Pohánka fajták termeszthetõségének vizsgálata Mosonmagyaróváron

A kísérlet talaja Duna-öntés. A gyengén lúgos, közepes humusztartalmú talajtípus mértékadó termõrétegének vastagsága 120–130 cm, mely alatt több szám méter vastagságú kavicsréteg található. A feltalaj A-szintje 40–45 cm, mely alatt a kilúgzási szint glejes, tömörödött, vízzáró. A feltalaj mindenkori vízkészletének nagy jelentõsége van mind a fõtermény, mind a kettõstermesztés során vetendõ másodnövények hozamát illetõen. E téren a 2008. évi idõjárás kifejezetten kedvezõ volt, hiszen az elõvetemény betakarítását közvetlen megelõzõ és az azt követõ idõszakban a táblázatban ismertetett meteorológiai viszonyok jellemezték az idõjárást.

A kísérlet vetésére az elõveteményként használt õszi árpa július 2-i betakarítását követõen július 18-án került sor. Az árpa aratását követõen azonnal tarlóhántást végeztünk 5–6 cm mélyen, s a kísérlet teljes területét 10 l/ha dózisú Azoter baktériumtrágyával kezeltük. A baktériumtrágyát 300 l/ha vízzel juttattuk ki. A permetezést követõen rögtön talajmaróztunk 6–8 cm mélyen, majd másnap a vetõágyelõkészítést kombinátorral végeztük el. Fajtánként nagyon eltérõ ezermagtömegû anyagot vetettünk. A SATU Kft-tõl kapott LA HARPE fajtájú, 24,7 g-os ezermagtömegû vetõmagot vetettük el, 62,5 kg/ha-os vetõmagnormát alkalmazva, ami így 250 db. csírát jelentett m2-ként. A vetéshez 5 soros Wintersteiger parcella vetõgépet használtunk, s a vetésmélységet 2 cm-re állítottuk be. A talajnedvesség megõrzése és a gyors kelés biztosítása végett a vetést követõen azonnal gyûrûshengereztünk.

Vegyszeres gyomirtást a fajták elhúzódó kelése miatt sem alkalmaztunk. A pohánka fajták kelési ideje között 3–4 napos eltérést tapasztaltunk. A LA HARPE fajtára a gyors és egyenletes kelés volt a jellemzõ. Mindezt az is biztosította, hogy július második felében a táblázatban jelzett csapadékmennyiségbõl 105 mm hullott le. A kezdeti fejlõdést gyors növekedés követte, s a július végi állományszemle alkalmával a fajta már 2–3 lombleveles állapotot mutatott. Az augusztus is csapadékos idõjárással kezdõdött, aminek következtében hosszanti és erõteljes növekedés volt megfigyelhetõ e fajtán. A különbözõ fajták virágzásának kezdete között 6 napos eltérést tapasztaltunk (a legkoraibb fajták virágzása augusztus 10-én kezdõdött), a LA HARPE fajta augusztus 14-én kezdett virágozni.

A kifejlett növényállományok magassága között 35 cm-es különbséget is mértünk, s a fajták közül a LA HARPE fajta külön is kiemelkedett egyenletes állományával. A LA HARPE fajta betakarítás elõtt mért növénymagassága 98 cm volt. A pohánka fajták érése elhúzódó, az elsõ õszi fagyok bekövetkeztéig azok folyamatosan virágoztak. Az elsõ talajmenti fagyot október 23-án mértük, aminek következtében a virágzás minden fajtánál teljesen megszûnt. A vetõmagtermesztésnél használatos deszikkálást a kísérletben elvetett fajták eltérõ virágzási intenzitása miatt sem végezhettük el (a Magyaróváron rendszerint bekövetkezõ október végi fagyokra vártunk).

A fagyok elmaradása miatt a kísérletet november 3-án arattuk le Wintersteiger parcellakombájnnal, majd a termést azonnal tisztítottuk az aratáskor belekerült levél és szármaradványok kiválasztása végett. A fajták hozamai között nagyon jelentõs különbségeket állapítottunk meg. A 14%-os nedvességtartalomra korrigált fajtánkénti hántolatlan szemtermés 117 és 1803 kg/ha között ingadozott, s a legkedvezõbb értéket e tekintetben a SATU Kft. LA HARPE nevû fajtája érte el.

Dr. Kajdi Ferenc, egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem,

Mezõgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár