A kukoricatermesztés helyzetértékelése2008 augusztus végén

A rendkívül kedvezõtlen 2007. évi aszályos idõjárás és 3,7 t/ha-os szerény országos termésátlag után 2008-ban a kedvezõ évjárat következtében jók a terméskilátások. Országosan kedvezõ képet mutatnak a kukorica-

állományok. A hektáronkénti tõszámok megfelelõek, a csapadékos évjárat ellenére a kukoricatáblák nincsenek elgyomosodva, illetve a vegyszeres gyomirtás hatékonynak bizonyult. Megfelelõ a tápanyagellátás, amit a kukorica sötétzöld színe is bizonyít.

A kedvezõ terméskilátások természetesen több tényezõnek köszönhetõk: korszerû biológiai alapok (hibridek) vannak a köztermesztésben, az alkalmazott agrotechnika megfelelõ, még akkor is, ha pl. a vetésváltással, a kedvezõ elõvetemény megválasztásával – kényszerhelyzet miatt is – gondok vannak. Hiszen a kukorica jelentõs területi arányánál, és a kialakult birtokméret miatt sokszor kénytelenek a termelõk a kukoricát monokultúrában termeszteni, ami kedvezõtlen a talaj hasznos vízkészletének túlzott mértékû igénybevétele, kihasználása miatt is, de kedvezõtlen az amerikai kukoricabogár lárvakártétele miatt is. A kukorica legkedvezõbb elõveteménye az õszi búza, õszi árpa.

A 2008. évi idõjárást röviden értékelve megállapítható, hogy Debrecen, Hajdúböszörmény térségében már 2007. õszén (október–november–december) 60 mm-rel több csapadék hullott a 30 éves átlagnál, 2008 áprilisában, júniusban és júliusban 152,6 mm-rel hullott több csapadék a sokévi átlagnál. Ez azt jelenti, hogy összességében 212,6 mm-rel esett júliussal bezárólag több csapadék a 30 éves átlaghoz viszonyítva (ábra).

Ugyanakkor a téli félévben és 2008-ban a havi középhõmérsékletek magasabbak voltak a sokévi átlagnál. Azonban az enyhe tél és a meleg, csapadékos tenyészidõ kedvezett a kártevõk felszaporodásának is. Az ország különbözõ részein jelentõs kárt okozott a csõvégek megrágásával a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armipera Hübner) lárvája. A gyapottok-bagolylepke az európai mediterrán régióból idõnként, rendszertelenül északra vándorolva megjelenik a Kárpát-medencében is. A kártétel: a lárva a csõ végének megrágásával okoz kárt, mechanikai sérülést. A terméskiesés bár nem túl jelentõs, de ettõl nagyobb probléma, hogy a csõvégi sérülés utat nyit a különbözõ gombás betegségeknek. A mechanikai sérülésen keresztül fertõzõdhet a kukoricacsõ (1., 2., 3. kép).

A lárva bármelyik hibridben kárt tesz, a hibridek között nem válogat. 2008-ban a lárva kártétele némileg a vetésidõvel összefüggést mutat. A korábbi vetésidejû állományokban nagyobb volt a fertõzés mértéke. A gyapottok-bagolylepke lárvájának kártétele nyomán talán a legveszélyesebb a csõpenészek, pl. a csõfuzárium fellépése, mely ennek nyomán megjelenhet bármelyik kukoricahibriden (4. kép).

A lárva kártétele ellen a védekezés nehéz, és körülményes. A megfelelõ védelmet valószínû csak a speciális GMO-os hibridek biztosítanák. A gyapottok-bagolylepke 1993 óta folyamatosan jelen van. A meleg és száraz klímát kedvelõ faj a tapasztalat szerint a hazai hidegebb teleket nem volt képes átvészelni, azonban a kilencvenes évek elsõ felétõl az enyhébb idõjárás, a száraz meleg nyarak következtében jelentõsen felszaporodott, és a kukoricán kívül számos más növénykultúrában (napraforgó, dohány, lucerna stb.) is képes jelentõs károkat okozni. Különösen nagy kárt okozhat a csemegekukoricában.

Védekezni, mint említettem nagyon nehéz, fõleg a megfelelõ idõpontot kiválasztani és emellett nehézséget okoz a magas növény is. 2008-ban a kedvezõ idõjárás következtében különösen magasak a kukoricák.

A fiatal lárvák ellen, fõleg csemegekukoricában, célszerû rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejû piretroidokkal, szerves foszforsav észterekkel, kitinszintézis-gátlókkal és egyéb hatásmechanizmusú szerekkel védekezni (pl. Karate, Zolone, Sprinter 240 SC, Steward 30).

A rovarölõ szerek kiválasztásakor, valamint a kijuttatáskor legyünk figyelemmel a méhek védelmére is. Természetes ellenségei: Trichogramma pintoi, illetve a Trichogramma evanescens petefürkész. Dipei biológiai rovarölõ szer hatóanyaga a természetben is nagyon gyakori Bacillus thuringiensis krustaki (BTK) baktériumtörzs által termelt toxinkristály.

Összefoglalva: a 2008-as év idõjárása kedve-zett a kukorica számára. Jó terméseredmények várhatók. Azonban az említett gyapottok bagolylepke lárvája az ország különbözõ részein a legkülönbözõbb hibrideknek jelentõs mértékben okozott mechanikai sérüléseket a csõvégeken. Ennek nyomán pedig várható a csõfuzárium (Fusarium spp) és más csõpenészek fellépése.

Az eddigi tapasztalatok nyomán a fuzáriumfertõzés elõfordulhat a fentiekben említett gyapottok-bagolylepke lárvája okozta mechanikai sérülések nyomán, a legkülönbözõbb genetikai tulajdonságú, és különbözõ tenyészidejû hibrideknél. Azonban nem olyan mértékben, hogy az jelentõsebb károkat okozzon a humán táplálkozásban és az állatok takarmányozásában, mivel a fuzáriumfertõzés és a toxintermelõ képesség között nem tapasztaltunk szoros összefüggést.

Dr. Sárvári Mihály egyetemi docens

–Boros Beáta Ph.D. hallgató

Debreceni Egyetem AMTC

Növénytudományi Intézet