Sikeres sörárpa-termesztésrõl igazán csak akkor beszélhetünk, ha a termelõk, a malátázók és a sörgyárak is egyidejûleg elégedettek. Míg a termelõ természetesen a lehetõ legmagasabb termés elérésében érdekelt, addig a feldolgozók számára a fajta egyszerû, problémamentes feldolgozhatósága, ill. az ebbõl adódóan magas maláta- és sörminõség az elsõdleges követelmény.
Az egyre globálisabbá váló maláta- és söripar olyan fajtákat követel meg, melyek Európa-szerte jól termeszthetõek és megfelelnek a nemzetközi feldolgozási követelményeknek. Azaz olyan fajtákra van szükség, melyek Európa- sõt, világszerte értékesíthetõk és egyben beszerezhetõk is, mivel a sörárpa alapanyag meghatározó termõterületei csak ritkán egyeznek meg a nagy felvevõpiacok helyszíneivel. Európában pl. Franciaország és Dánia számít klasszikus exportõrnek, Németország viszont komoly sörárpa behozatalra szorul. A tengerentúlon Kanada és Ausztrália rendelkezik számottevõ terméstöbblettel, Dél-Amerika és az ázsiai régió viszont jelentõs felvevõként jelenik meg a nemzetközi piacon. A maláta- és söriparnak a globális fajtákkal szemben támasztott elvárásai különleges kihívás elé állítják a modern sörárpa-nemesítést.
Ezt felismerve a Saaten-Union nemesítési programjában olyan fajták felkutatására helyezte a hangsúlyt, amelyek kiváló minõségi paraméterek mellett rendkívül széles ökológiai alkalmazkodóképességgel is rendelkeznek, biztosítva ezzel, hogy egy adott klímarégió számos országában sikeresen termeszthetõek legyenek. A Saaten-Union a legmodernebb, dihaploid nemesítési technológia segítségével az elsõ keresztezést követõ 2. és 3. évben már a nemzetközi kísérleti hálózatában szelektálja a jelölteket agronómiai és rezisztenciális tulajdonságai alapján. Ezzel párhuzamosan saját laboratóriumban folyik a malátázási értékmérõk meghatározása, majd ezt követi a hivatalos fajtavizsgálat 2–3 éve. A kiváló genetikai alapoknak valamint a hatékony nemesítési rendszernek köszönhetõen mindösszesen 7 év leforgása alatt – azaz jóval gyorsabban mint korábban – megjelenik a fajta a köztermesztésben.
Az elsõ eredményeket e téren az évezred elején az ANNABELL hozta meg. Bár a fajta igazán nagy nemzetközi karrierje elmaradt speciális oldékonysági tulajdonságai miatt, de széles ökológiai alkalmazkodóképességét mi sem jelzi jobban, hogy 2008-ban is még 10 000 ha-t meghaladó volt az ANNABELL európai szaporító-területének nagysága. Továbbá nemesítési alapanyagként, számos új sörárpa fajta keresztezési partnereként szolgál. Akár a XANADU, Európa vezetõ sörárpa fajtája, akár a MARTHE, a feltörekvõ új csillag, mind a modern ANNABELL típus megtestesítõi. A régebbi fajtákkal szemben ebben a fajtatípusban lényegesen magasabb a m2-enkénti magszám. Az ezermagtömeg a fajtacsoporton belül viszonylag stabil, ezért a nemesítés során elsõsorban a szemek „hasassága” az egyik fõ szelekciós kritérium. De ez nem jelenti azt, hogy a különösen nagy szemek elérése lenne a nemesítõk célja: ezek ugyanis kedvezõtlen fejlõdési körülmények között, a nem tradicionális sörárpa termõtájakon nem tudnának kellõ mértékben kitelni, jelentõsen rontva ezzel a maláta extrakt-tartalmát.
A szemtelítõdés idõszakában a szárazság veszélyének kitett termõhelyeken elõnyös ha a termés korán, magas szemszám-sûrûséggel kerül fixálásra. A Saaten-Union új generációs sörárpái az elmúlt évek tapasztalatai alapján m2-enként mintegy 40–50 kalásszal többet nevelnek ki, mint a régebbi sörárpák oly módon, hogy emellett azonos ezerszemtömeg elérésére és szemkitelítõdésre képesek. Így az idõben elvetett állományok még olyan extrém körülmények között is képesek kimagasló termések elérésére, mint amilyeneket 2007-ben kellett megtapasztalnunk. Ebben az évben a megfelelõ idõben elvégzett vetések képesek voltak növényenként 3 teljes értékû kalász kinevelésére. A hazai kísérletek is igazolták, hogy ilyen körülmények között a XANADU és a MARTHE is kimagasló fiziológiai eredmény elérésére képes a versenytársakkal szemben. Még 16 000–18 000 szem/m2 esetén sem csökken az ezerszemtömeg amennyiben a megfelelõen korai vetésidõ és a jó magágy erõteljes vegetatív fejlõdést biztosít.
A Saaten-Union sörárpa fajtáinak vetõmag-elõállításai 2008-ban Argentínától Szibériáig világszerte meghaladták az 55 000 ha-t, nemzetközi szinten legjelentõsebb fajtáink a magyarországi termesztés viszonyai között is bizonyítottak az elmúlt évek szélsõséges viszonyai között. A XANADU Közép- és Kelet-Európa egyik vezetõ fajtája – több, mint 20 000 ha vetõmag-elõállítással – magáénak tudhatja valamennyi nagy malátázó és sörgyár ajánlását. Már négy éve stabil és kiemelkedõ terméseredményeket ér el a Közép- és Kelet-Európa sörárpatermesztõ régiókban. Koraisága, rendkívül jó állóképessége, lisztharmat-rezisztenciája valamint hálózatos levélfoltossággal szembeni ellenállósága is tovább erõsítik agronómiai elõnyeit. Magas osztályozottsági mutatója, alacsony fehérjetartalma valamint a malátázási tulajdonságok kedvezõ kombinációja a régió maláta- és söriparának maghatározó fajtájává emelték Magyarország mellett Ausztria, Szlovákia, Csehország, Románia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország és Oroszország területén is.
Az új fejlesztésû sörárpáink legifjabb képviselõje a MARTHE, mely 2008-ban már a német piac vezetõ fajtájává vált mintegy 31% piacrészesedéssel. A MARTHE a termelõk, a malátázók, a sörgyárak valamint a tudományos élet képviselõi által létrehozott független fajtabizottság, a „Berliner Programm” korlátlan ajánlását nyerte el 2007-ben. Kiváló minõsége valamint kedvezõ agronómiai tulajdonságai alapján gyors nemzetközi elterjedése várható. Magyar viszonyok között is kiváló teljesítményt produkált a MARTHE, a minõsítõ vizsgálatok két évének mindegyikében meggyõzõ, 5% feletti terméstöbbletet produkált a sörárpa sztenderdekkel szemben. 2007-ben pedig, amikor szélsõségesen kedvezõtlen körülmények uralkodtak, kiemelkedõen magas termésének és kitûnõ osztályozottságának köszönhetõen a versenytársakkal szemben kiugróan magas, 136%-os eredményt ért el a söripari termés, azaz az osztályozottsággal korrigált hozam tekintetében.
A 2008-ban tovább folytatott országos tavaszi árpa kísérletek eredményei megerõsítették, hogy az elõzõ évitõl gyökeresen eltérõ környezeti körülmények között is több, mint meggyõzõ az az elõny, melyet a MARTHE-genetika képvisel a régebbi sörárpa-generáció fajtáihoz képest. Persze önmagában a termés nem minden, de igazán jó termés nélkül a minõség sem ér sokat.
Blum Zoltán
www.saaten-union.hu