MENÜ

Gödöllõi Gazdanapok - energia a szántóföldrõl

Oldalszám: 83-84
2014.04.08.

Napjaink egyik slágertémája a bioenergetika, ezért nem is meglepõ, hogy a legutóbbi, júniusban tizenegyedik alkalommal megrendezett gödöllõi gazdanapokon is ezzel a kérdéskörrel foglalkoztak kiemelt módon.

Hazánk számára a bioenergetika, fõként a szántóföldön e célra megtermelhetõ alapanyagok elõállítása azért fontos, mert Magyarország általában mindenféle nyersanyagban, természeti erõforrásban szegény. Egyetlen olyan dolog van, amiben elõkelõ helyet foglal el Európában a kutatók szerint, ez pedig, hogy minden négyzetméteren átlagosan 1500 MegaJoule fotoszintetikus aktív energiával lehet számolni az ország területén. Hogy ezt, hogyan és mire használjuk fel az csak rajtunk múlik, de ezzel a lehetõséggel valamilyen módon foglalkozni kell – vélik a hozzáértõk.



A kutatók egy jelentõs része állítja, a biomassza az a forrás amire a jövõben nagy biztonsággal támaszkodhat energetikailag az ország, mert ennek az alapanyagnak a termelése hazánkban gazdaságosan megoldható. Ez az energiapotenciál ugyanis nagyon jelentõs. Számítások szerint a teljes biomassza mennyiség, amit a természet adott az mintegy 940 MegaJoul-ra tehetõ, és durván ennek a 30–40 százaléka felhasználható, ami óriási energiamennyiséget jelent.

 

 


 



A szakemberek általában egyetértenek abban, hogy energetikailag a leghatékonyabb a biomassza felhasználás, ugyanis közvetlen tüzelésre vagy egyéb módon hasznosítva, az itt befektetett energia hatszorosát képes kiadni, és ez jó hatásfok. Ettõl lényegesen kedvezõtlenebb a biodízel és a bioetanol hatékonyságának alakulása. A biomassza hatékonyságának 50–60%-át produkálja. Például az etanol elõállítás, az alapanyagtól függõen egy-kétszeres input-output egyenleget mutat. Így a 100–110 dolláros áron a világpiacon kapható benzin mellett is 20–25%-kal drágább az etanol elõállítás és körülbelül 40 százalékkal drágább a dízel elõállítás.

Hogy ez utóbbi folyamat tovább mûködhessen, a szakemberek szerint két tényezõre van szükség: ne változzanak tovább a világpiaci kõolaj árak, továbbá a kormány dolgozzon ki stratégiát erre a területre. A bioetanol elõállítására a kukoricát a nagy, 65% körüli keményítõ tartalma teszi alkalmassá. Így a különbözõ kukoricahibridekbõl különbözõ mennyiségû etanolt lehet kihozni. Ezért fontos ezen a téren a körültekintõ fajtaválasztás. Nemesítéssel a közelmúltban sikerült növelni egyes fajták keményítõ tartalmát. A legnagyobb etilalkohol kihozatali képessége Magyarországon a Szent István Egyetem kutatóinak összegzése alapján az úgynevezett Mv 454-es hibridnek volt. Vizsgálataik szerint 1 liter alkohol 3,1 kilogramm kukoricából állítható elõ.

Ha fás szárú energianövényekrõl beszélünk, biomassza tekintetében, akkor két alapvetõ technológiai eljárást kell megemlíteni. Az egyik: az újratelepítéses technológia. Itt az erdészeti betermelésre kell gondolni, ahol is 8–10 év múlva történik a biomassza betermelés. A másik az úgynevezett sarjaztatásos technológia, amelynek esetében a telepítést követõ 2–3 év után történik a betakarítás, és ezt követõen egy meghatározott váltás forduló után újabb betakarítás történik. S mindez történhet akár 10–15–20 éven keresztül is.

A növekmény mennyiségét három tényezõ befolyásolja: az alkalmazott faj, vagy fajta, a termelési terület ökológiai adottságai, valamint maga a technológia és a tõszám. Jelenleg a rövid vágásfordulójú fás szárú ültetvény céljára a nyár, a fûz illetve akác használható – ajánlják a szakemberek. Ezt a választást tovább erõsítheti az a tény, hogy telepítési, fenntartási engedély csak ezekre a növényekre kapható. Továbbá támogatás is csak ezekre a növényekre igényelhetõ. A szakértõk úgy vélik: mindegyik fafajnak megvan az elõnye és a hátránya is. Fontos szempont a kiválasztott fajok, fajták esetében a termõhelyi érzékenység, amely nagyban befolyásolja a késõbbi produkciót, s az életesélyeket. Ezért például figyelembe kell venni, hogy a nyárok és a füzek nedves élõhelyeket igényelnek.

Az energiacélú ültetvények telepítéséhez támogatások igényelhetõk Magyarországon. Ez hektáronkénti egyszeri 200 ezer forintos anyagi segítséget jelent a gazdálkodóknak. Emellett jár évente a területalapú támogatás is, sõt az energianövényekre még külön is adnak dotációt.

Biogáz elõállításának száraz fermentációs technológiával történõ termelésére, mint újdonságra, a rendezvényen részt vevõk figyelmét külön is felhívták. A Szent István Egyetem egy pályázat keretében nyert összegbõl egy száraz fermentáló-üzem felépítését tervezi, mivel szeretné a gyakorlatban is kipróbálni a szóban forgó, új innovatív technológiai eljárást.

A biogáz ugyanis nem más, mint szén-dioxidból, metánból és egyéb nyomelemekbõl álló keverék. A metántartalom 55–70 százalék között van, 30–40 százalékos átlagosan a biogázban a szén-dioxid tartalom. Az egyéb gázok mindössze 3%-ot tesznek ki a biogáz összetételében. A biogáz képzõdés egy több lépcsõs folyamat. Az úgynevezett anaerob-folyamat, a lényeg az, hogy 50 százalék víz szükséges a nyersanyagok esetében, továbbá légmentes legyen, és a hõmérséklet szintén egyenletes legyen, a 7,5 ph-érték az optimális. Fontos a tápanyag-ellátás, a fermentáció és az egyenletes adagolás is.

A kutatók felhívják a figyelmet: Magyarország primer energiaigénye ezen a területen 1034 PetaJoul körül van és ennek a mennyiségnek – a számítások szerint – 21,5% biogázzal megtermelhetõ lenne. Az említett arány Európában az egyik legmagasabb.

(X)