a szert kell hibáztatni. Az elmúlt években már többször adtunk hírt fungicid-hatékonysági kísérleteink eredményeirõl, többek között e folyóirat hasábjain is. Ma a leghatékonyabbak a tebukonazol, ill. a tebukonazol/protiokonazol hatóanyagok. Ezen túl a metkonazolt lehet még említeni, a gyártója azonban nem kalászfuzárium ellen pozícionálja elsõsorban. Jó tudni azonban, mert ha hiányhelyzet lép fel, akkor ezzel és a hasonlóképp más felhasználásra javasolt Folicur Solo-val is még jó eredményt tudunk elérni. Csak zárójelben, mindkét szernek van búzára engedélye. A fungicidek közötti erõsorrend viszonylag enyhe járványok alatt is megmutatkozik, igen erõs járványban azonban már csak a nagy tebukonazol, ill. protiokonazol tartalmú termékek védenek kielégítõ mértékben, kukorica elõvetemény és érzékeny fajta esetében azonban ezek is kevesek lehetnek. Ezért kell legalább közepes ellenállóság a biztos védekezés eléréséhez. A kísérletek azt mutatták, hogy az eszmei feltételeket biztosító kisparcellás kísérleteknél 80–90%-os hatékonyságot is el lehet érni, amely nagyjából 10 ppm toxinkoncentrációt elõidézõ természetes járványt még határérték alá lehet csökkenteni. A mai átlagos szerhatékonyság mellett a csökkenés mértéke 30–50%, azaz 1,7–2,5 ppm természetes töménységig hatékony. A hatékonyságban a szereken kívül a fajtának is szerepe van, azonos fogékonyságú fajtáknál akár 2–30%-os eltérések is lehetnek a tünetek, vagy DON-tartalom csökkentésében. Úgy tûnik, a kalász jól válaszol a kezelésekre, már a fajták kevésbé. Errõl azonban igen kevés az adat, ehhez széles körû és drága kísérletek kellenek, forrást azonban ezekhez csak nagyon nehezen lehet találni.

A hagyományos permetezési technológiát a levelek védelmére fejlesztették ki. A függõlegesen álló kalászok mellett a permetlé lefelé tart, ezért a kalászok oldalirányú fedettsége igen egyenetlen lesz, a frontoldalon (a traktor haladási irányába nézõ kalászoldal fedettsége) lesz a legjobb, a többieké alig mutatható ki. Ez azért probléma, mert a búzában a fungicid hatóanyag transzlokációja alig mutatható ki, ezért a kalászt minden oldalról védeni kell. Ezt olyan szórófejjel tehetjük meg, amely közel vízszintesen permetez, így elõre-hátra szerelve, vagy hasonló munkát végzõ ikerszórófejjel a kalászokat jól be lehet fedni. Ha nem tudjuk a permetlevet a kalászokra minden oldalról elegendõ fedettséggel felvinni, akkor nem a szer felelõs a gyenge hatásért. Mivel a 2008-as eredmények értékelése még nem készült el, a 2007-es adatokat mutatjuk be az 4. ábrán. A kísérleteket 250 l/ha permetlé és 7–8 km/óra sebesség mellett végeztük.

Az ábrából három fontos tanulság vonható le. Elõször a szerek között határozott hatáskülönbségek vannak. Errõl már volt szó, ezért ezt nem részletezzük. A második szerint a két hagyományos szórófej, bár átlagosan azonos teljesítményt nyújtanak, a hatékonyabb szereknél tapasztalt jobb hatás miatt az XR TeeJet adja a jobb minõségû munkát, a kevésbé hatékony szereknél, amelyek azonban egy gyengébb járványt még meg lehet fogni, egyformák. Ugyanide tartozik az, hogy az XR TeeJet fúvóka sokkal jobb hatásra is képes, mint ahogy azt feltételeztük a gyakorlati eredmények alapján, tehát a technológiai fegyelem betartásával, az idõzítés pontosságával és kiváló minõségû munkával itt is lehet lényeges eredményjavulást elérni. A Turbo TeeJet Duo fúvóka lényegesen jobb teljesítményt ad a gyengébb fungicideknél, de a jó szereknél alig van érzékelhetõ különbség. A technológia elõnye, hogy a permetezõkeretet 30–50 cm magasságban lehet járatni, így egyenetlen talajon is még elfogadható munkát ad. A legjobb minõségû munkát mindenképpen a Turbo Floodjet fúvóka adja, ez minden fungicidnél megfigyelhetõ. Ennél azonban a kalászszint felett 20–30 cm-rel kell a fúvókának lenni, ez a keret függõleges kilengésére már érzékeny. Ezt a nagyüzemi alkalmazásánál többször tapasztaltuk. A megoldást több irányban kell keresni. Az egyik az, hogy a keretet megemeljük 10–15 cm-rel, de a fúvókát egy ugyanekkora méretû toldalékra szerelve a probléma súlyát mérsékelni lehet. Lehet egyenletesebb talajmunkát végezni, de ez csak a sík területeken lehetséges, a dombos vidéken ez nem oldható meg. Lehet olyan permetezõgépet használni, amelybe a permetezõkeret kilengését csillapító automatika van, ezzel is lehet a munka minõségét javítani. Továbbá olyan eddig még nem tesztelt szórófejeket is ki kell próbálni, amelyek a célnak, a kalászok oldalirányú fedettségének biztosítását is képesek megoldani. Az említett fúvókákat több helyen is be lehet szerezni, mi (ez nem a reklám helye) a gödöllõi Farmcenter Kft-vel vagyunk kapcsolatban, õk a szakmai helyzetet pontosan ismerik és a fúvókák kiválasztásában a szükséges segítséget meg tudják adni.

Végül úgy gondoljuk, hogy nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva a természet erõinek. Számos olyan lehetõségünk van, amellyel már ma is lényegesen csökkenthetõk a kockázatok. Kétségtelen, számos fontos tennivaló van még elõttünk. Azonban abban is bizonyosak vagyunk, hogy kitartó munkával, akár a nemesítésben, akár az agronómiában, akár a vegyszeres növényvédelemben lényegesen elõbbre tudunk lépni. Nem gondoljuk, hogy nagy csodák vannak. Sok apró-nagyobb lépés révén tudjuk elérni a célokat, számos elem bölcs összehangolásával.

Dr. Mesterházy Ákos

MTA lev. tagja