MENÜ

Szemes termények tartósítási módszerei

Oldalszám: 108-109
2014.04.08.

Nagy nedvességtartalmú szemes termények roppantása („Crimping” – technológia) II. rész (folytatás)

 

A nagy nedvességtartalmú roppantott termények aerob stabilitása

Az egész éven át való etethetõség szempontjából fontos, hogy a roppantott termény felbontás és kitárolás után is stabil legyen, a nyári idõszakban is. Az erre vonatkozó összehasonlító vizsgálatot az 1. diagram mutatja. Jól látszik, hogy a kezeletlen minták (1/1, 1/2, 2/1. 2/2) hõmérséklete már röviddel a felbontás után emelkedni kezd, ami utal az élesztõ, s késõbb a penészaktivitásra. A szerves savval kezelt minták (14/1, 14/2, 15/1. 15/2) ellenben felbontás után is stabilak, 6 nap elteltével sem változott hõmérsékletük.

 

 


 

 





Gyakorlati takarmányozási tapasztalatok

2004-ben, a roppantásos technológiát választó üzemek, döntõ többségében megmintáztuk az erjesztett takarmányokat és elvégeztettük azok teljes beltartalmi analízisét. Szeretném bemutatni Önöknek az elvégzett beltartalmi vizsgálatok eredményeit.



Roppantott kukorica beltartalmi paraméterei

Az 1. táblázat adatai 14 gazdaságban vett minta eredményeinek átlagát tartalmazzák. A szárított kukorica adatsorban az általunk vizsgált legjobb beltartalmú kukorica adatait tettük közzé. A mintákat a kezelések megtörténte után 3–6 hét elteltével vettük.

Az 1. táblázat adataiból látható, hogy a kezelt kukoricák és a szárított termény között a legnagyobb eltérés a fehérjék emészthetõségében mutatkozott meg. Annak ellenére, hogy a szárított kukoricánál a nyersfehérje-tartalom 1,37%-kal magasabb a roppantotthoz képest, az emészthetõ fehérje vonatkozásában már 0,52%-os elõny mutatkozik a kezelt termény javára.

Ha az emészthetõ nyersfehérjét nézzük a nyersfehérje százalékában, megállapíthatjuk, hogy mintegy 20%-kal jobb az emészthetõsége a roppantott, erjesztett szemeknek. A magasabb, emészthetõ fehérjetartalmat megítélésünk szerint az okozza, hogy a 30–35% víztartalom között betakarított kukoricában a tápanyag bevándorlás már befejezõdött és a tápanyagok az állatok számára még könnyebben felvehetõ kémiai formában vannak jelen, illetve az erjedés folyamán a tápláló anyagok valamelyest feltáródnak. Ezt a tényt látszik alátámasztani az UDP-RDP arány megfordulása és a nyersrosttartalom csökkenése a nyers mintához képest. Ezzel összhangban vannak azok a külföldi vizsgálatok, amelyek az NDF tartalom csökkenését mutatták. A kukoricaminták közül a falközi silóban tárolt kukoricáknak vélhetõen azért nagyobb a nyersfehérje-tartalma a fóliahurkában tárolténál, mert alacsonyabb víztartalommal lettek betakarítva a falközi silóban tárolt kukoricák és azokban nagyobb eséllyel fejezõdött be a tápanyag bevándorlás. Fenti tényen kívül a táplálóanyag tartalmat befolyásolhatja még a fajták eltérõ beltartalma is.

 

 


 





Roppantott búza és kukorica szemcseeloszlási vizsgálata

Az FVM Mezõgazdasági Gépesítési Intézete elvégezte a Murska 1400 S 2x2 hengerszékünk mezõgazdasági géptesztjét. A gépészeti jellemzõkre jelen cikkünkben nem szeretnénk kitérni, viszont a takarmányozásbeli fontossága miatt a daraanalízises vizsgálatok eredményeit szeretnénk megosztani Önökkel.

A vizsgálatok eredményeit a 2. táblázat illusztrálja.

A szemcseeloszlási vizsgálatok eredményei szerint a roppantott végtermékek egyes frakcióinak szemcseméretét figyelembe véve, illetve azt a tényt, hogy a vizsgált mintákban nem találtunk ép egész szemet, valamint a lisztes frakció mennyisége elenyészõ volt, a roppantási mûvelet szarvasmarhák takarmányozásában jó minõségûnek ítélhetõ.

 

 


 





Roppantott búza és kukorica daraanalízise

A 2. táblázat adataiból látható, hogy a porfrakció a búza és a kukorica tekintetében egyaránt elenyészõ mennyiségû, az ideálisnak tekinthetõ 2 mm feletti szemcseméret pedig mindkét terménynél meghaladja a 90% feletti hányadot.

Mivel a porfrakció aránya rendkívül alacsony a bendõben a tápanyagok fokozatosan szabadulnak fel a roppantott terménybõl, kevésbé terhelve az állatok szervezetét. A gyakorlatban dolgozó szakemberek gyakori, visszatérõ kérdése, hogy mennyiben okoz többlet savterhelést teheneiknek az, hogy a tömegtakarmányok mellett az abrak jelentõs hányada is savas kémhatású. A bendõ pH-ja normális esetben 6,4–7,6 között van, amelynek stabilitását három fõ tényezõ határozza meg: az állatok által naponta 40–100 l mennyiségben termelt, erõsen lúgos (pH8,1) nyál, a takarmányok pufferkapacitása és az illó zsírsavak felszívódásának üteme és mértéke. Az illó zsírsavak bendõbeli részaránya elsõsorban az etetett takarmányok mennyiségétõl, illetve arányától függ, mivel ezek hatására változik a bendõfermentáció jellege. Ha növeljük a takarmányadagban a szálastakarmányokat és csökkentjük az abrakot, akkor megnõ az ecetsav és csökken a propionsav mennyisége. Ha a takarmányadagon belül az abrak részarányát növeljük, akkor ennek ellenkezõje játszódik le. A technológiánkkal kezelt termények savterhelése termény tonnára vetítve megegyezik a tehén által naponta termelt illó zsírsavak mennyiségével, tehát gyakorlati szempontból nincsenek kihatással a bendõ pH-jának és a képzõdõ illó zsírsavak arányának alakulására.



A szárítás és roppantás költségeinek összehasonlítása

Mivel a segédüzemi költségek és a szárítási, illetve bérszárítási tarifák gazdaságonként nagymértékben eltérõek, a költségeket az elõzõ évi adataink alapján csak alsó-felsõ határokkal tudjuk közzétenni (3. táblázat). A roppantás költségeinél falközi silóban történõ tárolásra határoztuk meg a bekerülési költségeket. A költségek alakulásánál nem vettük figyelembe a két tartósítási módnál egyaránt felmerülõ költségeket (aratás, szállítás stb.). A fóliahurkás tárolás esetén további 1200–1300 Ft/tonna költséggel kell számolni, amely összeg a fólia árát és a töltés díját tartalmazza. Fóliahengeres tárolás esetén a költségek alakulása nagymértékben függ a fólia nagyságától.

 

 


 

 

 



Ha a szárítás költségeit összevetjük a nedves tartósítás költségeivel, akkor megállapítható, hogy az állattenyésztési, takarmányozási, növényvédelmi, takarmányhigiéniai, állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági elõnyök mellett az erjesztéses technológiával falközi tárolás esetén átlagosan 2000–2500 Ft/tonna, fóliahengeres tárolás esetén pedig 1500–2000 Ft/tonna megtakarítás érhetõ el a szárítással szemben.

A tartósítási technológiánk betartása mellett a tárolási veszteségek falközi silónál 2–5%, fóliahengernél pedig 1–2% között alakulnak. A fóliahurkás tárolás a látszólagosan nagyobb bekerülési költségek ellenére a tárolási veszteségeket is figyelembe véve olcsóbb lehet a falközi silós tárolásnál.

A nedves kukorica irányított erjesztéssel tartósítási (és elõkészítési) technológiája megítélésünk szerint könnyen beilleszthetõ az üzemek mindennapi gyakorlatába. A technológiában megfelelõen illeszkednek egymáshoz a különbözõ ágazatok termelési célkitûzései. A kapcsolódási pontokat a 2. diagrammal szeretnénk érzékeltetni.

(Folytatás a következõ számban.)

 

 


 

 





A témakörhöz kapcsolódó legfrissebb publikációk:

- H. Miettinen, J. Karnóth: Crimping of Barley Grain with High Moisture – Scandinavian Studies; XXV. World Buiatric Congress, 2008. 06. 06-11., Budapest

- J. Karnóth, H. Miettinen, G. Kovács, I. Palkó, L. Wágner, J. Péter Szûcs, E. Brydl: Crimping of Maize with High Moisture – Feed Hygienic and Economic Aspects; XXV. World Buiatric Congress, 2008. 06. 06-11., Budapest

- E. Brydl, A. Tirián, L. Könyves, V. Jurkovich, L. Tegzes, R. Farkas, L. Horváth, M. Török, J. Karnóth, H. Miettinen: Comparisation of the Effect of Feeding of Crimped versus Dry Corn Grain in High Producing Dairy Cows; XXV. World Buiatric Congress, 2008. 06. 06-11., Budapest

- J. Péter Szûcs, Z. Avasi, J. Karnóth, H.Miettinen: Fermentation and aerobic stability of wet crimped corn ensilaged with organic acids containing preservative, 13th Forage Cons. Conference, Nitra, 2008. September



Karnóth Joris

Silage & Preservation Technologies

mobil: 30/520-34-46

e-mail: jkarnoth@noack.hu

Noack Magyarország Kft.