Magyarországon a talajkímélõ mûvelés eszméje a 19. század elejére vezethetõ vissza, ekkor (1818) alkotta meg Pethe Ferenc a „Magyar Szántó-vetõ”-t, azaz az elsõ magyar mûvelõ-vetõgépet.
Ilyen megoldásokra akkor, és még sokáig nem volt fogékony a hazai gazdálkodók többsége. Országunkban jószerével az 1970-es évek végéig hagyományos mûvelési rendszereket alkalmaztak. Az új mûvelési rendszerek elterjedésében elõbb az alacsonyabb üzemanyag-felhasználás igénye, majd a talajvédelem és a nedvességkímélés szükségessége játszott szerepet.
Birkás és munkatársai (1989) átfogó képet adtak a hagyományos és csökkentett talajmûvelés helyzetérõl. Hangsúlyozták, hogy az új eljárások és rendszerek akkor válnak értékessé, ha a termelési költségek a termés mennyiségének veszélyeztetése nélkül csökkennek Butorac és Carter (1994). A hagyományos módszerek feladása azért is szükséges, hogy csökkenjen az elporosodás, a szén-dioxid kibocsátás, ezen keresztül a szervesanyag fogyás, és javuljon a nedvességgazdálkodás (ECAF 1999, Birkás 2000, Gyuricza 2000).
A talaj- és környezetvédelem szigorodása megköveteli a peszticidek használatának csökkentését, így az agrotechnikai és a talajmûvelési lehetõségek újra felértékelõdnek (Lehoczky és Percze 2006).
A növényi maradványok kórokozókra gyakorolt hatásáról kevés a hazai kutatási adat, de valószínûsíthetõ, hogy a felszínen hagyott növényi maradványok mennyisége összefüggésben van a kialakult betegség súlyosságának mértékével.
A 2006-ban végzett kutatásaink kiterjedtek a különbözõ mûvelések és mûtrágyaadagok õszi búza belsõ fuzárium-fertõzöttségére gyakorolt hatásának vizsgálatára.
2006-ban kórtani vizsgálatainkat a 2002 õszén beállított talajmûvelési tartamkísérletünkbõl vett búzamintákon végeztük a SZIE GAK Kht. Józsefmajori Kísérleti és Tangazdaságában (1. kép), amely az észak-alföldi hordalékkúp-síkság és a Cserhátalja határán, Hatvan és Aszód térségében helyezkedik el. Talaj- és növényvédelmi megfigyeléseink 2002 óta folyamatosak.
A kísérlet körülményei és módszerei
A talaj mészlepedékes csernozjom (Calcic Chernozem), fizikai félesége vályog, tömörödésre közepesen érzékeny, kémhatása kissé savanyú. A talaj a felsõ 20 cm rétegben 23% homok, 42% vályog és 35% agyagfrakciót tartalmaz. A talaj 0–40 cm rétegére vonatkozó humusztartalom 3,25%, a 0–10 cm rétegben átlagosan 4%, a 10–20 cm rétegben 3,37%, 20–30 cm rétegben 3,1%, a 30–40 cm rétegben 2,62%. A pH (KCl) érték (0–40 cm) 5,06; a C/N arány 11,6 (0–40 cm); az Arany-féle kötöttségi szám 39,4 (0–40 cm). A kísérleti területen a csapadék sokévi átlaga 580 mm, a vegetációs idõszakban 323 mm. A térségben 2002–2008 között átlagos (2002), száraz (2003, 2007) és csapadékos (2004, 2005, 2006, 2008) év egyaránt elõfordult.
A talajmûvelési kezelések:
1. hagyományos mûvelés szántással (SZ), (26–30 cm) (2. kép),
2. mûvelés nélküli direktvetés (DV),
3. sekélymûvelés kultivátorral (SM), (14–16 cm),
4. mulcshagyó mûvelés kultivátorral (KM), (16–18 cm) (2. kép),
5. sekélymûvelés tárcsával (T), (16–20 cm),
6. lazítás + tárcsázás (L+T), (40 + 16–20 cm).
A tarlómaradvány borítottság a mûvelésnek megfelelõen: 0, 70–80, 50–60, 40–50, 30–40 és 20–30%.
A növényi összetétel: fehér mustár (talajszerkezet regeneráló köztes növény, 2002), õszi búza (2002/2003), rozs (talajszerkezet regeneráló köztes növény, 2003/2004), borsó (köztes növény, 2004), õszi búza (2004/2005), fehér mustár (talajszerkezet regeneráló köztes növény, 2005), õszi búza (2005/2006).
A talajmûvelési kezelések ismétléseinek száma 4, sávos, véletlen elrendezésben, a teljes terület 5,19 ha. A parcellák száma 24, szélessége 13 m, hosszúsága 166,4 m.
2005 október 3-án alaptrágyaként 250 kg N:P:K (16:16:16) mûtrágyát juttattunk ki, az õszi búza vetése október 12-én történt 225 kg vetõmag mennyiséggel. A búza fajtája Mv Verbunkos, II. szaporítási fokú volt. 2006 március 22-én a parcellákat keresztirányban négy különbözõ mûtrágyadózisban részesítettük két ismétlésben, ami 3x, 2x, 1x és 0x 34 kg/ha
nitrogén hatóanyagot jelentett.
Betakarítás elõtt az eltérõ mûvelésben és mûtrágyadózisban részesített parcellákról 20–20 db kalászt letörtünk és kicsépeltünk. A kicsépelt búzaszemekbõl parcellánként 100–100 db (összesen 2400 db) magot vizsgáltunk az OMMI Növénykórtani Laboratóriumában a Nemzetközi Vetõmagszövetség által kidolgozott szûrõpapír-fagyasztásos módszerrel. A magokat a vizsgálat elõtt 2%-os NaHCl oldattal fertõtlenítettük, majd 3 rétegû, megnedvesített szûrõpapírra Petri-csészékbe helyeztük, desztillált vizes alapos öblítést követõen. Ezután 3 nap 20°C-os sötét, 5 óra -20°C-os sötét, és 7 nap 20°C-os váltott megvilágítású inkubáció következett.
Fertõzöttnek azokat a magokat tekintettük, amelyeken a micéliumba ágyazott konídium-telepek megjelentek (3. kép). A belsõ fuzárium-fertõzöttséget többváltozós variancia analízissel vizsgáltuk, melynek során a mûvelési mód és az alkalmazott nitrogéndózis, valamint ezek kölcsönhatását kívántuk kimutatni. A kezelésátlagokat 0,05%-os alfa hibánál Tukey-teszttel hasonlítottuk össze. Az elemzést a SAS 9.1 (2004) program STAT moduljával végeztük el.
Eredmények és következtetések
Vizsgálati eredményeink alapján a nitrogéndózis és mûvelési mód interakciója nem volt szignifikánsan kimutatható (P=0,1223), melynek oka valószínûleg az alacsony elemszám volt, így az elemzés további részében nem használtuk ezen hatáskombinációt a variancia analízis során. Az 1. ábráról azonban leolvasható, hogy a KM és az L+T mûvelési módok kivételével a hatások közötti kölcsönhatás tételezhetõ fel. A nitrogéndózis szintén nem hatott a magok fuzárium-fertõzöttségére szignifikánsan (P=0,7805), a mûvelési módnak azonban volt kimutatható hatása a fuzárium-fertõzöttségre (P=0,0020). Ebben az esetben nem csak a mûvelési mód hatása, hanem egyes mûvelési módok közötti különbségek is szignifikánsak voltak. A mûvelési módok közül a tárcsázással mûvelt területen a fuzárium-fertõzöttség jóval alacsonyabb volt, mint az egyéb mûvelésben részesített területeken (1. táblázat). Ebben közrejátszhatott a tárcsás mûvelés okozta aerob viszonyok kialakulása, amely a felaprított szalma bontását végzõ aerob lebontó szervezetek számára kedvezõ életteret nyújthatott, így a gyorsabb szalmabontás miatt a fuzáriumnak kevesebb tápanyag maradt (Stingli, 2007).
Vizsgálatainkat tovább folytatjuk annak érdekében is, hogy jobban megismerjük az eltérõ talajállapot körülmények növényvédelemre gyakorolt hatásait. A kísérlet lehetõséget ad a termesztés, a talaj- és növényvédelem összefüggéseinek elbírálására.
A kutatások az OTKA-49.049, -F046.670, a KLIMA-05 és NKFP-6/00079/2005 programok, és a SZIE GAK Kht. Józsefmajori Kísérleti és Tangazdaság támogatásával folynak.
Összefoglalás
A belsõ fuzárium-fertõzöttség vizsgálati eredményei alapján a nitrogéndózis és mûvelési mód interakciója nem volt szignifikánsan kimutatható (P=0,1223). A nitrogéndózis szintén nem hatott a magok fuzárium-fertõzöttségére szignifikánsan (P=0,7805), a mûvelési módnak azonban volt kimutatható hatása a fuzárium-fertõzöttségre (P=0,0020). Ebben az esetben nem csak a mûvelési mód hatása, hanem egyes mûvelési módok közötti különbségek is szignifikánsak voltak. A mûvelési módok közül a tárcsázással mûvelt területen a fuzárium-fertõzöttség jóval alacsonyabb volt, mint az egyéb mûvelésben részesített területeken.
1Stingli Attila–2Bokor Árpád
–3Jakab Lászlóné
1Szent István Egyetem, Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllõ
2Kaposvári Egyetem,
Állattudományi Kar, Kaposvár
3Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Budapest
Felhasznált irodalom:
Birkás M. (2000). A talajtömörödés helyzete Magyarországon. Következményei és enyhítésének lehetõségei. MTA Doktori Értekezés. Budapest.
Butorac, A.–Carter M. R. (1994). Conservation tillage in Eastern Europe. In: Conservation tillage in temperate agroecosystems, 357–374.
ECAF (1999). Conservation Agriculture in Europe: Environmental, economic and EU policy perspectives. European Conservation Agricultural Federation, Brussels.
Gyuricza Cs. (2000). Az értékõrzõ és hagyományos talajmûvelés egyes fizikai és biológiai hatásainak értékelése. Doktori (Ph.D) értekezés. Gödöllõ, p. 148.
Lehoczky, É.–Percze, A. (2006). Gyomszabályozás. In: Földmûvelés és földhasználat (Szerk. Birkás M.) p. 303.
SAS Institute Inc. (2004). SAS/STAT® User’s Guide, Version 9.1. SAS Institute Inc., Cary, NC.
Stingli A. (2007). A talajhasználat hatása a mikrotermõhely egyes élõlényeire. Doktori (Ph.D) értekezés. Gödöllõ, p. 112.