MENÜ

Növénytermesztés korszerû módon

Oldalszám: 22-24
2014.04.09.

A Monsanto innovációs eszközökkel segíti a növénytermesztõket

 

 

A Monsanto nemrégiben Magyarországon négy helyszínen látta vendégül a gabona- és olajosmag-termesztéssel foglalkozó gazdálkodókat. A világcég innovációs centrumaiban a termelõk megismerkedhettek az amerikai központú vállalat legújabb és egyben legjobb termékeivel valamint technológiáival. Megtudhatták, hogy ezeket a Monsanto stratégiai szövetségben fejleszti ki más, ugyancsak a mezõgazdasági termelõk eredményességéért dolgozó és szintén megfelelõ kutató-fejlesztõi háttérrel rendelkezõ cégekkel, például a BASF-fel, a Bayer-el és másokkal. Így a Monsanto nem csupán növényi vetõmagvakat – csupasz hibrideket – kínál a termelõknek, hanem a termesztéshez kapcsolódó legkorszerûbb technológiákat is.



Enyingen Csengõdi Péter, a Monsanto kelet-európai termék- és technológia-fejlesztési vezetõje, a nemzetközi nagyvállalat alapfilozófiájának nevezte a fejlesztésorientációt. Idézte a cég jelmondatát, miszerint az innováció a Monsantónál „mindig be van kapcsolva”, azaz „innovation always on”. A szakember szerint az amerikai székhelyû cég többek közt ennek köszönheti, hogy a globális vetõmagpiac több, mint felén a Monsanto nemesítési eredményeit használják a termelõk. A cég filozófiájának alapja, hogy az embert helyezi a középpontba, mivel ez jelenti a termékfejlesztés alapját, az innovációt. Ebbõl kiindulva lehet megfelelõ válaszokat adni az új termékek kifejlesztésére, a technológiák alkalmazására, valamint azokra a termelõi gondokra, amelyek az alkalmazás közben felmerülnek.

A Monsanto azért végez rengeteg fajtakísérletet, elsõsorban a termelõknél, hogy az alkalmazók közvetlen közelrõl láthassák az eredményeket, vagyis bizonyítva lássák mindazt, amit a késõbbiekben alkalmaznak. Ez a genetikai tényezõk, a környezeti hatások és az agrotechnika együttes alkalmazását és a kölcsönhatások figyelembe vételét jelenti.

Csengõdi Péter külön felhívta a jelenlévõk figyelmét arra, hogy a Monsanto igyekszik minden új kihívásra korszerû válaszokat adni, így a legújabb környezeti változásokra, azaz a klímaváltozás hatásaira is a fejlesztések meggyorsításával, a szárazságot jobban tûrõ növények kifejlesztésével válaszol. Ezen fejlesztések egy jelentõs hányada Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében jön létre, mivel ez az ökológiai környezet nagy mértékben hasonlít az amerikai közép-nyugat viszonyaihoz. A kiemelt interkontinentális fejlesztések jó része azért folyik térségünkben is, mert itt a leghektikusabb idõjárási körülmények között kell a genetikai bázisnak helyt állnia. Így elmondható, hogy a Monsanto amerikai kukorica portfolióját – kínálatát – Magyarországon is építik.

A térségért felelõs fejlesztési vezetõ aláhúzta: optimális termés csak optimális feltételek esetén várható el. Ezért van nagy szerepe annak, hogy a termelõk adott esetben milyen fajtákat választanak. Csengõdi Péter azt javasolta a termelõknek, hogy statisztikai alapon válasszanak fajtákat, mivel a változó körülményekhez így alkalmazkodhatnak a lehetõ legkisebb kockázattal, s realizálhatják a legnagyobb hozamokat. Ha ugyanis valaki a termõhelyi adottságaira, az ökológiai környezet változó feltételeire legpozitívabban reagáló fajtát-szortimentet választ, akkor a terméshozamai is optimálisak lesznek.



Talajmûvelés és növényvédelem


Dr. Birkás Márta, a Szent István Egyetem tanára arról beszélt a gazdálkodóknak, hogy a talajmûvelés rendkívül fontos a növénytermesztésben, mivel meghatározó lehet a hozamok szempontjából. A megfelelõ talajmûveléssel ugyanakkor a talaj vízháztartását is rendben lehet tartani, azaz olyankor és olyan helyeken is vizet lehet megkötni, amikor a körülmények egyébként kedvezõtlenek, azaz szárazság van. A szakember szerint a nyitott szántás, amelyet jelenleg Magyarországon nagyon sok gazdálkodó alkalmaz, nem a legmegfelelõbb talajmûvelési módszer, mivel a talaj vízháztartása szempontjából nem mindig a legmegfelelõbb technológiai eljárás. Az egyetemi tanár szerint a talaj meghálálja a gondoskodást, és olyan technológiát kell alkalmaznia a gazdálkodóknak, például a magágykészítés során, hogy akár azt, ha a körülmények megkövetelik, igen rövid idõn belül el lehessen készíteni. Amennyiben a gazdálkodó nem jár el fokozott gondossággal a talajelõkészítés során, úgy a kár tonnákban mérhetõ veszteség is lehet hektáronként a termés betakarításakor.

Dr. Békési Pál, az olajos növények, elsõsorban a napraforgó növényvédelmérõl szólva azt emelte ki, hogy a növényvédelem legfontosabb eleme a fajtaválasztásban rejlik, azaz, hogy a gazdálkodó milyen ellenálló fajtát választ adott területre. Ezt követi az agrotechnikai védelem, amelyet fõként az emberi tudásra kell alapozni. A különféle kártevõk elleni védekezés során ugyanis figyelembe kell venni például az állománysûrûséget vagy a tápanyag-visszapótlás körülményeit is. A vegyszeres védekezés alapja pedig mindenekelõtt a csávázás. A szakember kiemelte, hogy amennyiben a védekezés hatékonysága nem megfelelõ, úgy akár 20–40 százalékkal is csökkenhet a különbözõ betegségek miatt a terméshozam hektáronként. Békési Pál nem hallgatta el azt sem, hogy a különféle fertõzések elleni védekezés jelentõs anyagi áldozatokat követel a gazdálkodóktól, de – mint mondta – a növényvédelemre pénzt kell áldozni annak érdekében, hogy a hozamok optimálisak lehessenek.



Gabonapiaci helyzet


Dr. Vancsura József, a Gabonatermesztõk Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke arról beszélt, hogy az utóbbi egy-két évben a világgazdaságban lejátszódó folyamatok hatására az élelmiszer globálisan stratégiai cikké vált. A gabonapiacon viszont jelenleg sincs egyensúly, mivel a világ gabonakészlete még nem érte el az egyensúlyhoz szükséges mennyiséget. annak ellenére, hogy az idén várhatóan több gabona terem, mint az elmúlt esztendõben. Az USA-ban ugyanakkor elõreláthatólag kevesebb lesz a kukorica mennyisége, mint tavaly. De a gabonapiaci árakat nem a magyar termelõk határozzák meg, hanem azt fõként a chicagói tõzsde árfolyamai döntik el.

Vancsura József szerint Magyarországon az idén a gabona ára nem éri el majd a tavalyi 60 ezer forintos tonnánkénti árat. A kukorica jegyzése 40 ezer forint körüli sávban mozoghat tonnánként. Az eurobúza ára pedig 40-45 ezer forint között lehet. A GOSZ elnöke szerint van elegendõ raktárkapacitás, ezért a termelõk nem kényszerülnek terményüket azonnal eladni. Emlékeztetett viszont arra, hogy azok, akik nem rendelkeznek raktárral, fogjanak össze a jobb piaci pozíció érdekében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gabonatermesztõk legnagyobb fogyasztói piaca az állattenyésztés. Ezért ezt a szektort nagyon meg kell becsülni. Egyben jelezte, hogy hazánk kenyérgabona-szükséglete jó minõségû búzából idén is biztosított.

A GOSZ elnöke beszélt arról is, hogy az Európai Unióban most folyik a mezõgazdaság állapotfelmérése, és ennek következtében várhatóan jelentõs mértékben csökken majd a közvetlen támogatások aránya. Magyarországnak viszont az az érdeke, hogy a magyar gazdálkodó is ugyanannyi támogatást kapjon, mint az unió régebbi tagállamaiban dolgozó társai. Ezért tartotta célszerûnek Vancsura József az egységes mezõgazdasági támogatási rendszer, azaz az SPS jövõ év eleji bevezetését. Ezt a támogatási rendszert alkalmazzák ugyanis az unió régi tagországaiban.



(Szanyi István, a Monsanto területi kereskedelmi vezetõjének Bólyban el-hangzott elõadását meghallgathatják az

agronaplo.hu hanganyagok rovatban.)