Energiaültetvények telepítésének mûszaki háttere

A mezõgazdasági területen létrehozandó energiaültetvény helyét a telepítendõ fafajok igényeinek és a terület adottságainak – talajszerkezet, kötöttség, vízellátás és víztartó képesség, hõmérséklet, csapadékmennyiség – összehangolásával kell kiválasztani. Mindezeket azonban a „Telepítési engedély” megszerzéséhez szükséges „Telepítési terv”-ben rögzíteni is kell egyéb más, a jogszabályban elõírt dokumentumok mellett. A jogszabályi elõírások figyelembevétele mellett azonban fontos szempont minden ültetvény telepítésénél, hogy azok élettartamát min. 10 évre érdemes tervezni. Az ültetvény felszámolása után az eredeti mezõgazdasági mûvelési ág áll vissza. A telepítésnél az ültetvény paramétereit – sortáv, tõtávolság – úgy kell meghatározni, hogy a termesztéstechnológia egyéb munkamûveletei – a rendelkezésre álló szántóföldi növénytermesztésben használatos gépekkel – az agrotechnikai követelményeknek megfelelõen elvégezhetõk legyenek.

Magyarország nagyon változatos éghajlati viszonyainak és talajadottságainak megfelelõ fafajok elsõsorban akác, nyár és fûzfélék és azok klónjai a szaporítóanyag, dugványok elõállítására rendelkezésre állnak. A szabványos és elõírás szerinti, hûtõben 4°C-on tárolt dugványok megfelelõ áztatásos elõkészítés után magas eredési %-kal ültethetõk el. Ahhoz azonban, hogy ez a magas eredési % a gyakorlatban is érvényesüljön, a telepítést minden esetben meg kell elõzze a megfelelõ talajelõkészítés, alaptrágyázás, tápanyag-kijuttatás. Éppen abból az okból kiindulva, hogy az energiaültetvényeket 10–15 évre telepítjük, szükséges a talaj mély, középmély-lazítását elvégezni.

A mély, illetve középmély-lazítók a munkaszélességtõl függõen különbözõ (2–9 egyenes vagy ferde) késszárra szerelt munkaeszközökkel készülnek. Az üzemeltetésükhöz késenként – 35–40 kW motorteljesítményt figyelembe véve – kell kiválasztani a megfelelõ nehézuniverzális traktort. A munkaszélesség pedig 700–800 mm késosztásonként.

Az alaptrágyázást, tápanyag-kijuttatást az õszi mélyszántás elõtt kell elvégezni, mint minden hosszabb idõszakra telepített ültetvény, így a fás szárú energiaültetvények, fûz, akác, nyár is meghálálják a jó minõségû szerves trágyát, melyet a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott különbözõ konstrukciójú szervestrágya-szórókkal kijuttathatjuk. Az almos, illetve szilárd szerves trágyákat, mivel az energiaültetvényekre, hacsak nincsenek területi korlátozások nem vonatkozik a „Nitrát-direktíva”, a rendelkezésre álló volumen figyelembevételével a lehetõ legnagyobb adagmennyiségben 45–60 t/ha-ban célszerû kijuttatni. Erre a célra a legmegfelelõbbek a széles sávban szóró és függõleges szórószerkezettel felszerelt trágyaszóró pótkocsik, de megfelelõ beállítással a keskenyebb sávba szóró vízszintes szórószerkezetû gépek is jól használhatók.

Az energiaültetvények létesítése jó lehetõséget biztosít a hígtrágyák nagy mennyiségû telepítés elõtti elhelyezésére is. A hígtrágyák kiszállítására és környezetkímélõ elhelyezésére ma már számos korszerû konstrukció egytengelyes, tandem és tridem futómûvel szerelt 5–10–15–20 m3 tartálytérfogatú vontatott tartálykocsi áll rendelkezésre. A környezetkímélõ kijuttatásra pedig legtöbb típus felszerelhetõ szórókeretes lengõcsöves felszíni kiszóró berendezéssel, illetve a hígtrágya közvetlen talajba juttatására alkalmas lazítószerszámokkal szerelt adapterrel is. Energiaültetvények telepítése alkalmából a hígtrágya-kijuttatást sem korlátozza általában a nitrogén direktíva. Természetesen szerves trágyák hiányában a szükséges tápanyagot mûtrágyák kiszórásával is biztosíthatjuk, akár szilárd, akár folyékony mûtrágyák kijuttatásával.

A nagy adagú alapmûtrágyák a hagyományos széles sávban szóró röpítõtárcsás gépekkel kiszórhatók. Kisebb területek alapmûtrágyázására az 50–60 kW motorteljesítményû, univerzális traktorok hátsó függesztõ berendezéséhez csatlakozó tartályos függesztett röpítõtárcsás gépek használhatók. Nagyobb területek telepítése esetén jól kihasználhatók az alacsony nyomású gumiabroncsos futómûvel szerelt vontatott, általában kettõ röpítõtárcsás gépek. Ezek a gépek újabb változatai hidrosztatikus hajtású lehordószerkezettel rendelkeznek. Ez a hajtásátvitel pontos és biztos adagmennyiség beállítást tesz lehetõvé. A legújabb változatok pedig elektronikus szabályozással és vezérléssel rendelkeznek. Ez az új konstrukciós megoldás lehetõvé teszi a lehordóberendezés sebességének, vagyis a kiadagolható mennyiség táblatérkép szerinti GPS-sel történõ szabályozását.

Az energiaültetvények telepítésekor figyelembe kell venni, hogy a dugványozás eredményességének biztosításához a téli csapadékból minél többet meg kell õrizni. Éppen ezért az õszi mélyszántást idõben és gondosan el kell végezni 35–40 cm mélyen. Erre a célra a különbözõ munkaszélességben dolgozó 2–8 vasú ágy-, illetve váltvaforgató ekék állnak rendelkezésre. Az õszi szántást éppen a csapadék befogadása céljából nem szükséges lezárni, legfeljebb valami rögtörõvel elmunkálni.

Az energiaültetvények telepítésénél az egyik legfontosabb munkamûvelet az ültetõágy elkészítése. Ennek jó minõségben történõ kialakítása és a téli csapadék megõrzése érdekében tavasszal a szántott talajt mielõbb tárcsával el kell munkálni, hogy az ülepedett, kissé visszatömörödött ültetõágy kialakuljon.

Az ültetés vagy dugványozás idõpontjának az eredés szempontjából nagyon fontos szerepe van. Sok esetben célszerû az idõpontot csapadékos idõszakra választani.

A telepítés, illetve a dugványozás megtervezésénél nagyon fontos az ültetvény késõbbi ápolása, kezelése, betakarítása szempontjából a megfelelõ sortávolság, a várható hozam szempontjából és a telepítendõ fafaj igényeinek megfelelõ tõtávolság megválasztása. Jól beállt ikersoros fûz ültetvényrészletet szemléltet az 1. ábra.

Kisebb szórványterületek is jól hasznosíthatók a fás szárú energianövényekkel, ilyen területeken célszerû nyár-, akácültetvényeket létesíteni.

Kisebb szórványterületek vagy gépi mûvelésre alkalmatlan területeken a telepítést és a betakarítást is végezhetjük kézi eszközökkel. Ebben az esetben a sortávolságot min. 2500 mm-re célszerû választani, a tõtávolságot pedig min. 500 mm-re. A kézi telepítésre az erdészeti munkákban alkalmazott ültetõkapák, vagy ékásók használhatók eredményesen. Az ékásó helyes használatát a 2. ábra szemlélteti.

Nagyobb területek telepítésére, dugványozására célszerû gépi megoldást választani. Ebben az esetben az ültetési hálózat lehet szimpla egysoros vagy ikersoros változat. Természetesen a dugvány alapanyag lehet gyökeres vagy sima változat is. A rövid vágásfordulójú energiaültetvények telepítésére a gyakorlatban leginkább sima elõkészített alapanyagot használnak.

A dugványozás elvégzésére használhatók az erdészeti csemeteültetõk, a mezõgazdaságban, kertészeti ültetvényekben használatos ültetõgépek és a speciális dugványozó gépek. Az erdészetben használt ültetõgép mûködési vázlatát a 3. ábra szemlélteti.

Mind az erdészeti, mind a kertészeti ültetõgépek konstrukciójukat tekintve függesztett vagy féligfüggesztett kivitelben készülnek, és az üzemeltetõ traktor hárompont függesztõ berendezéséhez kapcsolhatók.

A fõbb szerkezeti részeik: a szerkezeti részeket hordozó gerendely vagy vázkeret, nyitó csoroszlya vagy tárcsa, ültetõ tárcsa a megfogó szerkezettel, tárolóláda, ülõszerkezet a kezelõ részére, tömörítõ szerkezet. A szorítótárcsás ültetõgép mûködési vázlatát a 4. ábra szemlélteti.

Az ültetõ elemek vagy ültetõkocsik általában kengyelcsavarokkal kapcsolódnak a zártszelvényû gerendelyhez. A kengyelcsavarok fellazításával az ültetõkocsik távolsága a kívánt sorköznek megfelelõen beállítható (5. ábra).

A szorítóujjas megfogó elemmel mûködõ gépeknél a kezelõszemély a szorító csipeszekbe helyezi a dugványt – a szorító csipeszek osztását a kívánt tõtávolságnak megfelelõen a csipeszek darabszámával lehet beállítani – a tárcsa körbefordulásával a nyitó ütközõnek ütközve a csipesz kinyílik és a tárcsa a földbe helyezi a dugványt. Nyár és akác dugványok ültetésére 2,5–3,0 m sortávolság mellett használható speciális gép szintén az üzemeltetõ traktor hárompont függesztõ berendezéséhez kapcsolható. A berendezés szintén a szorító csipeszes, illetve hüvelyes gépekhez sorolható. A dugványokat megfogó csipeszek nagy átmérõjû fémkerekeken vannak elhelyezve, darabszámuk szintén a kívánt tõtávolságnak megfelelõen állítható be.

 A kezelõszemély a szabványos 20 cm hosszúságú dugványokat behelyezi a szorító hüvelybe (6. ábra), a kerék körbe fordulásával a dugvány függõleges helyzetben az ültetés helyére kerül, amit egy fotocella érzékel, a fotocella által vezérelt munkahenger a dugványt a talajba nyomja.

A kerék mellett haladó henger a talajt a dugvány jobb oldalán, maga a kerék pedig a bal oldalán betömöríti. A dugványozó gépet munka közben a 7. ábra szemlélteti.

Dr. Kelemen Zsolt

MGI – Gödöllõ