MENÜ

A talajsavanyodás és kezelése

Oldalszám: 44
2014.04.09.

Egész Magyarországon…

A talajsavanyodás a legkiterjedtebb degradációs folyamat hazánkban. Magyarországon a javításra szoruló mezõgazdasági terület mintegy 2,8 millió hektár, ezen belül a talajsavanyúság kb. 2,2 millió hektárt érint. Magyarországon a talajok 43%-a gyengén savanyú, 13%-a erõsen savanyú, és ez a részarány folyamatos növekedést mutat. Nagyobb részben a Dunántúl nyugati és déli felében, az Északi-középhegységben, a Tisza és vízrendszeréhez tartozó folyók és a Rába stb. alluviális területein fordulnak elõ. Egy talajt akkor nevezünk savanyúnak, ha a kémhatása 6,8 pH alatt van.



A talajsavanyúság kialakulásának alapvetõ okai

1. éghajlati tényezõk

2. talajképzõ kõzet

3. a táj domborzati és hidrológiai viszonyai

4. biológiai hatások

5. emberi hatások:

a. ipari és környezeti hatások

b. a betakarított terméssel kivont kalcium hatása

c. mûtrágyázás hatása



A befolyásoló tényezõk közül jelentõs a mezõgazdasági tevékenységek, azon belül pedig az egyes mûtrágyák savanyító hatása. Bár nagy adagú mûtrágyázás nélkül magas termések nem érhetõk el, mégis a legtöbb mûtrágya közvetlen vagy közvetett módon talajt savanyító hatású. Ezek közül is a nitrogénmûtrágyák savanyítanak a legintenzívebben.



A mészindex számról

A mûtrágyák savanyító hatásának ellensúlyozására dolgozták ki az ún. mészindex számot, amely megmutatja, hogy mennyi kalcium-karbonáttal lehet a kérdéses mûtrágya savanyító hatását közömbösíteni.



Néhány nitrogén mûtrágya mészindexe: CaCO3 kg/ha

Ammónium-szulfát -100

Ammóniumnitrát -60

Karbamid -80

Mészammonsalétrom (Pétisó®) -10



A talajsavanyodás káros hatásai

A talajok kémhatásának jelentõsége közvetlen és közvetett úton is megmutatkozik a mezõgazdaságban. A talajsavanyúság káros hatással van a tápanyagok felvehetõségére. A talaj tápanyagokban elszegényedik, és onnan jelentõs mennyiségû kalcium távozik, szélsõséges esetben pedig a növények számára toxikus (alumínium, mangán, vas és nehézfémek) elemek mobilizálódnak. Ezáltal romlik a talaj szerkezete, amely befolyásolja a tápanyagok felvehetõségét, ezáltal a termésmennyiség és -minõség alakulását.

Ezen káros hatások miatt a talajsavanyodás csökkentése célszerû. A savanyú talajok javítására használt anyagoknak két igényt kell kielégíteniük: kalciumot kell minél nagyobb mennyiségben tartalmazniuk és lúgosító hatást kell kifejteniük.



Megoldás: Pétisó®

A savanyú talajok kémhatásánák növelésére különbözõ talajjavítási eljárások és anyagok használhatóak (cukorgyári mésziszap, dolomitõrlemény), ezek beszerzése viszont nehézkes, kijuttatásuk többletköltségekkel jár.

A másik lehetõség a talajjavítás mésztartalmú nitrogénmûtrágyák használatával. A meszezéssel egyrészt kalciumionokat, másrészt alkalikusan ható vegyületeket (kalcium- vagy magnéziumsókat) juttatunk a talajba. Az elsõ behatásra a talaj kalcium-koncentrációja, a másodikra a pH-értéke emelkedik meg. A kalciumion-koncentráció gipsz- vagy mészsalétrom- (Pétisó®-) trágyázással növelhetõ, a pH-érték pedig alkáli-karbonátokkal.

A Pétisónak a talajsavasodás gátlásának tekintetében nagy elõnye van a töltelékanyagot nem tartalmazó ammóniumnitrát mûtrágyákkal (pl. AN-34) szemben. A dolomit a keletkezett sav egy részét (25%-át) lesemlegesíti, miközben egyben oldhatóvá is válik. Elõnyös, hogy a dolomit helyileg is a keletkezõ sav közvetlen közelében van, illetve finom szemcsemérete gyors reakciót tesz lehetõvé.



A talajjavítás eredménye

A talajjavítás hatása igen összetett: javul a talaj szerkezete, csökken a savanyúsága, nõ a nitrogén- és foszforszolgáltató képessége, javul a kalciumellátottsága és mikroelem-készletének felvehetõsége, ugyanakkor csökken a vas, alumínium, mangán és a nehézfémek mennyisége és ezek toxikus hatása. Megváltozik a talajélet, változik a mikroorganizmusok, baktériumok faji összetétele, nõ a nitrifikáló, cellulózbontó, clostridium fajok aránya. Ezáltal nagyobb termésmennyiséget és jobb termésminõséget érhetünk el.