Elmaradt tápanyagellátás pótlása és fejtrágyázás

A tápanyagellátás nélkülözhetetlen és elengedhetetlen eleme a jövedelmezõ gazdálkodásnak, és ebben meghatározó szerep jut a mûtrágyáknak. Az õszi vetésû növényeknél jellemzõen vetés elõtt kijuttatott alaptrágyázással és a tenyészidõszakban egy vagy több alkalommal kijuttatott fejtrágyával biztosítjuk a szükséges tápelem mennyiséget. 

Az alaptrágyázás célja: a vetés elõtti kijuttatással biztosítjuk a vetendõ növény termesztéséhez szükséges foszfort és káliumot, valamint az õszi fejlõdéshez szükséges nitrogén mennyiségét.

Egy-egy növény sikerességét az alaptrágyázással indítjuk el. Az alaptrágyázás elmaradása vagy nem megfelelõ módja kérdésessé teszi a termesztés eredményességét. Erõs kockázati tényezõ az alaptrágyázás elmaradása kedvezõtlen idõjárási körülmények között, de ebben az évben különösen kockázatnövelõ tényezõ, mert valamennyi szántóföldi növény terméseredménye a sokévi átlagot meghaladó.

A fejtrágyázás célja: a hazai termesztési gyakorlat szerint a tenyészidõszakban kijuttatott fejtrágyával biztosítjuk a tervezett termés és minõség eléréséhez szükséges nitrogénmennyiséget.

Az õszi vetésû növények így kialakult tápanyag-ellátási gyakorlata jövedelmezõ gazdálkodást eredményez és eleget téve a környezetvédelmi elvárásoknak, meg a ráfordítások is idõben megoszlanak.

Alapmûtrágyázás 2008 õszén

Pontos számadatokat még nem tudunk, de megállapítható, hogy a mûtrágyafelhasználás jelentõsen visszaesett a múlt év hasonló idõszakához képest. Sok esetben nem a szakismeret, hanem az idõ, vagy pénzügyi lehetõségek hiánya miatt nem sikerült kijuttatni a szükséges tápelem mennyiséget, mint ez az idei õszön sok termelõnél megtörtént.

Jelentõs repce és kalászos területek kerültek bevetésre, minimális vagy minden nemû alapmûtrágya kijuttatása nélkül. Az idei magas termésátlagok miatt a talajok felvehetõ tápanyagkészlete tovább csökkent.

Jelentõs jövedelemkieséssel kell számolni a szegényes vagy elmaradt alapmûtrágyázás esetén amiatt, hogy a növények a tél végén és kora tavasszal nem jutnak elegendõ tápanyaghoz, mivel a talaj természetes szolgáltató képessége alacsony talajhõmérsékleten nem biztosít elegendõ felvehetõ tápanyagot. A felvehetõ tápanyagokban elszegényedett talajnál a hõmérséklet okozta felvételi nehézségek fokozottabban jelentkeznek. A frissen kiadott mûtrágya felvehetõsége alacsonyabb talajhõmérsékleten jobb ellátottságot biztosít, a növények fejlõdését nem a tápanyaghiány korlátozza (ábra).

Egy dolog biztos: az a termelõ ér el nagyobb jövedelmet és nõnek a túlélési esélyei, aki a környezetéhez viszonyítva több és jobb minõségû terményt állít elõ. Ennek pedig feltétele, hogy a nõvények számára kedvezõ fejlõdési, növekedési körülményeket biztosítsunk. Ebben meghatározó szerepe van a harmonikus tápanyagellátásnak.

Tervezett vetésterületek 2008 õszén:

Õszi káposztarepce:     269 097 ha

Õszi búza:                 1 172 023 ha

Õszi árpa:                       198 925 ha

A tervezett területek országosan is meghatározóak, de egy gazdaság jövõje szempontjából is rendkívül fontos, hogy ezen növények termesztése jövedelmezõ legyen.

Lehetõségeink

Megoldást kínál az õszi alapmûtrágyázás elmaradásából származó jövedelemcsökkenés mérséklésére az elsõ fejtrágyázás, jó oldékonyságú komplex mûtrágyával. Azokon a területeken ahol részlegesen, vagy teljesen elmaradt az õszi alaptrágyázás, javasoljuk a magas nitrogéntartalmú komplex mûtrágyák használatát a repce és a kalászosok elsõ fejtrágyázására. A kijuttatást az idõjárás és a jogszabályok által megengedett legkorábbi idõpontban ajánlatos elvégezni. Azért célszerû a magas nitrogéntartalmú mûtrágyák használata, mert kijuttatásukkal egymenetben biztosítjuk a növények számára az elsõ fejtrágyázásra szánt szükséges nitrogénmennyiséget is.

Az alap mûtrágyázásban részesült vagy nem részesült területek további nitrogénadagjának megállapítására javasolom az ásványi nitrogén vizsgálatok elkészíttetését.

További lehetõségek rejlenek még a lombtrágyák okszerû, tudatos használatában.

Dr. Térmeg János szaktanácsadó