Fajtaválasztás - lehetõségek és kockázat

A rendezvényt Simon László gazda, a Magyar Kukorica Klub Egyesület alapító tagja nyitotta meg, majd Garics János FVM vezetõ fõtanácsos tartott tájékoztatót a hazai kukoricatermesztés helyzetérõl, a kialakult gabonapiaci helyzet kezelésének eddigi és a közeljövõben várható intézkedéseirõl. Ezt követõen dr. Szieberth Dénes elnök ismertette a fajtakísérletek eredményeit.

A bemutatott eredmények 11 kisparcellás, négyismétléses, véletlen elrendezésû kísérletbõl származnak. Az értékelés Sváb János Biometriai módszerek a kutatásban (1981) c. mûvében ismertetett statisztikai eljárásokon alapul. Az összehasonlítás bázisa a kísérleti átlag. Az adatok feldolgozását és statisztikai ellenõrzését a ZELMA szántóföldi kísérlet-értékelõ program segítségével végezték. A kísérleteket a tenyészidõ folyamán rendszeresen szemlézték, s a Magyar Kukorica Klub által készített Módszertani útmutató szerint bírálták. A kísérletek – valamint a hozzájuk kapcsolódó adatközlés – elsõsorban a fajtaválasztási döntés segítését célozzák, ezért közvetlen fajta-összehasonlítást nem végeztek.

A kísérletek nagyobb része a termésen kívül más adatokkal is bõvítette a fajtákkal és a kukoricatermesztéssel kapcsolatos általános ismereteket. Ebben az esztendõben az eddigi legjobb évekhez hasonló termésátlagokat értek el, korai betakarítási lehetõséggel, kedvezõ szemnedvesség tartalommal. Néhány kísérletben szerzett tapasztalat alapján lehet következtetni a hibridek gyökérdõléssel, szártöréssel és csõfuzáriummal szemben tanúsított ellenálló képességére. Az idõjárási feltételek, különösen a tenyészidõszak elsõ felében kedvezõek voltak a kukorica fejlõdése szempontjából. A július végétõl kialakuló szárazság már nem egyértelmûen járult hozzá a termés kiteljesedéséhez, azonban a talajnedvesség kedvezõ állapota hosszabb idõn keresztül képes volt kiegyensúlyozni a hõmérséklet augusztusban és szeptember elsõ felében tapasztalt „szárnyalását”. Sem drótféreg, sem mocskospajor kár nem fordult elõ, s a kukoricabogár lárvájának tevékenységére utaló jelet sem tapasztaltak. A már kikelt állományokat megsemmisítõ természeti csapás nem érte. Súlyos vadkár sem fordult elõ. A rovarkártevõk közül a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke elõfordulása gyakori, helyenként tömeges volt. A betegségek közül a golyvásüszög nem volt számottevõ, a szár- és csõfuzárium fertõzés viszont helyenként súlyos mértékûnek mondható.

A fajták kiválasztása egy folyamat eredménye. Elõször a Top20 Bizottság tesz javaslatot azokra a fajtákra, amelyeket mindenképpen szerepeltetni szándékoznak a kísérletekben. Ezek általában a termesztõk által jól ismertek, mérvadónak elfogadottak. Ezt a Klub meghirdeti, s értesíti a fajtatulajdonosokat. Miután õk is megtették jelölésüket illetve jelezték igényüket, a Top20 bizottság ismét áttekinti azt, s szükség esetén további hibridek vetõmagjának vásárlásáról dönt. Az így kialakult fajtasort állítják kísérletbe. A Top20 elnevezés onnan származik, hogy a vetésterület mintegy 50 százalékát 20 fajta fedi le. A Klub ezeket tartja a legfontosabb fajtáknak, s ezek teljesítményének mérése valamint az újabbak által felkínált elõrelépés lehetõségének bemutatása a fõ cél. A végsõ sorrend kialakulásában azonban több gazdasági mérõszám és a népszerûség is közrejátszik. Ez utóbbinak mérésére internetes szavazási lehetõséget adnak az érdeklõdõ közönségnek is Kukorica Szavazólista címmel a Klub honlapján (www.magyarkukoricaklub.hu ).

A Magyar Kukorica Klub Egyesület egyre szélesedõ és mélyülõ ismertségének köszönhetõen mára kiérdemelte a „Kukorica Klub” megnevezést. Fokozódó népszerûségüket elismert eredményeiknek köszönhetik.

Alapszabályukból kitûnik, hogy mûködésük valóban klubszerû – az egyesületi formát azért választották, hogy jogilag is értelmezhetõ formában jelenhessenek meg a társadalmi-gazdasági élet azon területein, ahol úgy érzik, szerepük lehet, s hangjuk hallatásával is szolgálhatják kitûzött céljaik elérését. A tagság szerkezete biztosítja a pártatlan és független mûködést, véleményalkotást, a demokratikus megnyilatkozást, s a Klubon belüli egyenrangúságot, egyensúlyt.

Gazdasági jellegû tevékenységeik felsorolásának rendkívül széles skálájából nagy jelentõségû fejlesztésük az agrometeorológiai szolgáltatás – elindították a hálózat kiépítését, s a hozzá szükséges rendszer fejlesztését. Ez lesz az egyik alapja a termés-elõrejelzõ rendszer kifejlesztésének. Természetesen fejlesztés alatt vannak az agro-ökológia értékelés többi elemei is és elõkészítés alatt áll a piaci információs rendszer is. Eseményeket – kísérleti szemléket, fajtabemutatókat – maguk is szerveznek, de leginkább mások által szervezett szakmai rendezvényeken vesznek részt, amely nem passzív megfigyelõi státuszt jelent. Elõadói, kiállítói vagy társrendezõi szerepet is szívesen vállalnak.

Alapszabályukban az általuk kifejlesztett és üzemeltetett www.magyarkukoricaklub.hu  honlapot jelölték meg legfõbb mûködési területüknek, amely virtuális „Klubház” teszi lehetõvé, hogy valódi, nemzetközi pályán tevékenykedhessenek a hazai kukoricatermesztésért. Az élõ, folyamatosan frissített híreken túl a modern webes szolgáltatások legcélszerûbb alkalmazásait veszik igénybe, hogy a klubtagok megtalálhassák a céljaikat legjobban szolgáló ismeretanyagokat, kicserélhessék saját tapasztalataikat, s mások hasznára megnyilvánulhassanak.

A Top20 fajtakísérletekrõl részletesebb információkkal és illusztrációkkal a honlap Galéria rovatában találkozhatnak olvasóink.