A búza augusztusi helyzete a világban, a világpiacon

Körképünk áttekinti a határidõs búza kötési árfolyamait 2008 augusztus közepi, amely árak már annak függvényében is alakulnak, hogy milyen búza kínálati adatokkal szembesülünk közvetlen az aratás befejezésekor. Az adatokat öt kontinens meghatározó árutõzsdei árfolyamai mutatják a 2008 õszi és a 2009-es tavaszi idõszak határidõs elszámolási napjaira. Minden kötési árfolyamot a tõzsdén kereskedhetõ valutában is érdemes szemügyre venni, ugyanis a dollár gyengülése, illetve a forint hirtelen erõsödése az elmúlt idõszakban, jelentõsen befolyásolja az egységesen forintra vetített árakat. Az észak-amerikai kontinensen a chicagói, Dél-Amerikában az argentin, Európában a LIFFE összesített árutõzsde, illetve a Budapesti Értéktõzsde, Ázsiában a kínai Zhenzhou és végül az ausztrál tõzsde adatait hasonlítjuk össze.

Kinek is érdemes a határidõs piacokat figyelnie? A határidõs gabonapiacok tipikus szereplõi a termelõk, a felhasználók és a spekulánsok (akik összehozzák a két fél kínálati, illetve keresleti oldalát). Általánosságban elmondható, hogy határidõs fedezeti ügyletbe azok bocsátkoznak, akik a jövõbeni árat a tervezhetõség érdekében a jelenben rögzíteni szeretnék.

A termelõk – farmerek, magángazdák – azzal a szándékkal lépnek a határidõs piacra, hogy a termelt gabona ára ne legyen kitéve a folyton ingadozó azonnali piaci áraknak, hanem hónapokkal elõre rögzített jövõbeni áron kerülhessen leszállításra. A határidõs piacokon egy adott idõpontban késõbbi teljesítési határidõre megkötött szerzõdéssel rögzítik a jövõben esedékes ügyleteket, ezáltal elõre rögzítve az árakat. Például egy gabonatermesztõ, akinek a búzája még lábon áll, levédheti az eladási árat az árutõzsdén egy határidõs eladással, a tényleges aratás és értékesítés elõtt.

A felvásárlók – raktárak, kereskedõcégek és a feldolgozók – malmok, takarmánykeverõk állnak a keresleti oldalon, ugyanazzal a céllal csak ellentétes elõjellel. Míg a termelõk a gabona árak zuhanása ellen védik magukat, addig a felvásárlók, feldolgozók a gabona árak radikális emelkedését kívánják elkerülni. A spekulánsok teremtik meg a két fél közötti egyensúlyt, haszon reményében vállalva az áringadozásból eredõ kockázatot. A készpénzes vagy azonnali ár a gabona fizikai piacán a pillanatnyi ár, míg a határidõs ár a gabona egy késõbbi idõpontban történõ szállításához az eladó és a vevõ között a határidõs piacon kialkudott ár.

Kezdvén az amerikai kontinenssel, a chicagói árutõzsdén (Chicago Mercantile Exchange) azt tapasztaljuk, hogy 2008 augusztus 15-i kereskedési napon az 1 véka egységmennyiség 2008 szeptemberi kötésre 8,530 amerikai dolláron zárt. Ez tonnánként 313,60 dollárt jelent, amit 162,80 USD/HUF árfolyamon átszámítva 51 055 forint. Ehhez képest a decemberi és a 2009 márciusi adatok rendre következõk tonnára vetítve: 322.65 USD azaz 52 527 HUF, illetve 330.15 USD azaz 53 748 HUF.

Megfigyelvén az elmúlt idõszak vonatkozó adatait azt látjuk, hogy a júliusban tapasztalt csúcs árakhoz képesti csökkenõ tendencia két héttel ezelõtt megfordult, s augusztus elsõ hetében jelentõs árnövekedésbe csapott át. A napvilágra került termelési adatok is hozzá járulhattak ahhoz, hogy a héten ellenben újra lassú árcsökkenés tapasztalható.

Az argentin árutõzsdén (Mercado a Término de Buenos Aires) azonnali szállításra 201.0 USD (32 723 HUF), 2008 szeptemberi szállításra 197.5 amerikai dolláron (32 153 HUF), 2009. januárra pedig 190 USD (30 932 HUF) lehetett tonnánként kötést kezdeményezni. Érdekes megfigyelni, hogy a késõbbi határidõkre alacsonyabb áron lehet a búza tonnájával kereskedni. Ez azt jelenti, hogy a bázis (a jelenlegi készpénzes ár mínusz a határidõs ár) negatív az argentin piacon. Ez tipikusan akkor fordul elõ, ha a tavalyi termelésbõl még jelentõs készletek állnak rendelkezésre, és ehhez egy idei jó minõségû termelés adódik. Ilyenkor a piac bünteti a raktározást arra ösztönözve, hogy az azonnali piacon minél elõbb értékesítsék a készleteket. Tehát míg a chicagói tõzsde azt üzeni, hogy 2009 márciusig érdemes raktározni a búzát, mert magasabb árat kaphatunk érte, addig az argentin tõzsde az azonnali értékesítésért kínál nagyobb árat. A historikus adatokat is megvizsgálva, megállapíthatjuk, hogy az inverz bázis már július közepén is tapasztalható volt, s azóta mind az azonnali, mind a határidõs árak folyamatosan csökkennek az argentin piacon.

A Euronext Amsterdam, Brüsszel, Lisszabon, London, Párizs – LIFFE tõzsde adatai azt mutatják, hogy 2008 novemberi határidõre 194 euróért kötöttek üzletet (45 784 HUF), 2009 januárra 195.75, illetve márciusra 197 eurón (rendre 46 197 és 46 492 HUF).

A Budapesti Értéktõzsdén Euro Búzával lehet kereskedni. A határidõs árutõzsdéken a minõség, mennyiség és a teljesítési határidõk standardizáltak. Elõre meghatározott fix mennyiségre (illetve annak többszörösére) lehet ügyletet kötni. Ez a kötött mennyiség a BÉT-en 100 tonna búza. Elõre meghatározottan március, május, augusztus, szeptember és decemberi hónapokra összesen 17 hónapra elõre (tehát a mai napon akár 2009 decemberi szállításra).

Az Euro Búza szeptemberi 39 150 Ft, decemberi kötésre 39 200 Ft, 2009 márciusra 41 000 Ft, míg májusra 44 000 Ft határidõs elszámolóáron kereskedhetõ. Ezek az árak – az erõs forint ellenére – rendre alatta maradnak az európai tõzsdéken jegyzett áraknak. Rendelkezésre állnak adatok arról, hogy milyen átlagáron cserélt gazdát a búza. 2008 márciusi kötésre 66 158 Ft, májusira 61 909 Ft, míg augusztusira 41 548 Ft volt a búza tonnánkénti átlagára. A 2007-es adatok rendre 38 580 Ft, 32 979 Ft, 45 928 Ft volt. Majd szeptemberre 54 061 Ft, decemberre pedig 58 034 Ft-ra emelkedett a búza átlagára. Míg tavaly az év vége felé haladva egyre növekvõ árakat tapasztaltunk, idén márciusban elért csúcspont után folyamatosan csökkennek az árak.

A kínai Zhengzhou árutõzsdén 2008 szeptember 15-én a következõ ügyletek köttettek. Szeptemberre 1,929 yuan (45 331 HUF), novemberre 1,991 yuan (46 788 HUF), januárra 2034 (47 799 HUF), márciusra 2064 yuan (48 504 HUF). A kínai piacon július közepe óta folyamatosan csökkennek az árak. India 2007-ben beszüntette a búza határidõs kereskedését, miután az élelmiszerárak folyamatos drágulásáért a határidõs tõzsdén megjelenõ spekulációt teszi felelõssé. Ezzel ellentétben a legtöbb piaci elemzõnek az a véleménye, hogy az árupiaci drágulást a megnõtt kereslet és a gyenge termelés okozza, nem pedig a spekulációs tõke vándorlása.

Az ausztrál tõzsdén 2008 szeptemberre, novemberre, 2009 januárra, márciusra lehet határidõs búzát kötni. Az árak rendre a következõképp alakultak a tárgyalt üzleti napon: 403 AUD (56 218 HUF), 421 AUD (58 729 HUF), 362.5 AUD (50 569 HUF) és 368.5 AUD (51 405 HUF). Az ausztrál piacon is negatív bázissal szembesülünk.

Érdemes egy pillantást vetni a világ 2008-as gazdasági évi búzatermési adataira, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Mezõgazdasági Minisztériuma az USDA (United States Department of Agriculture) tett közzé a napokban. A világ össztermése a 2008-as gazdasági évben rekord mennyiségû 664 millió tonna búza. Ez 50 milliós növekedést jelent a tavalyi gazdasági évhez képest, nagy ugrást a 2006-os 600, illetve a mélypont 2003-as 500 millió tonnához viszonyítva.

A világ 2008-as búzaterméséhez a legtöbbet a 27 tagú Európai Unió adja 143 millió tonnával, majd sorban Kína 114 millió, India 78,4 millió, az Egyesült Államok 67 millió tonnája után, Oroszország 57 millió, Ausztrália és Kanada 25–25 millió tonnával következik. A 2007-es búzatermési adatokhoz képest a legnagyobb arányos termésnövekedést Ukrajnában tapasztaljuk, ahol a tavalyi mennyiséghez képest 58%-kal, 22 millió tonnára nõtt a betakarított búza. Mindezt változatlan, 4,1 millió hektáros vetésterületen érték el a kedvezõ idõjárásnak köszönhetõen. De nem csak Ukrajnában van rekordtermés, hanem az Európai Unió is 20%-kal többet arathatott, mint 2007-ben. (24 millió tonna búzával többet) A vetési terület 26,6 millió hektárra, 8%-kal nõtt. Míg a világtermés abszolút rekordot ér el, az európai uniós nem múlja felül a 2005-ös évi közel 147 millió tonna búzát. A magas árak és a tartalék búzára vonatkozó megszorítások megszüntetése sokakat a búza termésterületének növelésére ösztönzött. Az átlag feletti csapadék kedvezõen hatott a talaj nedvességtartalmára a növekedési idõszakban, jelentõsen megnövelve ezáltal a hozamot. Az Európai Unión belül a legnagyobb termésnövekedést hazánkban és a tõlünk délkeletre fekvõ Romániában és Bulgáriában tapasztaljuk. Magyarországon a tavalyi 3,6 millió tonnához képest, idén 5,2 millió tonna a becsült adat, Romániában 3-ról 7 millióra, Bulgáriában pedig 2,3-ról 3,7 millió tonnára nõtt a búza mennyisége. A nyári idõszakban elszenvedett heves esõzések Észak- és Közép-Európában késleltették az aratást, ezáltal rontva a betakarított búza minõségét. Ugyancsak rekord-

mennyiséget könyvel el Oroszország és India (15% és 3% növekedés). Indiában változatlan területen rekord hozammal (2,8 t/h) tudták befejezni az aratást májusban. Oroszországban is megdõlt az 1990-es rekord hozam (2,18 t/h)

Mindezen rekordtermések mellett, nem mindenhol alakul ilyen kedvezõen a 2008-as év. Afganisztánban a normálistól elmaradó téli és tavaszi csapadék mennyiség 60%-kal csökkent termés mennyiséghez (1,5 millió tonna) vezetett a 2007-es adatokhoz képest. Argentínában is a száraz idõjárás okozza a 2,5 millió tonnával kevesebb és rosszabb minõségû búzatermést. Az Ausztráliát sújtó tavaly és tavalyelõtti nagy aszály után 2008-ra újra elérték a 2005-ös búzatermési szintet.

A termelt mennyiség után a kínálatot majd a keresleti adatokat kell górcsõ alá venni, hogy értelmet nyerjen a sorra vett tõzsdei határidõs árak alakulása.

A világ 2008-as búzaterméséhez véve a raktáron lévõ 120 millió tonnás búza-

készletet, adódik, hogy a világ összes búza kínálata 780 millió tonna. Az összes felhasznált mennyiségnek 630 millió tonnát közöl az USDA.

A búza export szerkezete a következõképpen alakul a 2008-as gazdasági évben. Az Egyesült Államok a tavaly kiugróan magas 34 millió tonna export után idén 27,2 millió tonna búzát kínál exportra. Ezzel a legnagyobb exportõr a világon, a megtermelt mennyiség 40%-át dobva piacra. Kanada export kínálata fél millió tonnával nõtt a tavalyihoz képest, közel 70%-ra a megtermelt mennyiségbõl (17 millió tonna) A 27 tagú Európai Uniót egy egységként tekintve a megtermelt mennyiség 11%-ával csupán 16 millió tonnával harmadikként jelenik meg a világpiacon. Természetesen az Európai Unión belüli kereskedelmet így figyelmen kívül hagytuk. Ausztrália a 2008-as gazdasági évben megduplázta az exportra szánt búza mennyiségét 15 millió tonnával. Miután a termelés is duplázódott, ez nem mutat jelentõs növekedést az aktuális év búzaterméséhez arányosítva (60% export/termés) Argentínában is hasonló a helyzet csak éppen fordított elõjellel. A csökkenõ termésmennyiség csökkenõ exportkínálatot von maga után (8,5 millió tonna exportra). Oroszország 13,5 millió tonna exporttal a betakarított búza 25%-át kínálja a világpiacon.

A legnagyobb importõr Egyiptom, Brazília, Algéria, Indonézia és Japán. Rendre 7,8 millió, 7 millió, 5,6–5,6 millió és 5,5 millió tonna importtal.

Gyeviki Zsófia

Gabonatermesztési Kutató Kht.,