Az õszi búza alapmûtrágyázása Genezis mûtrágyákkal

Ennek az oka, hogy a búza a mindennapi kenyerünk tiszteletét, esetenként az életet jelentette, jelenti.

A világ összes búza vetésterülete 310 millió ha körül van, a termésmennyiség közelíti a 600 millió tonnát, ami az utóbbi négy évtizedben közel háromszorosára nõtt. Hazánk környezeti adottságai kedvezõnek mondhatók a búza termesztéséhez. Növénytermesztésünk gabonacentrikus, 63–66% vetésterülettel. Ezen belül a búzatermesztésnek 28–31%-os az aránya, és ezzel a gazdasági szerepe is meghatározó jelentõségû. Termését több tényezõ, technológiai módszer befolyásolja. Az áttelelésre hatással van a száraz õsz, a hiányos kelés, a hótakaró nélküli részlegesen átfagyott talaj és a tavaszi felfagyások. A búza tápanyagellátása speciális helyzetet teremt, hiszen õsszel vetjük és a nyár elsõ felében takarítjuk be; a vegetációs idõszak két szakaszra válik.

Az õszi búza igényes növény, megköveteli és meghálálja a jó, harmonikus tápanyag-ellátottságot. 1 t búza szemtermés és a hozzá tartozó szár- és gyökértömeg 25–30 kg N, 12–14 kg P2O5 és 18–23 kg K2O hatóanyagot igényel. A búza átlagos tápanyagigénye egy 5 t/ha-os termésmennyiség eléréséhez 136 kg N, 68 kg P2O5 és 100 kg K2O hatóanyag.

Az elmúlt években elvégzett talajvizsgálatok egyik tapasztalata, hogy a gabonacentrikus vetésszerkezet, valamint az egyoldalú nitrogéntrágyázás hibájából adódóan a szántóterületeink foszforellátottsága nagyon leromlott.

A harmonikus foszforellátottság kedvezõ hatással van az õszi búza szemtermésének mennyiségére, minõségére. Az õszi búza jól hasznosítja a talaj káliumkészletét is, a kálium mennyiségét a hosszú vegetációs idõ alatt veszi fel. Talajvizsgálatok ismeretében megállapítható, hogy legalább közepes kálium-ellátottságú középkötött, kötött talajokon akár közvetlen káliumtrágyázás nélkül is termeszthetõ.

A termesztett növényeink közül a kalászos gabonák, az õszi búza reagál a legérzékenyebben a nitrogénellátásra. A tél beálltáig megfelelõ erõsségû zöldtömeget kell elõállítani a növénynek, ezért a nitrogénigényt ki kell elégíteni ebben az idõszakban. Normál körülmények között ezt az igényt a termesztésre alkalmas – középkötött mezõségi, középkötött erdõtalajok, vízrendezett réti – talajok tudják biztosítani. A talajban található felvehetõ nitrogénformák mennyisége, a felhasznált nitrogén hatékonysága nagyon nagy mértékben függ az idõjárástól és a kijuttatás idejétõl.

A felhasznált nitrogénmûtrágya mennyisége, minõsége, kijuttatásának módja, ideje jelentõsen meghatározza a növényállomány fejlõdését, a termés mennyiségét, fehérje- és sikértartalmát.

A nitrogén számított adagját megosztva, az elsõ adagot õsszel, a magágykészítéskor, második adagot kora tavasszal, a vegetáció indulásakor, február 15-e után – ha hó nincs a területen – lehet kijuttatni. A korai fejtrágyázást az egyenetlen felszínû táblákon csak a hóolvadás után szabad elvégezni.

 

A nitrogén õsszel felvett mennyisége mérsékelt, viszont igen erõteljes növekedés tapasztalható kora tavasszal, majd az intenzív növénytömeg-képzõdés idején (április közepétõl május végéig), a kalász- differenciálódást elõsegítve. A virágzást követõen mérsékelt, de élettanilag fontos nitrogénfelvétel történik az érésig (1. táblázat).

Az õszi búza kiemelkedõ termésmennyiségének és jó malomipari minõségének egyik feltétele, hogy a makroelemek (nitrogén, foszfor és kálium) mellett a szükséges mezo- (kalcium, magnézium és kén) és mikroelemeket (réz, mangán és bór) is biztosítsuk a növény számára. A Genezis NPK növényspecifikus összetételei jó lehetõséget kínálnak erre. A kompakt szemcsék gyors vízfelvevõ képességgel, kiváló hatóanyag-vízoldhatósággal és szórásképpel rendelkeznek.

Összességében megállapítható, hogy az õszi búza termesztés-technológiájában a tápanyagellátás kiemelt helyet foglal el. Hatása közvetlenül vagy közvetetten valamennyi agrotechnikai elemnél megjelenik. Kiemelt szerepe van az okszerû tápanyagellátásnak, csapadékszegény idõ-járás esetén pedig a lombtrágyázásnak és a hiánytünetek kezelésének is.

A feltüntetett dózisok csak tájékoztató jellegûek, a pontos és szakszerû tápanyag-visszapótlás érdekében szükséges a talajvizsgálat és az arra épülõ szaktanácsadás.