Új sajmeggy alanyok használatának elsõ eredményei

A cseresznyefák méretének csökkentését el lehet érni fitotechnikai eljárosok és növekedést mérséklõ alanyok alkalmazásával. A növekedést mérséklõ alanyok elõállítása az 1960-as, 1970-es években kezdõdött meg Nyugat-Európában, fõleg meggyhibridek használatával értek el eredményeket. A világ legnagyobb cseresznyetermelõ országaiban (Törökország, Irán) viszont a termõhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodóképessége miatt elsõsorban sajmeggyet használnak alanyként. Így van ez Magyarországon is, ahol a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem egykori Faiskolai Tanszékén szelektált sajmeggy alanyok bíztató eredményeket adtak az elsõ kísérletekben. Ezek az alanyok különbözõ növekedési erélyük mellett nagy termésmennyiséget, korábbi termõre fordulást és jó gyümölcsminõséget indukáltak a rájuk szemzett gyümölcsfáknak, illetve jó adaptációs képességet mutattak a magyar klímaviszonyokkal szemben.

E munka eredményeként jöttek létre a Magyar, Bogdány, Egervár, SM 11/4 sajmeggy klónalanyok, valamint a Korponay és Érdi V. magoncalanyok, melyekkel összehasonlító kísérletet állítottuk be 2004 tavaszán az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztõ Kht. Érd-Elvira majori Kísérleti Telepén és a Budapesti Corvinus Egyetem Soroksári Tangazdaságában. Kontrollként kísérletünkben a sajmeggy Cemany magoncalanyt használtuk. Valamennyi alanyra korai érési idejû cseresznyefajtákat (Rita, Péter, Vera, Carmen) szemeztünk. Az oltványokat 4 × 2 m-es sor- és tõtávolságra ültettük és az alsó vázkaros karcsúorsó koronaformát alakítottunk ki az ültetvényben. Jelen cikkünkben a korábbi nemesítõ munka során ígéretesnek mutatkozó alanyokkal beállított kísérlet elsõ eredményeirõl számolunk be.

Elsõ ötéves tapasztalataink alapján el-mondható, hogy a növekedési erélyt tekintve valamennyi alany középerõs-erõs növekedési eréllyel rendelkezett, fajtánként eltérõ volt az egyes alanyok által indukált növekedési erély sorrend (táblázat).

Az egyes gyümölcsfák famérete között lényegesen nagy különbség eddig még nem mutatkozott, amiben közrejátszott a koronaforma és a metszés is (kép).

A kísérletben vizsgált gyümölcsfáknak elsõ termõéve 2008-ban volt. Rita fajta esetében a legnagyobb termésmennyiséget az Egervár alanyra szemzett gyümölcsfák produkálták (150%-kal többet a kontrollhoz képest), míg a Péter esetében a Magyar (300%-kal többet a kontrollhoz viszonyítva), Carmen esetében az Egervár (10%-kal többet a kontrollhoz képest). A Vera fajta esetében viszont a leggyengébb növekedési erélyû SM 11/4 alany (100%-kal többet a kontrollhoz képest) adta a legnagyobb termésmennyiséget. Az egyes alany-nemes kombinációk termésmennyisége között jelentõs különbségek voltak, mely azt igazolja, hogy a cseresznye „válogat” az alanyok között. Érdemes ezért alaposan meggondolni az alanyválasztást cseresznyeültetvény telepítése elõtt. Gyümölcsminõség tekintetében a Carmen fajta produkálta a legnagyobb gyümölcsátmérõt (átlagosan 28–30 mm), melyet a Vera (26–28 mm), Péter és Rita fajták (24–24 mm) követtek.

A kísérletnek ebben a korai szakaszában korai lenne bármilyen messzemenõbb következtetéseket levonni. A bíztató elsõ eredmények ösztönöznek bennünket a kutatómunka folytatására. Több éves adatsor birtokában tudunk végsõ következtetéseket levonni a magyar nemesítésû alanyok használati értékérõl.

Bujdosó Géza1–Gyeviki Márta2–Hrotkó Károly2

1: Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztõ Kht.

2: Budapesti Corvinus Egyetem, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék