Az Agrárgazdasági Kutató Intézet fõigazgatója az agrárpiaci helyzetrõl

„Úgy gondolom – válaszolt az AKI fõigazgatója, az önmaga által felvetett kérdésre –, hogy vannak tartós elemek amik a jövõben is hatni fognak. Ilyen, a Föld lakosságának növekedése, vagy a GDP emelkedése a szerencsés régiókban. De várhatóan a bioenergia ipar fejlõdése is tartós hatásnak bizonyul majd. Ezek pedig önmagukban is, de együttesen mindenképpen növelik az agrárpiaci árakat.”

„Emellett vannak egyedi dolgok – fûzte tovább a gondolatsort Udovecz Gábor – például: a világon sok helyen van aszály, árvíz, fagykár, vagy éppen komoly piaci spekulációs tevékenység, melyben összeomlanak a befektetési alapok. A múlt évet úgy jellemezném, hogy a gazdasági folyamatokban a tartós és az egyedi elemek összeadódtak, és ezért alakult ki egy magas piaci ár, amely a jövõben is megismétlõdhet az agrárgazdaságban.”

Így fordulhatott elõ, hogy 2007 és 2008 egy adott idõszakában összességében 30 százalékkal nõttek az élelmiszerek világpiaci árindexei. Ha ezt az emelkedést 2006-hoz viszonyítják, akkor a növekedés 60 százalékos. E folyamatot vizsgálva a gabonáknál a búza és a szója mutatott kiugró változást.

A globális népesség változás

egy hosszan tartó folyamat. A Föld mostani 5,5 milliárdnyi népességéhez képest a 2017–ig várhatóan 7,5 milliárd fõ fog élni bolygónkon. Tehát 2 milliárddal többen fogyasztanak majd élelmiszert tíz éven belül. Ez három alapvetõ élelmiszert fog fõként érinteni: a rizst, búzát és a szóját. Ehhez kapcsolódik szervesen a bioenergia ügy: e tekintetben nálunk kulcskérdés a magyar gabona szektor jövõje. Errõl is vitatkoznak a szakemberek néha dramatizálva a dolgot, hogy például az etanol gyártás verte fel a gabona árát.

Tavaly mintegy 50 milliárd liter etanolt gyártottak a világon. Ez azt jelenti, hogy ezt a terméket fõként kukoricából és cukorból készítették. Így a világ kukorica- és cukortermésének 10 százalékát használták fel. A biodízel esetében pedig 5-6 százalékot. Mindez már hathatott ugyan az árakra, de még inkább hatottak azok a bejelentések, miszerint ezek a hatások növelni fogják az árakat. 2006 során a 2007 elejéig Magyarországon azt jelentették be a vállalkozók, hogy mintegy 8 millió tonna kukoricát fognak feldolgozni a megvalósuló etanol üzemeikben. De ez komolytalannak bizonyult, ugyanis nem csináltak semmit sem, mert közben jött egy áremelkedés.

Látható, hogy a tõzsdei határidõs piacokon a kötés állomány kilencszerese a globális termelésnek, sokkal nagyobb virtuális tömeggel üzletelnek a tõzsdén, mint a valóságos áru mennyisége, és ez felfelé viszi az árakat. Magyarországon a forint jelenlegi erõs volta is komoly károkat okoz az exportõröknek, az importõröknek pedig mindez kedvezõ. A világ kukoricatermelése 2012-ig továbbra is nõni fog.

Az USA nagyon sok kukoricát dolgoz fel, de prognózisok szerint a kukorica felhasználásának növekedése 2010–11 körül megáll. Az USA-ban a GMO-s kukorica aránya már 73 százalék. Az okoz majd a következõ idõszakban problémát, fõleg a magyar állattenyésztõknek hogy ugyan lesz USA-ban exportkukorica, de ez Európába nem hozható be, mert GMO-s. Az EU önellátottsága kukoricából meg fogja haladni a 100 százalékot. Nagyon nehéz lesz eladni a kukoricánkat egy olyan jó évben, mint a 2008, ha nem épülnek meg az etanol gyárak.

A kereskedelmet vizsgálva

az USA részesedése átmenetileg a világkereskedelemben csökkenni fog, de nem a mennyiség, az több, mint 60 millió tonna körül lesz majd. Azért fog az Amerikai Egyesült Államok részesedése csökkeni, mert Argentína nagyon növeli az exportját, de Brazília várhatóan továbbra is a saját útját járja. A biodízel termelése 2012-ben tetõzik, az etanol termelése pedig 2015-ben az elõrejelzések szerint. A legnagyobb búza exportõr továbbra is Ausztrália és USA marad, de EU 27 tagállama 6 millió tonnát importál.

Ami a hosszabb távú árakat illeti, nagy nézetkülönbségek vannak a világcégek között. „A gabonapiacban én azt tartom kockázatosnak, vagy veszélyesnek – mondta a fõigazgató –, hogy az unió tárgyaló biztosa felajánlotta Brazíliának, hogy nulla vámteher mellett hozhatják be az etanolt Európába.”

Az árrobbanást követõen nagy, vagyis világméretû korrekció zajlott le a piacon, és az idei év második felére egy kisebb értékû visszakorrigálást lehetett érzékelni, a tartós elemek piaci hatása megmaradt, az egyedieké eltûnt. De hogyan állnak a termelõk? A gabonafélék árában jövedelem nem keletkezett 2007-ben, kivéve a búzát, de ez is a területalapú támogatásnak köszönhetõ.

Egy hektár étkezési búzán nálunk 80 000 forint nyereség volt átlagosan elérhetõ, 3,7 tonnás hektáronkénti termés mellett. Az õsz árpa tonnája 59 000, a tavaszi árpáé 45 000, a rozsé 43 000, a kukoricáé pedig 42 000 forint volt. Tehát nem állítható, hogy a gabonatermesztés támogatás nélkül nagyon nyereséges lett volna Magyarországon. Ezért a gazdálkodók mérleg szerinti, adózás elõtti eredménye kevesebb volt 2007-ben, mint 2006-ban.

Az energiapolitikáról az AKI fõigazgatója úgy véli: Európa a mértéket tekintve, a magas árak ellenére megerõsítette, hogy nem táncol vissza, vagyis a megújuló energia részaránya az összes energia felhasználásban 2007-ben 7–8 százalék volt, 2010-ben pedig 12 és 2020-ban viszont már 20 százalék lesz. Ebbõl pedig a bioüzemanyagok aránya 2007-ben 3–4, 2010-ben 5,75 és 2020-ban 10 százalék lesz. Mindez azt jelenti, hogy ha ezt az igényét úgy elégíti ki Európa, hogy szükségleteinek 20 százalékát importálja, 30 százalékát pedig a második generációból állítja elõ, akkor is a gabona-vetésterületeinek 20 százalékát fel kell használnia az energiatermelés érdekében.

„Azt gondolom, hogy ez a piacon egy nagyon nagy árfeszültséghez vezet majd. Nem gondolom, hogy Európa végül is 2020-ra a 10 százalékot teljesíteni fogja, az 5,75–6,0 százalékot talán. Magyarországnak ez a vállalás nem okozna gondot, mert van bõven nyersanyagunk az etanolgyártásra, a biodízelnél viszont már nem tudnánk ezt csinálni” – hangoztatta a fõigazgató.

A Magyarországi közgazdasági feltételek és piaci viszonyok 2013-ig simán és stabilan 6 millió tonna búza elõállítását reálissá teszik. Kukorica esetében pedig 10–11 millió tonnát. Ez agrárpolitikai megfontolást igényelni, hogy hová is fogjuk ezt elhelyez, mire fogjuk ezt a gabonamennyiséget felhasználni.

Annak ellenére, hogy a bioenergia elõállítását sokan már leírták a magas árak hatására, az AKI elsõ embere azt gondolja, hogy a magyar gabonaszektornak középtávon 10–15 évig az egyetlen menekülõ útvonala az etanolgyártás, még hozzá itthon Magyarországon.

– an –

Az elõadások teljes hanganyaga meghallgatható a www.agronaplo.hu  hanganyagok rovatban.