MENÜ

Lesz-e a jövõben repülõgépes növényvédelem?

Oldalszám: 28-30
2014.04.09.

Az utóbbi egy-két évben olyan hírek láttak napvilágot, hogy az Európai Unió be akarja tiltani a repülõgépes növényvédelmet.

 

Érdemes tehát áttekinteni, hogy milyen szerepet játszik a hazai mezõgazdaságban a légi növényvédelem, és milyenek a lehetõségek a jövõben.



Magyarországon a légi növényvédelemnek nagy hagyománya van és fontos technológiai eszköz a növénytermesztésben. Több, mint 50 éve dolgoznak a merevszárnyú repülõgépek, és a helikopteres permetezéseknek is már több, mint 35 éves múltja van. Bár a korábbiakhoz képest a légi úton kezelt terület nagysága jelentõsen csökkent, még mindig 800 ezer millió hektáron végeznek munkát a repülõgépek. A rendszerváltásig a légi kezeléseket a repülõgépes növényvédelmi szolgálat irányította, szervezte és végezte, utána a gépek egyéni és társas vállalkozások tulajdonába kerültek. A védekezésekhez a megfelelõ mûszaki feltételek adottak, bár a géppark zöme nem a legújabb légi jármûvekbõl áll. Jelenleg mintegy 90 légi jármû üzemel, ebbõl 50 helikopter. Az országos lefedettség jónak mondható, minden régióban található vállalkozás, amelynek a szolgáltatásai elérhetõek.

A légi növényvédelem legfontosabb mezõgazdasági alkalmazási területei napjainkban a következõk:

• gabonafélék posztemergens gyomirtása;

• gabonafélék tavaszi fejtrágyázása;

• gabonafélék gomba és rovar kártevõk elleni védelme;

• olajnövények (repce, napraforgó, szója) rovar és gomba kártevõk elleni védelme;

• szõlõ- és gyümölcsösök növényvédelmi munkái,

• napraforgó és repce desszikálása,

• kukorica érésgyorsítása.

A légi jármûvek emellett az erdõgazdaságokban is végeznek kezeléseket, és jelentõs további feladat a szúnyogirtás.

Az utóbbi években azonban aggasztó hírek érkeztek, hogy be akarják tiltani a légi növényvédelmet. Az Európai Unió Környezetvédelmi Fõigazgatósága 2004 óta foglalkozik a peszticidek fenntartható használata irányelvének értelmében a légi növényvédelem kérdésével, és a cél kezdettõl fogva a betiltás volt, legfeljebb a dereguláció lehetõségének fenntartásával. Ezt a témát a környezetvédelem jegyében szakmai kérdésként kell kezelni. A magyar mezõgazdasági kormányzat kezdettõl fogva fellépett a légi növényvédelem betiltása ellen. Az irányelv tervezetnek a növényvédõ szerek légi úton történõ kijuttatásával foglalkozó 9. cikkével kapcsolatban különbözõ véleményeket és javaslatokat fogalmazott meg és terjesztett elõ, amelyek a hazai légi védekezések helyzetét ismertették, és bizonyították a légi kezelések szükségességét és biztonságos szabályozását Magyarországon.

 

 


 

 



Hazánkban a 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet szabályozza a mezõ- és erdõgazdasági légi munkavégzést. Mezõgazdasági repülés csak megfelelõ légi alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezõ, zárt kabinú légi jármûvel, felsõfokú növényvédelmi képesítéssel bíró személy szakirányításával, repülésfigyelõ közremûködésével lehet végezni. Mezõgazdasági repülést csak az végezhet, akinek érvényes szakszolgálati engedélye van, valamint rendelkezik légi-mezõgazdasági bizonyítvánnyal. Ez utóbbihoz növény-, talaj-, környezet-, és természetvédelmi, közegészségi, munka- és tûzvédelmi, vagy felsõfokú növényvédelmi képesítés, illetve a Nyíregyházi Mezõgazdasági Fõiskolán szerzett repülõgép vezetõi üzemmérnöki oklevél szükséges. A légi jármûvezetõk háromévenként kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni.

A légi jármû szóróberendezését, felszerelését, tartozékait kifogástalan állapotban kell tartani, különös tekintettel a keresztirányú szórásegyenletességre, valamint zárt állapotban az elfolyás- és csepegés-mentességre.

A légi jármû vezetõje a munka megkezdése elõtt köteles meggyõzõdni a munkaterület levegõbõl történõ megmunkálásához szükséges munkafeltételek együttes meglétérõl. Ilyen például a munkatérkép, amely tartalmazza a kezelésre kijelölt területeket, a kezelés szempontjából érzékeny növénykultúrákat, az állattartó telepeket, állandó legelõket, védett természeti területeket, a vizek szempontjából érzékeny területeket, személy és teherszállító útvonalakat, államhatárt, légvezetékeket, kiemelkedõ tereptárgyakat. Figyelembe kell venni természetesen az idõjárási körülményeket, különösen a hõmérséklet, szélirány, szélsebesség, páratartalom, felhõzet adatait, és ezeket az adatokat óránként be kell jegyezni.

Vegyszeres gyomirtás és állományszárítás legfeljebb 4 m/s sebességû szélben és legfeljebb 25°C hõmérsékletig végezhetõ. LV kategóriájú szert legfeljebb 4 m/s, ULV kategóriájú szert legfeljebb 2 m/s szélsebesség mellett lehet kijuttatni.

A repülést a technológiának megfelelõ biztonságos magasságban kell végrehajtani. A rendelet pontosan elõírja a munkavégzés során végrehajtható manõvereket, repülési magasságokat, irányváltási szögeket, az alkalmazható sebességeket. Kiszórt vegyszer nem kerülhet a kezelt területen kívül más területre. Tilos repülést végezni lakott terület, állattartó terület, élõvíz, bányató, illetve vízkivételi mû, szennyvíztisztító telep, illetve fokozottan védett természeti terület felett. Növényvédelmi munkát csak légi kijuttatásra engedélyezett szerrel lehet végezni. A rövid áttekintésbõl is kitûnik, hogy hazánkban a légi növényvédelem részletesen és körültekintõen szabályozott keretek között folyik.



Szervezetten és körültekintõen

Ezt bizonyította az a tanácskozás és légi bemutató is, amelyre meghívták az Európai Tanács mezõgazdasági és halászati munkacsoportjának tagjait. A 2007 szeptemberében Tolnán megrendezett konferencián, és az õcsényi repülõtéren, valamint a Görögszó szõlõültetvényben tartott légi bemutatón 15 tagország 28 külföldi és 18 hazai szakembere vett részt. Benedek Fülöp szakállamtitkár megnyitója után 8 hazai és 11 külföldi elõadás hangzott el a légi növényvédelem szabályozásáról, ellenõrzésérõl, tapasztalatairól és értékelésérõl. A magyar elõadásokból is kitûnt, hogy hazánkban a mezõgazdaság mellett az erdészetben és szúnyogirtásban is jelentõs a repülõgépes kezelések szerepe. Magyarországon több évtizedes tapasztalatok és kutató-fejlesztõ munka eredményeként kialakított technológiai ajánlások alapján történnek a védekezések. Szász Árpád és Varga Lajos nyomán az alkalmazott repülési sebességek és magasságok, valamint fajlagos permetlé felhasználások az 1–3. táblázatokban láthatók.

 

 


 



A légi permetezés során kijuttatásra kerülõ különbözõ kezelési eljárásoknál, illetve vegyszereknél alkalmazásra kerülõ beállításokat szintén Szász és Varga összeállításában az 1. ábra tartalmazza.

A repülõgépes növényvédelem elõnyeit és hátrányait a földi védekezéssel összehasonlításban Dr. Hajdú József a tanácskozáson a 4. táblázatban foglalta össze.

 

 


 

 



A légi növényvédelem megítélésénél fontos szerepe van a mûveleti költségeknek. A különbözõ permetezési munkák költségeit Dr. Hajdú az 5. táblázatban foglalta össze.

A táblázat alapján jól látható, hogy valamennyi tényezõ figyelembe vételével légi növényvédelem egy hektárra esõ költségei versenyképesek a földi védekezésben alkalmazott technológiai megoldásokkal.

A szigorú ellenõrzés és szabályozás mellett végrehajtott légi permetezés a termelékenység, a nagy felületen gyorsan és hatásosan alkalmazható védekezések lehetõsége, a versenyképes költségek alapján több kultúrában és védekezési feladatnál elõnyös, ezért indokolt alkalmazása a növényvédelmi technológiákban.

 

 


 

 

 





Mégis lesz még egy ideig

A tolnai tanácskozásnak és a kapcsolódó légi bemutatónak is nyilvánvalóan szerepe volt abban, hogy lehetõség nyílt a légi növényvédelem további alkalmazására. Bár a cél változatlanul a mezõgazdasági repülés megszüntetése, megfelelõ esetekben mégis alkalmazhatják az egyes tagországok. Ehhez megfelelõen indokolni kell az alkalmazás szükségességét (például, hogy az adott esetben nem, vagy nem kellõ idõben lehet földi géppel a védekezést végrehajtani), bizonyítani kell gazdaságosságát, szabályozni kell az alkalmazható szerek választékát, a személyi feltételeket, a gépeket és a kivitelezõ vállalkozásokat regisztrálni kell. Ezeknek a feltételeknek hazánk könnyen eleget tud tenni, hiszen a szabályozás, regisztráció már biztosított. Egyedüli gondot a Ka-26 helikopterek további mûködtetése okozhatott volna, mivel ezek a szovjet gyártmányú gépek nem rendelkeznek megfelelõ okirattal. A vonatkozó ANNEX-II. rendelet értelmében azonban sikerült a típust oldtimer kategóriába sorolni, és így alkalmazása nemzeti hatáskörbe tartozik, tehát tovább repülhet.

 

 

 


 

 



Összefoglalásképpen megállapítható te-hát, hogy a repülõgépes védekezéseknek Magyarországon még jelenleg jelentõs szerepe van. Az Európai Unió légi kezeléseket meg kívánja szüntetni, azonban lehetõséget adott arra, hogy a tagországok indokolt esetben és szabályozott körülmények között továbbra is alkalmazzák. A meghatározott feltételeknek hazánk messzemenõen megfelel, tehát a légi növényvédelem használatára az igényeknek megfelelõen továbbra is számítani lehet.

Dr. Dimitrievits György